l. Arcet-fém.
francia mérnök, l. Arçon.
csinos kisk. Baranyavmegyének baranyavári járásában, (1891) 2723 német, szerb és magyar lak. A járási szolgabirói hivatal széke. Van ipartestülete, takarékpénztára, közjegyzősége, vasuti állomása, pósta- és táviróhivatala, postatakarékpénztára. D. egy nagy uradalom feje, mely Lippe hercegé, kinek itt szép kastélya és ménese van. Lapályán keresztül hajdan a rómaiak, később a törökök erős töltést építettek, melyet 1644-ben Zrinyi Miklós bán és költő lerontatott, hogy a törökök közlekedését megnehezítse.
döfésre és hajításra alkalmas fegyver, mely 1,5 m hosszu, 3-4 cm. vastag fanyélből és annak végére erősített 30-40 cm. hosszu, végén nyílalaku pengéből állott. A rómaiak piluma is a dárdák egy neme volt.
(növ., Dorycnium Tourn.), vitorlás virágu apró cserje v. félcserje, hat faja Európa közép és D-i részén, Ázsia Ny-i és Afrika É-i részén nő. Hazánkban két faja van; a száraz réteken és lejtőkön a takarmányba vegyül; v. ö. Bonjeania.
(családi néven Wünsch) Sándor, jogi iró, orsz. képviselő, szül. Baánban (Baranya vármegye) 1842 febr. 18. Középiskolai tanulmányai elvégeztével a bécsi egyetemen jogot hallgatott s 1865. Grácban doktori szigorlatot állt. 1864. joggyakornok volt a királyi táblánál, 1867. igazságügyminiszteri titkár lett. Már joggyakornokoskodása idején alapított Jogtudományi Közlöny-éhez 1869. indította meg a kuriai Döntvénytár cimü mellékletet, melyből eddig mintegy 60 kötet jelent meg. 1871. lemondott az igazságügyminiszteriumban elfoglalt titkári állásáról, 1875. mint a nemzetközi statisztikai kongresszus egyik jegyzője megirta e kongresszus számára az igazságügyi statisztikát. 1877. Közigazgatási Lapok cimen folyóiratot indított, mely 2 évig állott fenn. 1878. a mohácsi kerület beválasztotta a parlamentbe, hol a szabadelvü párthoz csatlakozott. 1881-1891. a nagy-enyedi kerületet képviselte. A házban számos fontos törvényjavaslat előadója volt s leginkább egészségügyi kérdésekben szólal fel. Tagja a közigazgatási és pénzügyi bizottságoknak is. Több törvény-gyüjteményt adott ki és számos cikket irt a különböző lapokba. Jelenleg is szerkeszti a Jogtudományi Közlönyt Fayer Lászlóval együtt. Munkái: Jogtudomány és törvényhozás (Pest 1865); Mely börtönrendszer honosíttassék meg hazánkban ? (u. o. 1868); Kézikönyv birósági végrehajtók számára (Budapest 1872); Irománypéldák a polgári törvénykezési rendtartáshoz (u. o. 1872); A sajtóügyi törvényhozás kérdése (u. o. 1873); Kézikönyv a kir. közjegyzők számára (u. o. 1875, 2 köt. Zolniszky Imrével együtt); Birálatok a magyar btő trvkönyv tervezetéről (u. o. 1876, Kőrösi Sándor és Schnierer Aladárral együtt); A magyar magánjog mai érvényében (u. o. 1888, azóta 5 uj kiad., Zslinszky után); Tartalommutató a Jogtudományi Közlöny huszonöt évfolyamához 1865-90. (u. o. 1891); Felsőbiróságok gyakorlata (u. o. 1891).
v. dárdás (növ., lat. hastilis, hastatus, hastiformis), az olyan levél, amelynek az alja egy-egy oldalon páros hegyes lemezzel végződik, amely lemez a levél főerével derék v. tompaszöget alkot, p. a madársóska levele v. az Atriplex hastata L.
(lat.) napjainkban elavult büntetőjogi fogalom. Az életszükségleteknek s a kereskedelmi forgalom egyéb tárgyainak megdrágítására irányzott jogellenes merénylet. A régi német jogban büntetése számüzés és vagyonelkobzás volt. A név Dardanarius hirhedt római gabonauzsorástól származik.
a Dardanellák ázsiai partjának mentén, nemkülönben Kis-Ázsia belsejében több helységben előállított agyagtermékek. Legismertebbek a hosszu nyaku, füles korsók, melyeknek szép zöld vagy sárga, vagy barna mázuk van és kezdetleges, de érdekes festés vagy aranyozás diszíti. A legszebb ilyen edények Khutahiában készülnek.
l. Dardanellák.