v. Hellespontus (l. a mellékelt térképet), a Márvány- és Egei-tengert összekötő tengerszoros; hossza 70 km.; szélessége 1800 és 7000 m. közt váltakozik.
[ÁBRA] DARDANELLÁK
A Márvány-tenger felőli bejáratánál, az európai parton fekszik Gallipoli (az ó-korban Kalliupolisz, jelentékeny kereskedelemmel. Tőle északra, a Szaroszi-öböltől a Márvány-tengerig a Bulair (görögül: Plagiari) nevü sáncok húzódnak el, amelyeknek célja, hogy az ellenséges csapatok partraszállását megakadályozzák. Gallipolival szemben, az ázsiai parton áll Lapsaki (a régiek Lmpsakosa, ahol Aphrodite Priapost szülte) és Csardak falu. Innen tul a D. keskenyebbé lesz; mindkét oldalon termékeny vidék terül el. Kasziler-Iszkelesszi és Ülger-Iszkelesszi kastélyok előtt torkollik az európai parton a Kara-Ovasszi, a régieknek az atheniek vereségéről ismeretes Aigoszpotamosza. Ezután következik az európai oldalon a kis Akbasi-liman, ahol Szesztosz állott; vele szemben kinyulik a Nagara földnyelv; itt van a szoros legkeskenyebb része, a régiek Heptastadionja. Nagara azon hely, ahol Abydosz állott. Abydosz és Sesztosz közt verette Xerxes a hidat, melyen seregeit a görögök ellen vezette. Abydoszból Szesztoszba uszott át minden éjjel Leander Herohoz, mig sirját a hullámokban nem lelte; ugyanitt uszott keresztül a tengerszoroson Byron is. Nem messze a Nagara-fokon épült Nagara-erődtől vannak a Dardanella-várak; és pedig az európai parton, egy hegyfokon, amelyet a régiek Kynosszema-nak neveztek, áll Kilid-ül-Bahr (a. m. a tenger kulcsa), egy régi torony ujabbkori erődítményekkel, az ázsiai parton pedig Szultanije-Kalesszi v. Bogasz-Hisszar, hatalmas erőd, modern ágyu-ütegekkel. Mellette van Csanak-Kalesszi (l. o.). Ezen városnál érezhető legerősebben a viz azon áramlata, az Egei-tenger felé, amellyel az É-nak haladó vitorlás hajóknak erősen kell küzdeniök. Innen tul az európai partok, puszták is kietlenek, mig az ázsiai partokon a termékeny síkságok, erdős halmok és csinos falvak kedves képet nyujtanak. A Dardanellák lassan kiszélesedik; ahol az Egei-tenger kezdődik, a Mandere (Szkamander) folyó torkolatától balra van Kum-Kale (a. m. homok-erőd). A Top-Tasi és Szigeion fokok közti síkságon volt állítólag a görög hajóhad horgonyzó helye a trójai háboru tartama alatt. A Kum-Kale erőddel szemben, a trák Kerszonezus legvégső csucsán emelkedik Szedd-ül-bahr-Kalesszi(a. m. erősség a tenger gátján), világító toronnyal. Nem messze tőle látható egy tumulusz az ugynevezett Proteszilaosz-sir (Proteszilaosz volt az első görög hős, aki a trójai háboruban a hajókról a partra ugrott, de csakhamar a trójaiak fegyvereitől elvérzett).A Dardanellákról elnevezett egyezség (1841 jun. 13.), amelyet az öt nagy hatalom a török portával kötött és az 1856-ki párisi béke lényegében megerősített, azt állapítja meg, hogy nem török hadihajónak azon a szoroson a porta engedélye nélkül nem szabad átkelnie. Ámbár az 1871-ki londoni egyezség és az 1878-ki berlini béke az előbb említett egyezséget jóváhagyták, a Dardanella-kérdés 1891. ujra aktuálissá lett, midőn a török hatóságok az orosz hajókat, akik katonákat szállítottak, a szoroson nem akarták átengedni. Hosszabb alkudozások után Török- és Oroszország végül abban egyeztek meg, hogy Oroszország ugynevezett önkénytes flottájának hajói, ha kereskedelmi zászlót tüznek ki, szabadon átkelhetnek, de ha katonákat vagy fegyenceket szállítanak, erről jelentést kell tenniök.
ókori illir nép, amely Mezia déli felföldén, a Margus folyó (ma Morava) mentében elterülő föld felső részében lakott. Földjüket Diocletianus Kr. u. 297. elszakította Meziából és Dardania néven provinciává tette, amelynek fővárosa Naissus (Nis) volt.
(Dardania) ókori város Tróaszban, a Helleszpontus mellett, Hion és Abydos közt; az eoloknak volt gyarmata. A peloponnézusi háboru idején itt ment végbe Kr. e. 411. az athéniek és peloponnézusiak közti tengeri csata; később, Kr. e. 84. pedig itt kötött békét Sulla Mithridatés-szel. A Nagy Antiochos-szal kötött béke a várost szabadnak nyilvánította.
görög monda szerint Zeus és Élektra atlantida fia, Ilos és Erichthonios atyja, a Tróaszban fekvő Dardania város alapítója és lakóniak királya. Szamotrákén nevelkedett fel, melyet korábban Dardaniának neveztek, és Tróaszban meghonosította a szamotrákéi misztériumokat. Első felesége Chrysé, az arkaszi Pallas leánya, kitől hozományképen kapta a később Trójában nagy kegyelettel őrzött palládiumot. Második felesége Bateia, Teukros, a tróaszi király leánya.
az antimon (stibium) nem használatos, csinált magyar neve.
(ásv.), helytelen képzésü magyar neve a diszkrazitnak.
(a. m. a dárdok országa), a Himalaja Ny-i szögletében fekvő apró fejedelemségeknek és független kis országoknak (Kafirisztán, Csitral, Kohisztrán, Gilgit, Svat stb.) együttes neve. E nevét lakóitól a dárdoktól v. darduktól kapta. A kasmiri fejedelemnek, többszöri kisérletei dacára, mindeddig nem sikerült elfoglalnia. V. ö. Ernouf: Cachemire et Petit-Thibet Paris 1877. D. ujabb történetét megirta Indiában élő tudós hazánkfia, Leitner G. W., The Hunza and Nagyr Handbook c. művének első részében: D. 1866, 1886, 1893. Továbbá: Results of an tour in D. History of D. Songs. Legends.
helytelen képzésü magyar neve az antimonit ásványnak.
(helyesebben: darduk), Dardisztán lakói. Dr. Leitner, aki jóformán felfedezőjük volt és akinek a róluk levő ismereteinket majdnem kizárólag köszönhetjük, róluk többek közt azt is kiemeli, hogy az egyes törzseik külön elnevezése miatt igen nagy zavar uralkodik náluk. A külön névvel megnevezett apró törzsek száma rendkivül nagy; de ezeket is a szomszédok ismét más és más néven hivják. Hasonlólag egész sereg ismeretlen nyelvre is talált föntemlített kutatójuk. Az egyes nyelvjárások azonban mindannyian tiszta árja jellegüek; ez alól csak az izoláltságában rejtélyes kádsuna-dialektus tesz kivételt. Irásuk nincsen, de azért ősrégi mitologiájuk egynémely töredékét megőrizte a hagyomány. Az iszlám, amelynek mostanában hivei, csak felületesen érintette ősi szokásaikat. Az iszlám dacára fennáll náluk a régi kasztrendszer. Az első kaszt a sen, amelybe az előkelő indiai mogulokkal körülbelől egyenlő ranguak tartoznak. A másodikba, vagyis a jáskun-kasztba a sen-kasztba tartozó férfi- és valamely alacsonyabb kasztbeli nő ivadékai tartoznak. E két legelőkelőbb kaszt után következnek a foglalkozás előkelősége szerint a többi kasztok: milyenek az ácsok, a takácsok, a vaskereskedők, a fazekasok, a zenészek kasztja; a legutolsó kaszt a timárok kasztja. Falvaik a folyók mentén végighuzódó országutak mellé vannak építve. A házak kőből rakott szilárd alépítményből és szellős fölépítményből állanak, amelyre lépcső vezet föl. Minden falu közepén kut van. Hogy az iszlámot csak külsőleg vették föl, kitünik a többi között abból is, hogy az ősi jó és gonosz szellemekben még mindig hisznek, hogy a korán egyes tételeit nem tisztelik.
(angolul: Darjeeling v. Darjiling), 1. disztriktus Bengália indo-brit presidency Kocs-Bihar diviziójában, Szikkim, Nepál és Bhotan közt, 3196 km2 területtel, 155179 lak. D-i része sík, a Terai, É-i részét a Himalája ágai takarják; ez utóbbinak klimája csaknem európai. Legfőbb terméke a tea, amelyet ujabb időben honosítottak meg. Az angolok 1835. Szikkim radsájától szerezték meg az első 357 km2 területet, évi bér fizetéseért. Ezt azonban a radsa 1850. angol alattvalók megsértéseért elvesztette és még ujabb területeket is kénytelen volt átengedni. - 2. város az ugyanil nevü disztriktusban, a Himalája D-i lejtőjén, 2150 m. magasban (1881) 7018 lak., nagyszerü kilátással a Himalája hótakarta csucsaira; 80°-nyi ivben a látóhatárt örök hóval takart hegycsucsok és hegygerincek szegélyezik, a melyek őserdők közül emelkednek ki. E hegyek egyike sem alacsonyabb mint 5000 m., 12 felülmulja a 6200 m.-t, a Kincsindsinga pedig 8700 m.-nyire emelkedik. D. mellett az angolok egészséges klimája miatt nagyszerü szanatoriumot, az Edent állították fel, amely különösen októberben népesedik meg. D. temetőjében alussza örök álmát Kőrösi Csoma Sándor. V. ö. Déchy Mór: Szikkim és D., Földr. Közlemények. 1880.