az állatok latin neve után Darwin K. angol természettudós nevének megrövidítése.
város Lancaster angol grófságban, 8 km.-nyire Blackburntől, (1891) 34192 lak., pamutfonással, papirgyártással és szénbányával.
1. Erasmus, angol orvos, szül. Elston-ban (Nottingham), 1731., megh. 1802. Nagyatyja D. Károly Robertnek, nemcsak jeles orvos, hanem költő és filozofus is volt. Legnagyobb munkája a Zoonomia or the laws of organic life; ebben kifejtett nézetei emlékeztetnek a Brown-féle eszmemenetre (Brownianismus). Az eszmék, melyeket hires unokája később feldolgozott, mind foglalkoztatták őt is költeményeiben és egyéb irataiban.2. D. Francis, D. Károly fia, szül. Downban, 1848 aug. 16. Tanulmányait Cambridgeben végezte, ahol 1888 óta a növénytan tanára. Segítségére volt atyjának: The power of movement in plants (1880, 1881) c. műve kiadásánál. Számos, a növényélettanra vonatkozó értekezésen kivül megirta atyjának életrajzát: The life and letters of Ch. D. (3 köt. 1887, ném. Carustól).2. D. György Howard, az előbbinek bátyja, szül. Doconban 1845. Cambridgeben kitünt a matematikában tanusított nagy tehetségével; később Londonban jogot tanult, 1873. azonban ismét visszatért Cambridgebe. 1877 óta a fizikális asztronómia terén nagy tevékenységet fejt ki. 1882. segítségére volt Thomson Vilmosnak, Thomson and Tait's natural philosophy c. műve kiadásánál. 1883. a cambridgei egyetem a csillagászat és kisérleti természettan tanárának hivta meg. Számos cikket irt a Nature c. folyóiratba és az utóbbi időben nagyon sokat foglalkozott azoknak a periódusoknak kiszámításával és megállapításával, amelyek a tengeri áradásoknál, főkép az Indiai-oceánban, észlelhetők. Irásai közt nevezetesebbek: Consanguineous marriages, amelyet a londoni statisztikai kongresszuson fel is olvasott; és: On the remote history of earth (1878.).4. D. Károly Róbert, angol természettudós; szül. Shrewsburyben (Anglia) 1809 február 12., megh. Dównban (Anglia) 1882 április 19-én; jó módu, régi nemes család ivadéka s már ősei is nagy előszeretettel foglalkoztak a természettudományokkal, sőt azokat tudományosan is művelték, és valószinü, hogy D. őseitől örökölte a természettudományok iránti vonzalmát. Gimn. tanulmányait Shrewsbury-ben végezte; tizenhat éves korában (1825), az edinburgi egyetemre ment az orvosi tudományok hallgatására, de két év mulva elhagyta e pályát és az egyházira akart készülni, tantárgyai közül azonban legnagyobb előszeretettel a természetrajziakat tanulmányozta. Tanulmányai befejezte után 22 éves korában a Beagle hajón 1831. dec. 27. földkörüli utra indult, amely alkalommal a következő vidékeket látogatta meg: San Jago, Capverdi szigetek, Brazilia, Maldonado, Mentevideo, Rio Negro, Bahia blanca, Buenos-Ayres, Santa Fé, Banda Oriental, Patagonia, Falklandi-szigetek, Tüzföld, Chile, a Cordillerák, Galopagos, Tahiti s más csendes-oceáni szigetek, Uj Zéland, Ausztrália, Mauricius szigetek, Jóreményfok, Szt.-Ilona szigete, az Azori szigetek s aztán öt évi távollét után, 1836 okt. 2. visszaérkezett Angliába. Utazása alatt kőzeteket, kövületeket, állatokat és növényeket gyüjtögetett, de emellett tanulmányozta az állatok és növények, valamint a benszülött emberek tulajdonságait, életviszonyait. A gyüjtött gazdag anyagot aztán a leghiresebb angol szakemberekkel feldolgoztatva 1840-43. az angol kormány kiadta: The Zoology of the Voyage of H. M. I. Beagle under the Command of Capt. Fitzroy, during the years 1832. to. 1836. etc. c. művét. D.-s Reise um die Erde. Ném. ford. Helrich, Giessen 1892. E nagy munka szerkesztése és kiadása idején három évig Londonban tartózkodott, de 1839. megnősülvén, 1842. a Kent-grófságban fekvő Dawn faluba vonult vissza s egész haláláig itt élt visszavonulva, minden idejét családjának és a tudománynak szentelve. 1842-től 1846-ig világkörüli utjának és több geologiai munkának és értekezésnek megirásával foglalkozott. Előbb említett munkája: Egy természetbuvár utazása a világ körül, cimen jelent meg 1845. s bár naplószerüleg irta, mégis igen érdekes és becses, ugy hogy életrajzának ismertetése kapcsán, Margó idevonatkozólag ezt mondja: «E munka szerzője ama ritka irókhoz tartozik, kik néhány találó szóval és mondattal egy vidék jellemző sajátságait oly egyszerüen és hiven s egyszersmind oly élénken tudják ecsetelni, mintha ennek hű tükörképét látnók szemeink előtt lebegni.»Kisebb geologiai értekezései közül, melyek a londoni Geological Society évkönyveiben 1842-1846 között jelentek meg, fontosabbak a következők: A vándorkövek elterjedéséről s az egyidejü nemréteges lerakodásokról Dél-Amerikában. A régi jégáramoknak hatásáról Carnarvonshireben és az uszó jéggtől tovaszállított vándorkövekről. Délamerikában észlelt némely vulkanikus tünemény összefüggéséről s a hegyláncok és a Vulkánok képzéséről. Az Atlanti-tengeren a hajókra lehulló finom porról. A falklandi szigetek geologiai viszonyairól. Nagyobb geologiai munkái: Geologiai vizsgálatok a vulkanikus szigetek és Dél-Amerika egyes részei körül, továbbá: A korallszirtek szerkezete- és elterjedéséről, mely utóbbiban tekintettel a korallok elterjedésére s illetőleg arra, hogy 30-40 m.-nél nagyobb mélységben nem tenyésznek, a korall-szirtek és szigetek képződését a korallok működésén kivül az oceántól borított területek függélyes ingadozásának, vagyis emelkedésének és sülyedésének tulajdonítja. - Zoologiai munkái közül a legelső a Ciripediák magánrajza (A monograph of the Cirripedia. 2. Vol. London 1851-54), melyben eme tengeri, kacslábu rákokat nemcsak rendszertanilag irja le, hanem boncolástani és mikroszkópi vizsgálatai alapján ismerteti azoknak legfinomabb szerkezetét, fejlődését és életviszonyait is: de ezenkivül paleontologiai jelentőségüket is méltatja. Sikerült megtalálnia egyik-másik nemnél és fajnál a törpe póthimeket is a tulajdonképeni himek mellett. Nevét azonban A fajok eredete cimü, 1859. megjelent nagy munkája tette halhatatlanná, (Origin of Species etc. Magyarul a kir. m. Term. tud. Társulat kiadásában), mely munkája nemcsak a zoologiára, hanem jóformán az összes tudományokra átalakító hatással volt. (l. Darvinizmus.) Eme alapvető munkájának megjelenése után azonban a hatvanas és hetvenes években több más, elméletét még jobban támogató munkát is bocsátott közre s ezek a következők: A házi állatokról és kultur-növényekről 1868; Az ember származása és az ivari kiválás 1871. (Descent of Man and Selection in Relation to Sex. Magyarul a kir. m. Term. tud. Társulat kiadásában). Az indulatok kifejezéséről emberben és állatokban 1872. Adatok a gyermek fizikai tulajdonságai fejlődésének ismeretéhez. D. azonban a növények tanulmányozásával is foglalkozott s tanulmányait több rendbeli dolgozatban tette közzé, melyek a következők: A rovaroknak az Orchideák termékenyítésére használt különböző eszközeiről. (Various Contrivances by wich british and foreign Orchids are fertilized by Insects): A keresztezés és az öntermékenyítés hatásáról a növények országában. (Effects of Cross- and self fertilization in the vegetable Kingdom 1876); A különböző alaku virágokról egy és ugyanazon fajhoz tartozó növényeknél (Different forms on flowers on Plants of the same species. 1876); A kuszó növények mozgásairól és életszokásairól (Movement and Habits of Climbing Plants 1873); A rovarevő növényekről (Insectivorous Plants 1875); a Formation of vegetable mould through action of Worms, with Observations on thier Habits cimü munkájában a földigiliszták hatását ismerteti a televényföld képződésénél, melynek rövid ismertetése a Természettudományi Közlönyben is megjelent. V. ö. életére vonatkozólag fia művét: The life and letters of Ch. D. including an autobiographical chapter (1887, 3 köt; Carustol 1888. németre fordítva).D. tudományos érdemének kellő méltánylását eléggé igazolja az, hogy a legkülönbözőbb tudományos testületek, akadémiák siettek tagjukká választani; a magyar tud. Akadémia 1872 máj. 24. választotta meg külső tagjává; 1884 márc. 24. Margó tartott fölötte emlékbeszédet. (Részletesebben lásd: Emlékbeszéd Charles Róbert Darwin, a. m. tud. Akad. k. tagja felett. Emlékbeszédek. II. köt. 4. szám. M. tud. Akad. 1884). V. ö. Vasárnapi Ujság 1882. évf.
Rudge (növ.), a mirtuszfélék növénygénusza, 23 fajjal Ausztráliában. - D. Dennt a. m. Litsea Lam.; D. Raf. a. m. Sesbania Pers.
l. Darvinizmus.
l. Whitneyit.
(csehül: Dasic), város Pardubitz csehországi ker. kapitányságban, a Lautschna balpartján, vasut mellett, (1890) 2104 lak., cukor- és sörgyártással.
János Márton Zakariás, német számoló, szül. Hamburgban 1824 jun. 23., megh. u. o. 1861 szept. 11. Már harmadfél éves korában iskolába járt és 15 éves korában nyilvánosan mutogatta ügyességét a gyors és biztos számolásban. 1844-1845. az összes nagyobb német városokat bejárta s mindenütt feltünést keltett. A körmérésben szerepelő (p) ludolfi számot két hónap alatt 200 jegyre terjedő pontossággal számította ki.
(ejtsd: déz'nt), György Webbe, sir, angol tudós és iró, szül. Londonban 1818. A Kings-Collégeben és a Magdalen Hallban Oxfordban tanult. 1852. ügyvéd lett. Egy időn át a Times segédszerkesztője volt, 1870. Civil-Service-Commissionerré neveztetett ki, 1871. pedig Frasernek: Magazine cimü folyóirata szerkesztését vette át. D. az északnak és Izlandnak egyik legalaposabb ismerője. Művei: Teophilus Eutyehianus from the original Greck in Icelandic, Low German, and other languages (1845); The Norsemen in Iceland (1858); Popular tales from the Norse (1859); The story of Burnt Njal (1861); The story of Gisli the outlaw (1866); The Vickings of the Baltic, a tale of the X. century (1875). stb. Próbálkozott regényirással is: Annales of an eventful life (1870); Three to one (1872); Half a life (1874). Több tanulmányát ily cimü gyüjteményben tette közzé: Jest and ar nest (1873).
grófnő, Saint-Mars (l. o.) marquise francia regényirónő álneve.