Romanovna Katalina hercegnő, Voroncov gróf orosz tábornok leánya, szül. Pétervárott 1743 márc. 28-án, meghalt u. o. 1810 jan. 4. 15 éves korában D. herceg neje lőn, ki azonban nemsokára meghalt; 1762. II. Katalin cárnő udvarhölgye lett. A III. Péter ellen kitört összeesküvés idejében férfi egyenruhában a csapatok élére állott és azokat a cárnő részére nyerte meg, de kegyvesztetté lévén, Moszkvából kiutasíttatott. Rövid idő mulva elhagyta Oroszországot és Voltairerel és a francia enciklopédistákkal lépett összeköttetésbe. Később Pétervárra visszahivatván, nagyban hozzájárult az orosz műveltség emeléséhez. 1783-96-ig a császári akadémián igazgató volt, 1783. pedig az általa alapított orosz akadémiában az elnöki tisztet viselte. Tagja volt több külföldi tudós társaságnak, az irodalom terén különféle művkkel lépett fel, többek között vigjátékokkal, kisebb drámákkal; szorgalmas munkatársa volt az orosz akadémia szótárának, 1783-85 egy heti lapot is szerkesztett, melynek főmunkatársa Katalin cárnő volt.
falu Mohilev orosz kormányzóságban, a Dnyepr közelében, 550 lak.; ismeretes azon győzelemről, amelyet Rajevszkij orosz vezér a Davoust vezérlette franciákon kivivott.
város Bitiniában, a Propontis mellett, pompás parkkal, a lidek alapították; itt volt a persa szatratpák székhelye. A város már Krisztus születése idején romba dőlt.
régi szász őrgrófi család; rang szerint második azon tizenkét gróf nemzetségből, melynek tagjai közül a szászok uralkodó hercegüket választották. A család megalapítója Walther, dasseli és nevenoberi gróf volt, ki a 800-ik év körül élt. Kiváló alakja volt a családnak: Adolf, «a bátor», D-i gróf, Rajnáld kölni érsek unokaöccse. Rajnáld érsek I. Rőtszakállu Frigyes császárnak volt egyik legbefolyásosabb tanácsosa, különösen az olasz politika terén s egyuttal III. Sándor pápának elkeseredett ellenfele, ki őt átokkal is sujtotta. Demeter Simon grófban, ki a családi várat és földbirtokot a hildesheimi apátságnak eladta volt, kihalt a család (1329). V. ö. Allg. Deutsche Biogr. IV. Ficker, R. von Dassel. Giesebrecht, Gesch. d. deutsch. Kaiserreichs. V. köt. 2. fele.
Fabr. (állat). L. Szövőpillék.
(Rauhfuss, Hasenfuss) Péter, német humanista, szül. Frauenfeldben, megh. Strassburgban 1559 febr. 28. 1530. u. i. frauenfeldi prédokátor és tanító, 1533. a strassburgi gimnáziumban a görög nyelv tanára, 1540. kanonok. Irt görög-latin szótárt (1535); latin-német szótárt (1537); egy latin komédiát: Philargyrus-t (Strassburg, 1565) Aristophanés Plutosa után, amelyet 1530. Frauenfelden elő is adtak. V. ö. Neues Schweizer Museum, 6 köt. (Basel 1866).
Illig (állat). L. Aguti.
L. (állat). L. Armadill.
Coss. et Dur. (növ.), l. Haynaldia.
(állat), az erszényes emlősök (Marsupialia) rendjének egyik családja, fölül 4, alul 3 metsző és egy egy szemfoggal, hátulsó lábai rövidek, és belső ujjuk vagy hiányzik, vagy csenevész: első lábai ötujjasok; valamennyi ujjai szabadok, fraka mindig szőrös. Valamennyi faja Ausztrália lakója. Ide tartozó nemek: Myrmecobius Waterh.; Phaseologale Temm.; Dasyurus Geoffr. Thylacinus Temm.