(lat.) a. m. adás, az adás cselekedete. D. ad manum creditoris, a fizetni nem tudónak a biró által a hitelező kezébe való kiadatása. D. curatoris (D. tutoris), gondnok, tutor beállítása, D. in solutum, valamely tárgynak fizetés helyett való átengedése.
I. Dareios ismeretes méd hadvezére a görög-persa háboruban, vezértársával, Artaphernésszel (l. o.) az égei tenger több szigeteit elfoglalva és elpusztítva, Kr. e. 490 szept. 12. Marathónnál megveretett.
L. (növ., sáfránylen), a róla nevezett család kórója 2 fajjal Keleten, Himalaján, Kaliforniában és Mexikóban. Levele változó és szárnyashasábu. Virága apró, ágasbogas fürtté egyesül, gyümölcse sokmagu tok. A D. cannabina L. (sárga kender) Kréta szigetén és Kis-Ázsiában honos, 1 1/2 - 2 m., termetére nézve a kenderhez hasonlít. Kerti disznek tartják, de szárának háncsrostja fonásra és szövésre alkalmatos. Leveléből való a datiskasáfrány vagyis datiscin (C21H22O12). Ez szintelen tükké kristályosodik, vizben nehezen, de alkoholban könnyen oldódó glikozid, neutralisan hat, alkaliákkal sötétsárga oldat lesz és tartós intenziv sárgára fest. Timsóval is csávázzák s maradandó sárga festék lesz. Keleten a selymet festik vele.
(növ., sáfránylenfélék), a kétsziküek szabadszirmuinak kevés fajt számláló családja. Szisztematikai helyzete kétes, lehet, hogy a Passiflorafélék közé tartozik; a begonia- és kaktuszfélék mellé is helyezik. Virágja többnyire egyivaros, gyümölcse vékonyhéju, egyrekeszü tok. A melegebb földön csak 4 fűnemü faja él (2 Datisca, 1 faj Tetrameles R. Br. és 1 Octomeles Miq.).
skolasztiku neve a következtetés egyik módjának, az ugynevezett harmadik figura egyik módusa Ma P, M i S a. m. S i P. Minden önérzetes ember gyülöli a hazugságot. Némely önérzetes ember néha még is kénytelen hazudni. Néha tehát az gyülöli a hazugságot, aki hazudni kénytelen.
(növ.), l. Datisca.
(latin nyelvtani műszó), tulajdonító eset, a részes haározó esete, melynek a magyar névragozásban -nak, -nek a ragja, p. társának is juthat belőle. A D. többnyire helyhatározóból, mégpedig rendesen irányhatározóból (a hová kérdésre felelőből) fejlődött; p. a magyar -nek eredeti jelentését ilyenekben látjuk: neki megy a falnak stb., tehát neki adom tulajdonkép a. m. odaadom ő hozzá. Igy az angolban I give it to my father s a franciában je le donne a mon pere eredetileg a. m. odaadom az atyámhoz ( to a. m. ném. zu; a a. m. lat. ad). Az urál-altaji nyelvek D.-áról tüzetes nyomozások vannak Winkler Henriknek ily c. munkájában: Uraltaische Völker und Sprachen.
(gör.), hasonló értelmü szavak halmazata, Datis perzsa szatrapa módjára, ki Marathonnál parancsnok volt és a görög nyelvben nem volt elég jártas.
(olasz, a latin «datum» adott-ból), kereskedelmi műnyelven a. m. ma, a D. mától fogva; különösen váltóknál szokásos. Dato-váltó azért oly váltó, melynek lejárta a kiállítás kelet-napjára vonatkozással van meghatározva. P. három hónapra kelet után. L. még A dato.
(ásv.), egyike a legszebben kristályosodó szilikátoknak, mely mint másodlagos képződmény szokott előfordulni többnyire eruptiv kőzetek üregeiben, ugyhogy mind képződési viszonyainál mind egyes tulajdonságainál fogva a zeolitok közé sorozható, noha anyaga azokétól annyiban eltér, hogy timföld helyett bórsavat tartalmaz. Összetétele bór-mész-szilikát (HCa BSi O6); bórsavtartalma 21,2 %. Igen szép s igen soklapu rövides, oszlopos vagy táblás kristályait régebben rombos rendszerbelieknek tartották, de pontos mérések azt állapították meg, hogy azok egyhajlásuak. Vaskos, szőlősded, gömbös, szálas, sugaras, durván szemcsés halmazokban is találni. Szine fehér, zöldes, vereses, sárgás, üvegfényü, nem hasad. K. 5-5,5; Fjs. 2,9-3. Legszebben találni Tirolban és pedig Theiss angitporfirjában és a Seisser Alpon (Klausen mellett), továbbá Toggianában (Modéna hercegség), Monte Catini (Toszkána), Niederkirchen (Nahe völgye), Kuchelbad (Prága mellett), Bergenhill (New-Jersey), Utoë (Svédország) és Arendal (Norvégia). Utóbbi helyen mágnesvas telepein találni olyan fehér, szürke vagy vöröses D-gömböket s cseppkőalaku meg szőlőded D.-halmazokat, melyeknek szövete sugarasan rostos; mint külön ásványfajt említik botrioolit néven; összetételében csupán annyi az eltérés, hogy egy molekula vizzel többet tartalmaz, mint a közönséges D. Esmark (1805) irta le először, azért esmarkit-nak is nevezik, de ez a név más ásványra lévén lefoglalva, nem használatos. Szinonim a humboldtit is, valamint a disztolit.