(lat.), Juvenalisból vett közmondásszerü idézet: a hollóknak mindent megbocsát, a galambokat nyuzza a kritika.
az állatok latin neve után a Daubenton L. J. M. francia zoologus nevének megrövidítése.
Károly, német protestáns teologus és bölcsész, szül. Casselben, szegény szülőktől 1765 márc. 20., megh. Heidelbergában 1836 nov. 22. Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában végezte, de már itt is Plato műveit olvasgatta. 1786 óta a marburgi egyetemen hallgatott bölcsészeti, nyelvészeti és teologiai előadásokat; ugyanitt 1791. akadémiai magántanár lett, de már 1794. szabadabb, t. i. Kant szellemében tartott előadásai miatt a hanaui főiskolához helyeztetett át, a következő évben pedig Heidelbergába hivatott teologiai tanárnak s itt működött 41 éven keresztül. Ugy a teologiában mint a bölcsészetben előbb Kantnak, majd Schellingnek, végül Hegelnek a befolyása alatt állott. Első jelentékenyebb munkája: Lehrbuch der Katekhetik 1801., melyben a vallás és erkölcs forrásai meghatározásánál még egészen Kant követője; de már: Orthodoxie und Heterodoxie, ein Beitrag zu der Lehre von d. symbolischen Bücher cimü munkája (1805) a Schelling hatása alatt keletkezett uj bölcsészeti s teologiai álláspontját jelzi. Leginkább kimagasló munkái: Theologumena 1806. Einleitung in das Studium der Dogmatik 1810. Judas Ischarioth, oder Betrachtungen über das Gute im Verhältniss zum Bösen 1816-1818. Die dogmatische Theologie jetziger Zeit oder die Selbstsucht in der Wissenschaft 1833. L. bővebben Erinnerungen an Daub, Rosenkrantztól Berl. 1837. Parallele zwischen Schleiermacher und Daub, Straustól, 1839. a Herzog-féle Real-Encyclopädie, 3 köt. 501-512. lap.
(csehül: Dubá), az ugyanily nevü csehországi kerületi kapitányság székhelye, az Elbe mellékvize a Libochi-patak mellett, (1890) 2003 lak., timársággal. Közelében van azon kastély, amely egykoron a Dubai Berka hatalmas cseh nemesi családnak volt ősi fészke.
(ejtsd: doban) Gyula József, francia festő, szül. Párisban 1822 május 31. 1849 óta az angersi muzeum igazgatója. Művei közül felemlítendők: Krisztus a kereszt alján (1851); Egy idegen felvétele a trappistáknál (1864); Trappisták vacsora előtt békecsókot adnak egymásnak (1865, az angersi muzeumban); Lázár feltámasztatása (1867, a párisi szt. Bernard templomban); Madame Roland uton a forradalmi tövényszék felé (1869); Fra Angelico da Fiesole (1873). D. 1873 óta az Institut levelező tagja.
2214 m. magasban a Fribourgi- és Berni-Alpok határán fekvő 2 km. hosszu, 3-600 széles, 3-6 m. mély hegyi tó. A szürkészöld vizü, magas, meredek hegyektől (Rinderhorn 3457 m., Daubenhorn 2952 m.) környékezett tónak komor képe van.
(ejtsd: dobenton) Lajos János Mária, orvos és természetbuvár, szül. Montbarban 1716 máj. 29., meghalt 1799 dec. 31. Buffon 1742-ben Párisba hivta, 1745. pedig a természettudományikabinet felügyelőjévé s ismertetőjévé nevezte ki. A Buffon természetrajza számára D. 182 faj leirását szolgáltatta, melyek közül több még sohasem volt ismertetve. A gyapju-termelésről szerzett tapasztalatait Instruction pour les bergers (1782) c. alatt irta meg és adta ki, s ez által megmenekült a forradalom üldözéseitől, mert munkája által bebizonyítván, hogy távol áll a politikától, a konventtől menedéklevelet kapott. A párisi Jardin d'Acclimatationban márványszobrot (Godintől) állítottak tiszteletére. Ezenkivül számos kitünő dolgozatot irt az állatokról, ásványokról, a növények élettanáról stb., melyek az akadémia évkönyveiben vagy az Encyclopédie méthodique-ben jelentek meg. D.-t 1778. az ásványtan, 1783. az államgazdaságtan tanárává is kinevezték.
(ejtsd: dobinyi) Károly Ferenc, francia festő, szül. Párisban 1818., megh. u. o. A Salonban 1838-ban lépett föl. Rousseau, Corot, Dupré és Diaz mellett egyik kitünő művelője az u. nevezett paysage intimenek, és mint azoknak, ugy neki is van kifejlett egyénisége, határozott iránya. Nem annyira a természet, mint inkább a falusi élet festője. Művei közül a Luxembourg-muzeumban van: Az optero-i völgy (1853) és a Tavasz (1857), kitünőek még Az Oise partján (1859), a Holdtölte és a Dordrechti malmok (1872). Szellemes, finom rézkarcai a maguk nemében remekművek. Számos utánzója közül alig érte el egy is a mestert. 1862. adott ki rézkarcot; Voyage en un bateau cimmel; az előszót Henriet irta hozzá, aki D. életrajzát is megirta (Páris, 1875).
Miksa, báró, osztrák-magyar tengernagy, l. Sterneck.
(ejtsd: dobré) Mihály René Thibauld, franc. szinész, szül. Nantesban 1837. megh. 1892. A 70-es évek óta a Bouffet és a Renaissance szinházban játszott kom. szerepeket. 1879. azonban a Palais Royalhoz szegődött, hol mint bonvivant és szerelmi hős nagy hirre tett szert. Legkiválóbb sikerét Sardounak «Váljunk el» szinművében aratta.