l. Da Capo.
növénynevek mellett Decaisne J. nevének rövidítése; l. o.
(ol. Re maggiore, franc. Ré majeur, ang. D major), a D alaphanggal kezdődő kemény (dur) hangnem. D durnak, a C dur minta hangnem szerint alkotva, a következő hanglépcsője van: D, E, Fisz, G, A, H, Cisz, D. Előjegyzése két #. Ezen hangnem derült kedélyhangulatu ditirambikus zenedarabok alkotására alkalmas. Igy p. Haendel hires: Allelujaja (Messias) D durban van irva; Ugyszinte Beethoven IX. szimfóniájának utolsó tétele is.
(lat.), elöljárószócska, a. m. -ról, -ről, -ra, -re stb. Továbbá név előtt a nemesség jelzése.
Le maître au (a kockás mester), igy neveznek franciául egy rézmetszőt, aki a XVI. sz. első felében működött. Valószinüleg Marcanton iskolájában képezte ki magát és Raffael, Giulio Romano stb. után metszett képeket. Gyakran fölcserélik D.-t Beatrizes Miklóssal.
(lat.) a. m. istennő; D. bona (l. o.), D. Dia, egy az arvales fratres (l. o.) nevü ó-itáliai és római papi testülettől tisztelt, Ops v. Cereshez hasonló mezőistenség, kinek csak a kultuszáról következtethetünk mítoszi lényegére.
(ang., franc. faute de fret, ném. Fautfracht.) a. m. rakomány hiánya miatt; kártérítés, melyet a hajós követelhet akkor, ha a rakodó a kikötött rakományt egyáltalán nem, vagy a kikötöttnél csekélyebb mennyiségben szállítja. A hazánkban érvényes code de comm. 288. §-a erre vonatkozólag akként intézkedik, hogy ha a rakodó (fuvaroztató), a fuvarozási szerződésben megállapított mennyiségnél kevesebb árut fuvaroztat, az egész kikötött mennyiség után járó fuvarbért tartozik megfizetni. Ha a kikötött mennyiségnél többet fuvaroztat, a többlet után járó fuvarbér mennyiségére a szerződésben megállapított bér irányadó. Ha a fuvaroztató, mielőtt még a rakodást megkezdte volna, a hajó elindulása előtt a szerződéstől visszalép, kártérítés cimén a szerződésben kikötött egész fuvarbérnek felét tartozik megfizetni.
(ejtsd: dedvúd), Lawrence county székhelye, D.-Dakota nyugati határa közelében, a Black Hills nevü hegyes vidéken, (1890) 2366 lak., közelében aranybányákkal.
diák, gyák, gyeák, a magyarnak a szláv nyelvekkel és az oláhval közös szava, amely a latin (s ebben ismét görög eredetü) diaconus származéka. Jelent 1. szerpapot (l. Diaconus); 2. iródeákot, irnokot, titoknokot, mint a szintén egyházi férfiut jelentő clericus-ból lett franc. clerc; 3. tanulót, iskolába járó, v. iskolát végzett embert; 4. minthogy a középkori iskolázás alapja és egyuttal középpontja, a mely körül az egész tanítás mozgott s amelyen folyt is, a latin nyelv volt, a D. szó ennek a szinonimájává is lett nyelvünkben, ugy, hogy diákos műveltség annyi, mint a latin nyelv és irodalom ismeretén alapuló, humánus műveltség, e szó még ma is közkeletü értelmében. A D. szó egy további, a néphit világába tartozó értelméről, amelyet a szokottabb garabanciás-D. összetétel világít meg jobban, l. Garabanciás.
(Kehidai). Régi zalavármegyei magyar család, mely Zala-Tárnokon és Söjtörön volt birtokos. Eredetéről nincsenek közelebbi adataink; hogy oláh származásu volna, mint az oláhok mind untalan emlegetik, az egyszerüen minden alap nélküli ráfogás, amit az oláh képzelődés csakis a «Deák» névből sütött ki. A leszármazás a mult század kezdetétől fogva a következő (Áldor Imre, A haza bölcse. Budapest 1876., Vasárnapi Ujság 1876): l. Családfa.
[ÁBRA] Deák-család címere.