(a latin decem-ből, mely tizet jelent), a métermértékek neveiben tizedet jelent. p. decigramm = 0,1 gramm, deciliter = 0,1 liter, deciméter = 0,1 méter. Nálunk röviden decinek szokták hivni a decilitert.
ligur nép, délkeleti Galliában Antipolis (Antibes) környékén.
Déva neve a római korban.
(lat. membrana decidua a. m. hullóhártya), a méh megduzzadt bélelő (nyálka) hártyája, ha abban a megtermékenyített pete befészkelte magát. A D. a fejlődő petét körülnövi s igy a legkülsőbb - eleinte legvastagabb, a terhesség végén pedig legvékonyabb - burkát képezi. A terhesség megszakadásával a D. is leválik, lehull; innen a neve. A szülészek a D. 3 részletét más-más névvel illetik: D. serotina az a helye a D.-nak, ahol a pete odatapadt; D. reflexa az, amely körülnőtte, ráborult a petére; D. vera a méhet kibélelő többi része a hulló hártyának. D. menstrualis: a tisztuláskor (hószám) leváló, lehámló nyálkahártya.
az emlős állatoknak az a nagy csoportja, amelynél szüléskor a méh nyálkahártyájának egy rséze is leválik a méhlepénnyel. L. Emlősök.
(decuma, lat.), 1. a tizedik rész, tized, dézsma. 2. bronzérem spanyolországban = 0,1 real = 24,5 fillér.
(lat.) a. m. tized; d. praediales földi, d. sanguinales, állatbeli termények után járó tized, l. Tizedjog.
(lat.), a tized beszedése; katonaságnál valamely csapatnak büntetésből megtizedelése.
(lat.), ami a 10-re (lat. decem) van vonatkoztatva p. D. számrendszer a. m. tizedes számrendszer, vagyis az a számrendszer, melynek alapszáma 10. D. tört a. m. tizedes tört, D. mérleg az oly mérleg (l. o.), melyen a mérősulyok tizszer akkora tömeggel tartanak egyensulyt, melyen tehát nagy tömegeket tizedrész akkora sulyok segítségével lehet mérni. - D. mértékrendszer, l. Mértékrendszer.
(franc. ejtsd: dészim), pénz = 0,1 frank vagy 10 centime = 9,5 fillér., Franciaországban, Olaszországban (10 centesimi), Romániában (10 bani), Szerbiában (10 para) Bulgáriában (10 stotinka) rézből, Belgiumban és a Svájcban nikelből készítik; utóbbi országban a neve batzen = 10 rappen.D. a déli állandó költeményalakok egyike, jelesül spanyol eredetü, tiz négyes trochaeusból álló versszak a b b a a c c d d c vagy a b a b a c c d d c rimhelyezéssel. Többnyire a glossza strófáiként szerepel. Nálunk alig művelték.