(lat.), tudtul ad, értesít; jogilag: beleegyez, helyesel, p. kérvényt; annyi is, mint fölajánl, megajánl, p. esküt. Deferencia, hódolat, tisztelet, hiradás, értesítés.
(lat.) a. m. lassu kihülés, a lelkesedés csökkenése.
(ejtsd: difajensz), az ugyanily nevü county (15720 lak.) székhelye, Ohio északamerikai államban, a Maumee jobb partján, vasuti csomópont, (1890) 7694 lak., donga-, abroncs-, kályhakészítéssel és cementgyártással.
(ol., (ejtsd: deficsendo), zeneelőadási műszó a. m. csökkentve, és pedig ugy a hang erejét, mint a gyorsaságot illetőleg; körülbelül egyértelmü a calando és a mancando kifejezésekkel.
(lat.) a. m. hiányzó, adós, rokkant; deficiente pecunia, pénz hiánya; deficiente pecu deficit omne nia a.m. ha pénz nincs, semmi sincs. (Rabelais Gargantuaja III. 41.)
erőfogyott, elaggott egyházi javadalmasok elhelyezésére szolgáló intézet. Az ily intézetbe való elhelyezés egyházi büntetéskép is fordul elő. L. Egyházi büntetések.
Általában azon pénzben kifejezett összeget jelenti, amellyel valamely gazdasági rendszerben a számviteli időegység (p. egy év) alatt az esedékessé váló szükségletek felülmulják a bevételeket; szükebb és szokott értelemben azonban csak az állami háztartásokban mutatkozó hiányok jelölésére használják e szót. Ha a D. valamely időpontban azért következett be, mert a jopgszerüleg esedékessé vált bevételek tényleg nem teljes értékükben folytak be, v. pedig ezek összegét az egyidejüleg teljesítendő fizetségek összege felülmulja, akkor az u. n. pénztári D. esete forog fenn, amelyet v. egyes kiadási tételek halasztásával, vagy rövid lejáratu lebegő adóssági cimletek (kincstári jegyek, utalványok stb.) kibocsátása által lehet megszüntetni. Ha azonban a számviteli időegység alatt beálló szükségletek összege abszolut értékére nézve is meghaladja a bevételek összegét, akkor a valódi D. jelentkezik. Ez utóbbi D. mutatkozhatik ugy a rendes, mint a rendkivüli bevételek és kiadások mérlegelésénél s e szerint kétféleképen orvosolható, t. i. a) a rendes kiadások apasztása s amennyiben ez már nem volna lehetséges, a rendes bevételek növelése által kell elenyésztetni a rendes rovatoknál előálló hiányt, és b) valamely rendkivüli fedezetet kell keresni azon hiány pótlására, amely a rendkivüli rovatoknál jelentkezik.A gyakorlati pénzügyi kezelés legfontosabb feladatai közé tartozik a D. kikerülése. E célból készíttetnek az állami költségvetések (l. Állami költségvetés), amelyeknek legfontosabb tulajdonságai közé tartozik az időszaki mérlegek folytonos aktivitása. Ez azt jelenti, hogy ha az év bármely napján (tehát természetesen a zárszámadások napján is) felállítják az addig esedékessé válandó bevételek és kiadások mérlegét: ezek minden időpontban bevételi többletet tüntessenek fel. Ha e mérlegek valamelyikénél kiadási többlet mutatkozik, akkor előáll a költségvetési D., amely lehet pénztári vagy valódi D., továbbá rendes v. rendkivüli. A költségvetési D.-től fogalmilag különbözik a zárszámadási D., amely már a tényleges bevételek és szükségletek közötti különbséget mutatja. Ha a zárszámadási D. azért állott elő, mert a bevételek az előirányzaton alul maradtak, akkor az pénzügyi D., ha pedig a kiadások haladták felül az előirányzatot, akkor az adminisztrativ D., és végre, ha az elérhető összes bevételek nem képesek a nélkülözhetetlen kiadásokat fedezni, akkor az államgazdasági D. esete forog fenn. A D. nem mindig a helytelen pénzügyi gazdálkodásnak a következménye, sokszor az országot ért nagy elemi csapások, tartós termelési és forgalmi váltságok, háboruk stb. elkerülhetetlenné teszik a D.-t. Sokszor viszont nagyobbszerü beruházások és reformok idézik elő a D.-t, mely utóbbi esetben ezt produktiv D.-nek nevezik. Ilyen produktiv D.-tel küzd napjainkban a legtöbb állam; az anyagi és szellemi kultura haladásai folytán ugyanis sok olyan közszükséglet keletkezett, amelynek ellátására csakis az állam vállalkozhatott.Az európai szárazföld némely államaiban azonban ezek mellett nagyon jelentékeny mértékben járultak hozzá a D. emelkedéséhez az utóbbi években egyrészt a hatalmi versengések által, másrészt az egyensuly biztosítása érdekében fokozott katonai kiadások. Hazánk egész a legujabb időkig évről-évre jelentékeny költségvetési D.-tel állott szembe, amely állapotot legtöbbször a produktiv befektetések szükségessége idézett ugyan elő, de nem egyszer járultak hozzá ehhez a pénzügyi politikai tévedései és sulyos országos csapások is. A magyar állami költségvetésekből az utóbbi 10 évre vonatkozólag a következő adatokat idézhetjük
Az itt felsorolt adatokból látható jelentékeny javulás nem a szükségeseknek mutatkozó produktiv kiadások törlése által, hanem inkább a helyes pénzügyi politika és az adózók nagy áldozatkészsége által éretett el.Ha azonban a költségvetésnek akár rendes, akár rendkivüli részében D. mutatkozik, akkor a törvényhozás, illetőleg a kormány gondoskodni törekszik a hiány megfelelő fedezetéről. Feltéve, hogy a szükségletek oly nagy szigorusággal állapíttattak meg, hogy azok további apasztása már nem látszik lehetségesnek, akkor vagy az adók felemelése, vagy uj adók behozatala, vagy kölcsönök felvétele, vagy végre az állami vagyon egy részének eladása által kell a D. fedezetéről gondoskodni.
(franc.) a. m. szoros ut; továbbá a csapatoknak magasrangu egyén előtti elvonulása.
l. Erődítés.
(lat.), meghatározás; a logikában valamely fogalom (l. o.) tartalmának előadása, mégpedig nemcsak a fogalom egyes jegyeinek fölsorolása, hanem egyszersmind föltüntetése annak, hogy e jegyek miképpen vannak a fogalomban egybekapcsolva. Aki az embert definiálja, annak föl kell sorolnia az ember fogalmának jegyeit, szerves, érző, gondolkodó s egyszersmind ezek belső kapcsolatát, hogy oly a földön lakó szerves, érző való, mely gondolkodni is tud. Ámde igen sok esetben a jegyek sokasága s változatos, bonyolódott kapcsolata lehetetlenné tenné a D.-t, ha vm. rövidítő eljárás nem állana rendelkezésünkre. E célra már Aristoteteles megállapította, hogy a D.-hoz szükséges a legközelebbi nem kijelölése (genus prokrinum), továbbá a jellemző, fajképző jegy hozzátevése (differentia specifica). Ez azután nevezetes módon rövidíti a definiálást. Ha az emberről mondom, hogy szerves való, akkor jegyeinek nagy részét, t. i. mindazokat, melyek vele s a többi szerves lényekkel közösek, már megjelöltem. Most még csak azt a jegyet kell említenem, mely a többi szerves valóktól megkülömbözteti (eszes) s a D. kész. Maga ez a mi példánk külömben éppenséggel nem tökéletes D., csak ismeretes voltával a D.-nak mintegy sémáját tünteti föl. Nyilvánvaló is, hogy a tökéletes D. voltakép csak záróköve lehet vmely kész tudománynak. Ha a tudomány vm. fogalom megismerésének végére jutott, ha ismeri belső alkatát, csak akkor fogja a D.-ban mivoltát, tartalmát megfelelő módon kifejezésre juttatni. Mindaddig a D. provizorikus jellegü lesz, vagy gyakorlati célokra szolgáló, t. i. hogy egy fogalmat biztosan megkülönböztessünk más fogalmaktól, de nem fogja lényegét, mivoltát mintegy formulába foglalva kifejezni. Bizonyos egyszerü fogalmak, melyeket nem elemezhetünk, definiálni se igen tudjuk, legföljebb megjelöljük, hogy mit értünk a szón, mely e fogalmat jelöli.Az ily D.-k rendesen névleges (nominalis) D.-knak neveztetnek, ellentétben a reális dologi D.-khoz. Szigoru D.-k voltakép csak a matematikában s a jogban járják, ahol a fogalmakat mintegy mi alkotjuk, tehát minden alkotó részüket s a részek alkatát is pontosan ismerjük. Kant volt az első, ki felfedezte, hogy a filozofia eljárása nem hasonlíthat e tekintetben a matematikáéhoz, nem kezdheti, mint ez, D.-kon, neki előbb a fogalmakat elemeznie kell. A D.-ban nem szabad egymást kizáró jegyeknek előfordulniok (kerek négyszög), nem szabad bőnek lennie, azaz más fogalmakra is ráillene (a kör oly vonal, melynek minden pontja egy adott ponttól egyenlő távolságra van: hiányzik, hogy «egy sikban levő», különben a D. más görbékre is illik), de szüknek sem, hogy nem az egész fogalom fér bele (az ember elvontan gondolkodni tudó való, akkor a gyermek nem volna ember); nem szabad fölösleges alkotórészeket tartalmaznia (kör, önmagába visszatérő görbe vonal); nem szabad körben forognia (okosan él, ki a természet szerint él, a természet szerint él, ki okosan él). Ne legyen tautologikus (mozgás, helyváltoztatás), ne legyen benne hesteron proteron, amidőn a D.-ban oly fogalom van, melynek érvénye a definiálandó fogalomtól függ. Ne adjon képet, metaforát vagy példákat a fogalom tartalma helyett. Genetikus, származtató a D., ha nem adja a fogalom tartalmát, hanem mutatja, hogyan keletkezett; p. a kör ugy származott, ha...stb. L. Fogalom.