(ejtsd: déodenk) Alfréd, francia festő, szül. Párisban 1822., megh. u. o. 1882 jan. 7. Cogniet tanítványa, sokáig tartózkodott Spanyolországban és Észak-Afrikában, festményei tárgyait is az ottani népéletből merítette. A Bikaviadal c. festménye a Luxembourg-palotában van; a Falusi lakodalomra menő zsidót az állam vette meg 1872. Tangerben festett képét: Zsidó nő kivégzése Tangerben a fölbőszült néptömeg műtermében tépte szét. Más nembeli festményei: Corday Sarolta, Kolumbus Kristóf, Jairus leányának föltámasztása, Pacchus, A gárda kivonulása 1790-ben stb.
(lat.) a. m. a mai naptól kezdve.
jezsuita, l. Canisius.
(franc., ejtsd: deór), többnyire csak többesszámban: a külső, a külső cim.
(lat.) a. m. lebeszélés.
D.-Dun indiai distriktus székhelye, a Masszuri hegyek alján, (1881) 18959 lak., anglikánus, preszbiteriánus és kat. templommal, hindu és mohammedánus imaházakkal. Harvardból Szimurba, továbbá Szaharanpurból Nyugat-Garvalba vezető uton feküdvén, jelentékeny a kereskedelme.
3090 km2 területü distriktusa Mirat diviziónak a brit-indiai birodalom északnyugati tartományában (1881) 144070 lak. Az egész disztriktus 75 km. hosszu, 25-30 km. széles völgy, a Himalája előhegyei és az alacsony Szivalik hegylánc között; határain a Gangesz és Dsomna folyik. Az éghajlat az esős évszakban, jul. - szept.-ben egészségtelen, télen hüvös. Az alantabb fekvő részeken rizs, cukornád, buza, kukorica, pamut, ópium, a hegylejtőkön tea, árpa és zöldség bőven terem. Ismeretesek nagy tigrisei; ezek miatt D. az angol sportsmanek találkozója. Fővárosa Dehra (l. o.).
(helyesebben Dai), szószerint a. m. anyai ágon való nagybátya, tágabb értelemben a törököknél szokásos megszólítási cim. E névvel szólíták meg p. a janicsárok főnöküket. Az algériai kalózállamban garázdálkodó janicsárok is igy cimezték vezérüket, ki ott nagyobb hatalommal rendelkezett, mint a porta által kinevezett pasa. 1710 óta a szultán nem küldött többé pasát, hanem magát a D.-t ruházta fel a helytartó rangjával. A legtöbb D. erőszakos halállal mult ki; saját testőrei meg katonái rendesen meggyilkolták. L. Algéria.
Oineusnak az aitolok királyának Kalydónban és Althaiának leánya, Meleagros huga. Miként bátyja, ő is vadászni szerető, harcias véralkatu. Héraklés vette el feleségül Meleagrosnak az alvilágban hozzája intézett kérésére, miután ebből Achelóossal (l. o.) kemény tusát vivott a leány birtokáért.
l. Neoptolemos.