(decamerone tiz napi történet), Boccaccio 10 részre osztott, 100 novellából álló hires gyüjteményének cime. E felosztást a cimmel együtt több novellairó átvette, p. nálunk Jókai Mór.
(Deccan, Dekhan), a régi szanszkrit iratok szerint, a Vindhya hegységtől D-re fekvő része Elő-Indiának Dakhani nevet viselt. Az európaiak ehhez képest Elő-Indiának, a Vindhya-hegységtől a Komorin-fokig terjedő részét, amelyet K-en a Bengáliai-öböl, Ny-on az Arab-tenger határol, D.-nak nevezik, l. Kelet-India.
(gör.), a kat. egyházban valamely káptalan v. alapítvány élén álló kanonok; a német protestáns egyházban a. m. szuperintendens; az egyetemen vmely kar élén álló tanár; Angliában Dean-nak nevezik. Dekanatus, a dékán hivatala, méltósága.
l. Tizhimesek.
Igy nevezik azokat a többnyire dravida, tehát nem indogermán eredetü nyelveket, melyeket a dekani tartomány lakói, a tamulok, teluguk, malabárok s mások beszélnek. Távoli rokonságban állnak a mongollal s igy a finn ugor nyelvcsaláddal is mutatnak fel közös vonásokat. L. Indiai nyelvek.
1. Mihály, miniszteri osztálytanácsos, szül. Kecskeméten 1848 febr. 4. Jogi tanulmányait a pesti egyetemen elvégezvén, birói vizsgálatot tett. 1866. az orsz. építészeti igazgatóság szolgálatába lépett s ennek megszüntével a közmunka- és közlekedési miniszteriumba került; innen 1889. a földmívelésügyi miniszteriumba helyezték át, ahol osztálytanácsos s a tiszaszabályozási ügyosztályt vezeti. Vizszabályozási ügyekben többször volt a kormány teljhatalmu biztosa. Számos szakcikket irt fővárosi lapjainkba és a Nemzetgazdasági Szemlének egyideig segédszerkesztője volt. Több, hazai vizügyi viszonyainkkal foglalkozó önálló munkája is jelent meg. V. ö. Szinnyei, Magyar Irók.2. D. Rafael orvos doktor, főreálisk. igazgató, született Kecskeméten 1828 márc. 28. Gimnáziumi tanulását az 1848-diki események szakították meg. Ő is résztvett a szabadságért vivott harcokban, ott volt Buda bevételénél, Komáromban is s a harc után ismét visszatért az iskolába az orvosi pályára, melyet Pesten kezdett s a bécsi egyetemen fejezett be. 1858. a kecskeméti alreáliskolába választották meg rendes tanárnak, azóta mint tanár működött Besztercebányán, Budán s ismét Kecskeméten, honnan 1883. ujra a budai II. ker. főgimnáziumhoz jutott. A nevelés, egészségügy, oktatás, kisdedóvók, árvaházak stb. érdekében számos cikket irt. Önálló művei a természettudományok körében mozognak. V. ö. Szinnyei, Magyar Irók.
l. Tisztítás.
l. Tizlábuak.
(gör.) a. m. tiz város, tiz szövetséges város Palesztinában, melyek közül egy, Skythopolis a Jordán folyótól Ny-ra, a többi K-re feküdt. A rómaiak autonom városoknak tekintették, amiért is Herodes Antipastól és a syriai római helytartótól függetlenek voltak. E viszonyt Pompeius alkotta meg, midőn Palesztina ügyeit rendezte (62. Kr. e.). A lakosság nagyobbrészt görögökből állott, de voltak sémi származásuak is. A tiz város területe nem képezett összefüggő egészet, hanem az Kr. idejében Herodes Antipas szét volt osztva. Az ide tartozó városok nevei nem mind egészen bizonyosak; bizonyosan ide számítandó Skythopolis (ma Bnisan), Hippos (ma Samra), a Genezareth tava DK.-i partján Pella (ma Tabakat-Fahil), ahová a keresztények a zsidó háboru alatt menekültek, Gadara (ma talán Kersa), Philadelphia (ma Amman, régi neve Rabbath Ammon), Dion; valószinüleg ide tartozott Canatha (ma Knath). ÉK-felé a Hauran hegység alján, mely város egy cohorsot is állított ki a rómaiak részére (cohors Canathenorum), Garasa (Dzserazs), Capitolias (Beit er-Ras) és Abila (Abil, szép romokkal.)
(gör.) a. m. tizsoros sztrófa.