(Dellingr), a skandináv mitologiában Nótt (a. m. az éjszaka) harmadik férje, valószinüleg a hajnalhasadás megszemélyesítése. E frigyből született a fényes Dag. (a. m. a nappal).
Rezső, német zeneszerző, szül. Graslitzban (Csehország) 1857 jul. 8. Hangszerkészítő fia; a prágai konzervatoriumban tanult, később a brünni városi szinház zenekarába lépett és különböző állások viselése után 1833. a hamburgi Schultze-szinházhoz karnagynak hivták meg. Sikerült operettjei: Don Cezar, melyet Walther O. egy librettója után szerzett és melyet Hamburgban legelőször 1885 márc. 28. nagy tetszés mellett adtak elő, és: Lorraine.
Miklós báró, német természettudós, szült. Kattenackban, Esthlandban 1827 okt. 5. A sz.-pétervári apród-testületben nevelkedett és egy éven át az orosz hadseregben szolgált. Felsőbb tanulmányait 1846-54. Dorpadban, Lipcsében és Heidelbergben végezte és 1854. birtokainak kezelését vette át. Ezóta birtokain csendes életet folytat és a tudományokkal foglalkozik. Nevezetes művei a következők: Versuch einer spekulativen Physik (Lipcse 1851); Grundzüge der Vibrationstheorie der Natur (u. o. 1872); Beiträge zur mechanischen Wärmetheorie (Heidelberg 1874); Die rationellen Formeln der Chemie auf Grundlage der mechanischen Wärmetheorie (u. o. 1874-77, 2 kötet); Das Rätsel der Gravitation (u. o. 1880) és Die Schwere (Stuttgart 1884).
kikötőváros Alger algeriai départementben, 5-6 km.-nyire a Szebau torkolatától, termékeny környéken (1891) 3978, mint község 13194 lak. Uj- és Ó-D.-re oszlik. Ó-D. a Bu-Mdasz nevü domb lábánál fekszik. Khaireddin, midőn testvérével, Arutssal, az atyai örökséget megosztotta, itt ütötte fel székhelyét. Uj-D. 80 m. magas fensikon épült. D. buzával, olajjal és sóval üz élénk kereskedést. Helyén a rómaiak Russuccurrus-a állott; körfalainak, kikötő építményeinek romjai maig is fenmaradtak. A franciák 1844 máj. 7. foglalták el.
Frigyes, német fizikus és matematikus, szül. Kettwigben 1805., megh. Kreuznachban 1870 jul. 14. Az utóbbi város gimnáziumán a matematika tanára volt. A Coulomb-féle torsiomérleg némi változtatásával egy elektrometert szerkesztett. Ezen eszközzel bizonyítá be Kohlrausch az Ohm-féle törvény igazságát. D. továbbá még a levegő elektromos állapotával is foglalkozott. Nevezetesebb művei: Über die Coulomb'sche Drehwaage als Elektroskop. (Poggendorff Ann. LIII, 1841); Über Oersted's Elektrometer u. ein neues Instrument der Art. (u. o. LV, 1842); Über die Volta'schen Fundamental-Versuche (u. o. LVIII, 1843) és Über Luftelektricität (u. o. LXXXIX, 1853).
delelő, délkör (meridionális), olyan kör, mely a gömb sarkain halad át és az egyenlítőt merőlegesen szeli. A D. alak megvan a régi magyarságban, p. Székely István krónikájában (1559), Miskolczi Gáspár Vadkertjében (1702).
Izidor, olasz irodalomtörténész és nyelvész, szül. Montevarchiban 1841 decemb. 20. Eleinte mint lirikus lépett fel, de csakhamar átcsapott az irodalomtörténet és nyelvészet terére; az utóbbiban mint a Crusca-szótár V. kiadásának egyik szerkesztője szerzett nagy érdemeket, az irodalomtörténet terén pedig Dino Compagniról irt egy klasszikus becsü nagy monográfiát. Számos kisebb-nagyobb tanulmánya közül, melyek jobbára Dantéval és korával foglalkoznak, megemlitjük: Dell' esilio di Danta; Dante nei tempi di Dante; Il volgare fiorentino nel poema di Dante, stb.
általában Magyarország déli része, különösen a Maros és Duna köze, a régi Temesi Bánság. Tisztán földrajzi fogalom, minden politikai vagy közigazgatási jelentőség nélkül.
l. Érchegység.
(Bánsági hegység), a Kárpátok legdélibb csoportja, mely a Marostól és a Bégától D. felé az aldunai szorosig, K. felé a Cserna völgyéig terül el, Torontál, Krassó-Szörény és részben Hunyadvármegyében. A Temes völgye két főcsoportra osztja; ettől Ny. felé a szorosabb értelemben vett Bánsági hegység terül el, melynek alkotó részei: 1. A Nera, Cserna és a Duna közt az u. n. Aldunai hegység, mely a Lokva, Almás és Szretinye hegycsoportokból áll; 2. a Nérától É. felé a Dognácskai hegység, a Plessuva, a Szemenyik és a Délmagy. Érchegység. A Temestől K-re jóval magasabb hegységek emelkednek, és pedig a Béga, Temes és Bisztra, és a szörényi Vaskapu közt a Pojána-Ruszka, a Bisztrától D. felé a Csernáig a Godján-Szárkó, s a Csernától a Dunáig a Domoglet hegység (l. az egyes címek alatt).