most delopulo v. Mikri Dili, ellentétben Megali Dili-vel; amaz 3, emez 17 km.2 területü sziget a Kykladokban, az É. sz. 37° 25' alatt; mindkettő lakatlan. - D. szigetét a görög mitologiában megszemélyesítve is találjuk. L. Asteria. A D. (a. m. fényt árasztó) nevet kapta, midőn a bujdosó és Apollónnal teherben járó létónak megengedte, hogy fiát rajta megszülhesse. Maga a sziget is, mely azelőtt a tenger hullámaitól céltalanul hányatott, az időtől fogva szilárdan 4 oszlopon nyugodott s a görögök nevezetes zarándokhelye lett.
az ókori görögöknél a legrégibb hirnevü és sokra becsült bronz volt. Utána következett az egénai. L. Bronz.
az ókorban nagy szerepet vitt feladat, mely abban áll, hogy egy olyan kockának keressük az élét, melynek köbtartalma kétszer akkora, mint egy adott kockáé; ha ez utóbbinak éle a, akkor a keresett él:
Déloszi ünnepek
(Délia), az ókorban Délosz szigetén tartattak. Kétféle déloszi ünnep volt. Az egyiket minden 5. esztendőben tartották Apollón tiszteletére körtáncokkal és lófuttatással. A monda szerint Théseus alapította, midőn krétából vissztérve Déloszon megállapodott s ott Ariadnénak szobrot emelt. A másodikat évenkint tartották az athéniek. A monda szerint ugyancsak Théseus alapította győzelmes krétai expediciója emlékére. Athén erre a célra theoriának nevezett küldöttséget menesztett a Theóris-nak nevezett hajón, mely a monda szerint még Théseus hajója volt, Déloszba; az e theóriában résztvevőket délioszták-nak vagy theóros-nak nevezték. A mig e hajó Délosz szigetéről vissza nem tért, halálos itéletet végrehajtani nem volt szabad. Sokratésnek kivégeztetése ezen oknál fogva halasztódott el harminc nappal. A küldöttség Déloszon ünnepélyes áldozatokat mutatott be Apollónnak; Athénbe való visszatértekor nagy lelkesedéssel szokta fogadni a lakosság.
(ejtsd: dölun) Antal, francia jogtudós, szül. 1853., tanulmányait Párisban végezte, jelenleg a toulousei egyetemen a római és a kereskedelmi jog tanára. Főművét: Les marineurs d'argent a Rome jusqu'a l'empire, a francia akadémia pályadijjal tüntette ki.
l. Delfi.
(Delphinatus), l. Dauphiné.
(Tourn. (növ.), l. Szarkaláb.
Zakariás, biboros, szül. Velencében 1527 máj. 29., megh. Rómában 1583. Tanulmányait Pádovában végezte, tercellai püspökké nevezték ki. E minőségében részt vett a trienti zsinaton, melynek végződése után mint IV. Pius pápa követe szerepel I. Ferdinánd udvarában; Magyarországban is a zsinat végzéseinek megvalósítására buzdítva a püspököket. Buzgó tevékenységében kifejtett érdemei elismeréseül a pápa 1565. biborossá, a következő évben Miksa győri püspökké nevezte ki. Mivel azonban látta, hogy az ország rendei nem örömest látnak idegent a magyar püspöki széken, ezt 1572-ben önkényt elhagyta s Rómába vonult. V. ö. Purpura Pannonica 162.
Delfi hérosz eponymosa, Apollón (vagy Poseidón) fia. A várostól 60 sztadionnyira, a Parnasos felé vezető uton ércszobra állott.
Frigyes, olasz botanikus, szül. 1833. dec. 27. Chiavariban (Liguria), Génovában a matematikát tanulmányozta, 1851. rövid botanikiai utra indult Konstantinápolyba és Odesszába, azután hivatalnoki pályára lépett. 1864-ben az asklepiadeak virágának szerkezetét s a bogarak végezte termékenyítését tanulmányozta s meglepő eredményt tüntetett ki. E tanulmányát más növénycsaládon is folytatta, s midőn Parlatore mellett Firenzében asszisztensi állást kapott, egészen a botanikának szentelte magát. 1871-ben Vallombrosában az erdészeti akadémiának terményrajzi tanára lett, 1873-ban a Garibaldi fregattán a föld körülhajózására indult, de esztendőre Braziliából visszatért, s 1875. Genovában a botanika tanára lett. Bár D. az ő teleologiai felfogásával a ma uralkodó világnézetekkel éles ellentétben volt, mindazáltal egész sereg éles megfigyelést végzett a növénybiologia, különösen a virágok termékenyítése terén. Nevezetesebb munkái: Sugli apparecchi della fecondazione nelle diante antocarpee (Firenze 1867); Pensieri sulla biologia vegetale sulla tarronomia etc. (Piza 1867); Ulteriori osservazioni sulla dicogamia nel regno vegetale; Sulla darswiniana teoria della pangenesi (Turn. 1869).