a. m. gyémánt.
(ásv.), sötétzöld v. sárgászöld szinü, a smaragd szinére emlékeztető gránát; Fjs. 3,84, tehát jóval nagyobb a berill, illetőleg a smaragdénál; valamivel lágyabb mint a többi gránát. Empgamész-vas-gránát [Ca3Fe2(SiO4)]3.Termőhelye az Ural, a hol az aranymosókban találni gömbölyödött szemeit s rombdodekaéder kristályait. Ritka lévén, csakis Oroszországban dolgozzák fel és használják drága kőnek, s mint ilyen 1878 óta szerepel. Szép szine és eleven ragyogása miatt kedvelik; nagyobb szemeit vagy kristályait jó drágán fizetik.
v. Damaratos, 1. a római történet egy mondai személye, aki Korintból az etruriai Tarquiniibe költözött. Fia Lucumo, a későbbi Tarquinius Priscus Rómába jött, ahol a királyi trónra küzdötte fel magát. - 2. Spártai király rövid idővel az első persa háboru előtt, Ariston fia, Kleomenostól azon ürügy alatt, hogy csempészett fiu, a királyi méltóságtól megfosztván, Persiába ment Kr. e. 491., hol Darios királynál nagy befolyásra tett szert, kit állítólag rá birt arra is, hogy Xerxest utódjául jelölje ki. A görög hadjáratban kisérője és nyiltszivü tanácsadója volt. A spártaiakat értesítette ugyan Xerxes hadjáratáról, de Spárta valószinüleg elveszett volna, ha Xerxes D. felhivásának, hogy Kytherát megszállja, engedelmeskedik. Utódai még 100 évig uralkodtak Frigiában.
(franc., ejtsd: Demarkaszjon a. m. elkülönítés, a határvonalak megszabása; demarkacionalis vonal az ellenséges felek kölcsönös beleegyezésével, fegyverszünetek alatt a terepen kijelölt határvonal, melyet a hadakozó felek csapatai és egyének át nem léphetnek.
(gör.) a. m. elüljáró, vezető, vmely (attikas) demos vezetője; demarchia a demarchos méltósága.
(Görgei Artur irói álneve.
(ejtsd: dömartó) Gilles, francia rézmetsző, szül. Lüttichben 1722., megh. Párisban 1776. Állítólag föltatlálta, de valószinüleg François nyomán csak tökéletesítette, azt a metszési módot, melynek segélyével a metszetek teljesen olyanok, mint az eredeti krétarajz. Metszeteit kiadta: Catalogue des estampes gravées au crayon d'apres différents mattres qui se rendent a Paris chez D., etc. 1764. a párisi akadémia tagja lett.
(fr. ejtsd: Demászké) a. m. leálcázni, az álcát levetni; működésének titokban tartott végcélját kellő időben kitüntetni; katonaságnál azokat a tárgyakat eltávolítani, amelyek lövegsánc stb. építését ugy eltakarták, hogy az ellenség a készülődést észre nem vehette.
R. Hart. (növ.) gomba, mely növényrendszertanilag a Pyrenomycetes-ek (szemcsés v. maggombák) családjába tartozik. Kulturnövényeinkre nagyon veszedelmes gomba, mely különösen a szőllőben és a gyümölcsfákban (kiválóan az őszibarack-, mandola-, szilva és cseresznyefákban) nagy károkat okoz, megtámadva e növények gyökérzetét, ami gyakran az egész növény kivesztét okozza. Alig van oly növény, amelynek gyökérzetét a D. megtámadni képes ne volna; igy gyakran észlelték már burgonya-, bab- és répagyökéren. Közönségesen gyökérpenésznek nevezik a gombát, mely Franciaországban a szőllőkben temetes károkat okoz (a franciák a betegséget pouridié de la vigne, blanc des racines, champignon blanc nevek alatt ismerik) s melyet már hazai szőllőinkben is, mint Baranya-, Sopron- és Somogymegyében, ismernek. A D. fejlődésének tanulmányozásával főleg Hartig Róbert német (Der Wurzelpilz des Weinstockes, 1883) és Viala Péter francia (Monographie du pouridié des vignes et des arbres fruitiers, Paris 1891) tudósok foglalkoztak. L. Szőlőbetegségek.
vulkáni hegycsucs a Káspi-tenger D.-i partján elhuzódó Elburz-láncban, mintegy 100 km.-re Teherántól; az Elburz legmagasabb hegycsucsa (Ivascsinzov szerint 5628, Napier szerint 5636 m.) Az örökös hó határa 4300 m. Glecserei közül a Derja-Jach 2890 m.-ig nyulik le. A hegy déli lábától 14-15 órányira van D. falu, amelynek közelében szokott a persa sah nyaralni. V. ö. Sven Hedlin, Der D. (Halle 1892).