kisközség Szatmár vmegye nagykárolyi j.-ban, (1891) 1218 oláh, magyar és német lakossal.
Péter, ev. ref. lelkész, szül. Kolozsvárott 1598., megh. Nagy-Enyeden 1648. Tanult szülővárosában és Debrecenben, azután pedig külföldön, hol az 1623-24. iskolai év második felében az oderafrankfurti egyetemre iratkozott be. Nehány évi külföldi időzés után 1627 körül hazatérvén, egy ideig Kolozsvártt szülőinél tartózkodott s ott irta Károlyi Gáspár és Szenci Molnár Albert védelmére egyetlen kinyomtatott művét. Azután nagyenyedi pap, 1635. pedig esperes lett. Munkája: Rövid anatomia, mellyel Káldi Györgynek - a szent biblia felől való oktató intése - minden részeiben megvizsgáltatik. Gyulafehérvár 1630.
(német), kaszás szellem, a halál megszemélyesítője. A délnémet nép hite szerint ősz szakállu férfialak, mely a temetők sirjain ül s kaszáját élesíti; Hebelnek alemann nyelvjárásban irt költeményeiben fehérbe öltözött aranyszárnyu angyal, a ki a megholtakat a tulvilágra kiséri. - Dengeln a. m. a kaszát élesíteni.
Attila fia, ki miután bátyja, Ellák, a hun uralom ellen föltámadt gótokkal és gepidákkal vivott netádi ütközetben elesett, az Al-Dunától a Donig elterülő sikságra visszaszorított hunok főuralkodója lett. D. többször megkisérlette atyja hatalmának visszaállítását, de nem sikerült neki. Már 456. megtámadta az alsó-pannóniai góthok Szávamelléki szállásait, királyuk Valemir azonban oly gyorsan visszaverte, hogy segély kérő és a győzelem hirét megvivő követei egyszerre értek testvéréhez, Theodemirhoz, a felsőpannóniai góthok királyához. Hat évvel később, mialatt Valemir a Szatagar-hunokkal volt elfoglalva, D. az angissir, bittugur, bardor- és ulcingur-törzsekkel ujra betört a Száva vidékére s Bassianát (a mai Szabácsot) ostrom alá vette, de ismét Valemir lett a győztes. 467. góth csapatokkal egyesülve pusztította a partmelléki Dáciát és Moesiát; az ellene küldött három kelet-római csapat kerülve a nyilt csatát, egy szük völgybe csalta s körülzárta; a szorongatott hunok és góthok csakhamar kifogytak az élelemből s midőn egymással összevesztek, a rómaiak minden oldalról rájuk rohantak s legnagyobb részüket leölték, maga D. is alig birt megmenekülni. 469. ujra berontott a kelet-római területre, de vesztére, másodszor is tőrbe csalták, elfogták, megölték s fejét Konstantinápolyba küldték. Halálával a hun nevezet alá foglalt kelet-európai nomádok egysége megszünt; D. testvéreinek és unokaöccseinek vezetése alatt ujabb és ujabb hordák alakultak. D. emléke - ugy látszik - sokáig fennmaradt a kelet-európai néptörzseknél. (L. Damasek) Nevét, melyet régebbi historikusaink hibásan Dengezicsnek is irtak, Vámbéry A. (Magy. Ered. III.) a török-tatát ting a. m. nagyon és kizik a. m. tüzes szókból származtatja; tekintve azonban a Denzik, Dinzeo (azaz: Dinzeö) változatokat, a név utórésze semmi esetre sem felelhetett meg a «kizik» szónak.
(orosz), a tatárból eredő denga (a. m. pénz, ezüst pénz) többese, az oroszoknál a pénz általános neve. A XI. sz.-ban még minden jószágot szkot (marha) néven neveztek az oroszok. Jaroszlav idejében kezdtek vert pénzt használni, de rendszeresen csak a mongol uralom óta verettek pénzt. E vert pénzdarabokból 100 került ki 1/4 font ezüstből.
János, szépirodalmi és tanügyi iró, szül. Nagybányán, Szatmármegyében, 1853 nov. 28. Középiskolai tanulmányait Nagybányán, Szatmáron és Iglón végezte, a bölcsészeti folyamot a budapesti tudományegyetemen hallgatta. Jelenleg Krassó-Szörénymegye kir. tanfelügyelője. 1873 óta majd minden nevezetes napilapban, szépirodalmi hetilapban és folyóiratban közöl lirai költeményeket, műfordításokat (olasz költőkből), szépirodalmi, nyelvészeti és tanügyi dolgozatokat. 1883 óta több, a magyar irod. oktatás körébe vágó tankönyv jelent meg tőle. Költeményeit összegyüjtve is kiadta 1877. Irodalmi tanulmányai közül nevezetesebbek a Kisfaludy Sándorról és a tropusok elméletéről szólók. Ujabban inkább a tanügyi irodalommal foglalkozik. Ismertebb művei: Munkács ostroma, költ. elbeszélés hat énekben, (Debrecen, 1876); Költemények. (Budapest, 1877); Páholydalok (Sopron, 1881); A csók könyve (Debrecen 1878); A szép leányokról (u. o. társadalmi levelek); Magyar stilisztika, középiskolák számára (Budapest, 1883); Szerkesztéstan, olvasmányokkal, (u. o. 1890); Rhetorika, a prózai irásművek elmélete, olvasmányokkal és magyarázatokkal középiskolák számára (u. o. 1890); Tanügyi dolgozatok a középiskolai nevelés és oktatás köréből, (u. o. 1890); 1876-77-ben szerkesztette a Falusi Könyvtárt Vass Jenővel Berettyó-Ujfaluban, 1877-78. a Délibábot Debrecenben.
(török., a. m. tenger), a kirgiz-sivatagok több tavának neve.
(v. Dengelláz), Ázsia, Afrika és Amerika egyes részein szórványosan vagy járványosan előforduló fertőző betegség. Hirtelen lép föl fejfájással, levertséggel, gyomortünetekkel, különösen a kis izületek és az izmok igen nagy fájdalmasságával, rázóhideggel. A betegség harmadik napja körül általános megkönnyebbüléstől kisért kiütés lép föl, mely az urticariához hasonlít. Ez alatt a láz tovább tart. Azután visszaesések lépnek föl izületi fájdalmak, toroklob, mirigydaganatok kiséretében. Mindezen tünetek három további nap lefolyása alatt gyorsan szoktak visszafejlődni és csupán gyöngeség érzete marad esetleg hosszabb időre vissza. A betegség a legtöbb esetben gyógyulással végződik.
(ejtsd: dennem), 1. Dixon, angol utazó, szül. Londonban 1786., megh. Freetownban 1828. Részt vett a Napoleon elleni spanyol hadjáratban. 1822. Clapperton és Oudney expediciójával Tripoliszból a Csad-tóig jutott, részt vett a bornui szultánnak a fulbék elleni hadjáratában, a fulbék elfogták és csak nehezen menekülhetett Bornuba. Azután a Sári folyón fölhajózott. Clappertonnal Szokotoba is eljutott. 1824. Tripoliszon, Olasz- és Franciaországon át visszatért hazájába. 1826. Sierra Leone kormányzójának nevezték ki. Utleirása benne van Barrownak: Narrative of travels and discoveries in Northern and Central Africa (London 1826.) cimü művében.
2. D. János, sir, angol költő, az első irlandi, kinek neve az nagol költészet történetében előfordul, szül. Dublinban 1615., megh. 1668 márc. 19. Nagy kártyajátékos volt s hogy e miatt haragvó apját kibékítse, a játék-szenvedély ellen irta An essay on gaming c. munkáját. The Sophy szomorujátéka (1641) nem emelkedett felül a középszerün. 1643. Oxfordba ment, hol Cooper's Hill c. szép, formás versét adta ki. A Stuart-házhoz való ragaszkodásáért méltóságokat és vagyont kapott, de szerencsétlen házassága folytán megőrült. A westminsteri apátságban van eltemetve. Összegyüjtött munkái 1684. jelentek meg (6. kiad. London 1719).
Kelemen és Gusztáv, afrikai utazók. 1878-79. Fischerrel az Ozifolyón, azután a Tanán Masszáig fölhajóztak. További kutatásaik előmozdítására Berlinben 1882. egy Tana-bizottság alakult, a mely 1884. az akadémia támogatásával a D. testvérek vezetése alatt expediciót küldött keleti Afrikába. A zanzibári szultán akadályozni akarta munkásságukat, de alighogy átjutottak a szárazföldre, a vitui fejedelem Németország szövetségét és pártfogását kérte tőlük és egy jókora területet adott el nekik. D. Kelemen azután e terület nagy részét a Német-Vitu-társaságnak adta el, a többit pedig D. Gusztáv ültetvények létesítésére használta föl. V. ö. Mitteilungen der Geogr. Ges. in Hamburg (1876-79); Petermanns Mitteilungen (1881); Zeitschrift der Gesellschaft für Erdkunde zu Berlin (1884); Deutsche Kolonial-Zeitung (1886).