(ejtsd: denntn), 1. county Texas É.-amerikai államban, 2330 km2 területtel, 18143 lak., Alton székhellyel. - 2. D.-and-Haughton (ejtsd: end hátn) város, Lancaster angol grófságban, 4 km.-nyire Ashton-under-Lyne-tól, vasut mellett, (1891) 13993 lak., szénbányával, kalapgyártással.
l. Entrecasteaux.
l. Dontövi magyarok.
(lat.), geologiai értelemben a föld felületének a különféle tényezők által (atmoszferiliák) előidézett átalakulása. A D. főtényezői, melyek behatása a nehézség törvényén alapszik, a következők: levegő, szárazság, fagy, eső, folyók, források, tavak, oceán, glecserek, a növényi és állati élet. - A földet alkotó kőzetek a felsorolt tényezők behatásának keménységük szerint ellenállanak, mely tulajdonságukkal a vidék folyton tartó átalakulása szoros kapcsolatban van. - A D. hatása hazánk domborzati viszonyaiban is feltalálható: ugyanis a közép tájat a diluviális korszakban lerakodott lösz (sárgaföld) és homok alkotja, mig az észak és észak-nyugati rész kemény vulkáni kőzetekből áll, a kőzetek ellenálló képessége eredményezte a középtájon az Alföldet, E-on pedig a hegyvidék jelleg megtartását. V. ö. A Peuck, Über Denudation der Erdoberfläche (Bécs 1887); Walther Die Denudation in der Wüste und ihre geolog. Bedeutung (Lipcse 1891).
(lat.) a. m. meztelenné tesz, leleplez.
(lat.) a. m. feljelentés. Denuncians a. m. feljelentő.
Kolorado É.-amerikai állam fővárosa, a la Platta déli ágának (South Fork) jobb partján, 1624 m. magasban, 20 km.-nyire a Rocky Mountains lábától, vasuti gócpont, (1890) 106713 lak. jelentékeny vas-, agyag-, butor- és kocsiiparral, ami évenként 30 millió dollár értékü árut termel. A széles és egyenes utcákból álló városnak igen egészséges levegője van; magasabb helyeiről gyönyörü kilátás nyilik a Rocky Mountainsra; a Long-csucstól a Pike-csucsig látni el. D.-t 1858. alapították; ma az egész Kolorado-állam kereskedelmi középpontja; jelentékenyebb épületei: a pénzverő, a börze, az operaház, az országház stb.
A vasutépítés terén Amerika mutatja fel a leghatalmasabb alkotásokat. 1887. a többi földrészek összes vasutainak hossza: 257717 km. volt, Amerikában ugyanekkor 290155 km. A Denverből kiinduló 2361 kméter hosszu vonal a világ legmerészebb hegyi vasutja. Legmagasabb pontja Leadville város közelében a tenger szine felett 11328 angol láb. Ennél csak a Délamerikában, Peruban, Lima és Chicla között levő vasut fekszik magasabban, amely már a 3752 m. magasságot is elérte, sőt ha tervezett hosszában megépül, a 4620 m. magasságot is meghaladja.
l. Denizlü.
l. Areométer.