sulymérték Törökországban, l. Dirhem.
1. Gyula, hirlapiró, szül. Debrecenben 1854 okt. 21. Családi neve Leidenfrost. E családból való volt Leidenfrost Gottlob János duisburgi egyetemi tanár, aki a Leidenfrost-féle kisérlet cimén ismert fizikai tantételt felállította. D. jogi és műegyetemi tanulmányai után 1879-ben az akkor megindult Pesti Hirlap szerkesztőségébe lépett, 1881. az Egyetértés segédszerkesztője, 1883. a Nemzeti Ujság c. politikai napilap felelős szerkesztője lett, majd megválván e laptól, a Budapesti Hirlaphoz, később mint vezércikkiró a Budapesti Ujsághoz és 1892. szerkesztői minőségben a Telefon-Hirmondóhoz ment át. Irt egy történelmi regényt a második francia császárság végnapjaiból: Aki nem tudott lemondani cimmel (Budapest, 1886, 3 kötet).
2. D. Kálmán, életképfestő, szül. Bécsben 1859 ápr. 24. Tanulmányait Bécsben kezdte, majd a müncheni akadémián folytatta, hol már igen korán figyelmet keltett a magyar nép életéből vett genreképeivel. D. legörömestebb a puszták romantikáját festi és ilyen tárgyu művei leginkább Amerikába vándorolnak. Vannak azonban képei, melyekhez Münchenben, állandó tartózkodási helyén, talált tárgyakat.
l. Dirhem.
(lat.) a. m. kicsufolás, kinevetés.
Konstantinápolyt nevezik igy irodalmi török nyelven. Maga a szó egy persa (der a. m. kapu) és egy arab szó (szaádet a. m. boldogság) összetételéből áll és szószerint a boldogság kapuját jelenti.
(borászat), szabályszerüen kezelt egészséges borok rendszerint maguktól is egészen megtisztulnak az ászokpincében. A D. csak akkor válik szükségessé, ha a bor iskolázását és tisztulását siettetni akarjuk, ezenkivül a palackba töltés előtt szinte deríteni szokták, hogy abból teljes biztossággal minden zavarosságot okozó anyagot kiválasszanak; végül derítik a maguktól derülni nem akaró vagy beteg borokat. A D. történhetik vagy egyszerü szürés által, vagy bizonyos anyagoknak a borba keverése által. A szürésre számos szürőgép van használatban: a hollandi, a Taylor-féle, Vollmár-féle stb.; igen célszerüek azok, melyek a bort papirpépen szürik keresztül, minő a Bábo-féle, legujabban a Pasteur-Chamberlin-féle porozus porcellánból készült szürőgyertyákat ajánlják. A tulajdonképpeni D.-t a) fehérjeszerü anyagok: tojásfehérje, vizahólyag, enyv, stb. b) csersavtartalmu anyagok: tannin, szőllőmagfözet stb. c) közömbös anyagok: kaolin, derítő földek stb. segélyével végzik. 1 hl. borra 1-1,5 gm. vizahólyag vagy 8-10 gm. enyv vagy 11/2-2 tojásfehérjéből készült oldat szükséges, melyet a borral alaposan összekevernek, ezek a borban levő csersavval vegyülvén, pehelyszerü csapadékot alkotnak, mely leülepedvén, a borban uszkáló parányi testeket magával viszi s róla a tiszta bor 8-14 nap mulva lefejthető. A csersav használata nem ajánlatos. A derítő földekből egy hekto borra 1/2-1 kg.-ot szoktak venni. Az Appert-féle derítőszer főleg porrá tört enyvből, a Jullien-por egyenlő mennyiségü gelatinból és csersavból áll; a reclamszerüen hirdetett borderítő szerektől legjobb óvakodni.
l. Infinitézimál számítás.
(lat.) a. m. levezet, leszármaztat.
Valamely f (x) függvénynek x szerint való differenciál-hányadosa maga is az x-nek függvénye s mint ilyen D.-nek neveztetik. Jele: f ’(x).
l. Elvonó gyógyszerek.