(a rómaiak Dernis-e), kikötőváros Afrikában, a Barka fennsíkon, 333 km.-nyire Bengázitól, 1500-2000 lak., igen termékeny környékkel, amelyen különösen pompás déligyümölcsök teremnek. Kikötőjének silány volta és a beduinok meg-megujított támadásai miatt nagyobb jelentőségre nem tehet szert.
1. Frigyes, német hirlapiró, szül. Mainzban 1833 okt. 3., előbb törvényszéki ügyvéd Darmstadtban, utóbb tartománygyülési, 1871-81. német birodalmi gyülési képviselő, a szellemi szabadelvü és poroszbarát párt egyik vezére; 1875 óta a berlini Nationalzeitung szerkesztője. 1883. elkisérte a német trónörököst Spanyolországba. Érdekes és tanulságos uti rajzai: Des deutschen Kronprinzen Reise nach Spanien und Rom (1884) és Russische Leute, eine Sommerfahrt (1885).
2. D. Henrik, német jogtudós, szül. Mainzban 1829 márc. 3. Giessenben és Berlinben tanult s 1851. Heidelbergben habilitálták egyetemi dócensnek, hol Brinckmannal a: Kritische Zeitschrift für die gesammte Rechtswissenschaft cimü folyóiratot alapította. 1854. Zürichbe hivták rendkivüli tanárnak, rövid idő mulva pedig rendes tanárnak nevezték ki. 1862. Heidelbergbe hivták meg, melynek képviseletében 1866. óta a porosz felsőházban politikai munkásságot is fejtett ki. 1873. Berlinbe Rudorff helyére hivták meg a pandekták előadására. Főművei: Die Compensation (1854 és 1868); Das Pfandrecht (1860-64, 2 köt.); Die Institutionen des Gajus (1869); Lehrbuch des preussischen Privatrechtes (1871, 3 köt., 4-ik kiad. 1884); Das Vormundschafrtsrecht der preussischen Monarchie (Berl. 1875, 3. kiad. 1886); Das preussische Hypothekenrecht (Heinrichs-szal 2 rész Lipcse 1877-1891); Pandekten (Berlin, 1884-87, 3. köt., 3. kiad. 1892).
(szlávul Drnis), község Knin dalmát kerületi kapitányságban, a Krkába torkoló Cikola partján, vasut mellett, (1890) 20426 lak., akik közül csak 1456 lakik D. helységben. Az egykori török időkre emlékeztet a régi kastély és a kat. templom, amely egykoron mecset volt. Legnagyobb épülete a velenceiek korából való kaszárnya. Közelében Sivericben nagy barnaszénbánya van, amely (1890) 54400 tonna szenet szolgáltat.
kisközség Gömör vármegye rozsnyói j.-ban, (1891) 875 magyar lak., Andrássy Dénes gr. kastélyával s vasöntőjével, mely (1890) 54470 q nyers anyagot dolgoz fel s 23471 nyers vasat termel 105619 frt értékben; a munkások száma 170.
(a latin de-rogo szóból) a magyarban közkeletü kifejezés, a kisebbítés, megrövidítés értelmében.
A végrendeleteknél a végrendelkező által a végrendeletbe felvett mondat v. titkos jel, amelyet csak ő ismer, oly feltétellel, hogy bármely későbbi végrendelet érvénytelen legyen, mely a mondatnak, vagy jelnek teljes reprodukcióját nem tartalmazza. Elővigyázati rendszabály végrendeletnek kicsikarása vagy végrendelethamisítás ellen. Némelyek ezt a záradékot érvénytelennek tartják, mert ellenkezik azzal az elvvel, hogy a végrendelet bármikor visszavonható. L. még Abrogácio.
nagyközség Bács-Bodrog vármegye hódsági járásában, (1891) 2340 szerb és német lakossal.
(ejtsd: deron) Károly, francia kémikus s gépész, szül. Párisban 1780., megh. u. o. 1846. Gyógyszerész lett, sikerült kisérleteket tett a nyers cukor fehérítésére s szerencsével üzte a répacukor-készítést; először alkalmazott a cukor tisztításnál csontszenet s varalbumint, továbbá felfedezte az opiumban a narkotint. Felfedezéseit az általa felállított nagy gépgyárakban értékesítette.
l. Rossi.
(ejtsd: deruled) Pál, francia politikus és iró, a Ligue des patriotes alapítója, szül. Párisban 1846 szept. 2. Tanulmányai befejeztével nagyobb utat tett a külföldön és visszatérése után néhány szindarabot irt, melyek közül a Jouan Strenner c. vigjátékot a Comédie français-ban is előadták. Az 1870. háboru kitörése után mint hazáját imádó lelkes ifju, önként jelentkezett a zászló alatt, de Sedánnál a poroszok foglyul ejtették, kik azután Boroszlóban internálták. Innen lengyel-zsidó álruhájában hazaszökött, ahol Chanzy és később Bourbaki alatt ujra küzdött a gyülölt ellenség ellen; csakhogy 1871. Bourbaki hadával együtt neki is svájci területre kellett menekülnie. A béke helyreálltával többrendbeli hazafias irányu munkát és verses kötetet irt, milyen: Sur Coneille. Stances (1873); L'Hetman (1877); La défense nationale (1878). De legtöbb sikert aratott a lángoló hazaszeretettől sugallt Chants du soldat és Nouveaux chants c. verseivel, melyek számtalan kiadást értek és nevét egész Franciaországban ismeretessé tették. Követte ezeket a Pro Patria c. versgyüjtemény (1878) és a De l’éducation nationale militaire (1882), melyben nyiltan hirdette a «revanche» varázsigéjét. A siker- és népszerüségtől elkábítva, nagyobb tettekre érezte magát hivatva; 1882 máj. 18. megalkotta a Ligue des patriotes c. egyesületet, mely különösen az ifjabb nemzedék katonai kiképeztetését tüzte ki feladatául, mely társulatnak maga irta meg később történetét (Le livre de la ligue des patriotes, 1887). 1884. kiadta a poroszokat gunyoló Monsieur l’hulan et les trois couleurs c. könyvet, 1886. pedig az Avant la bataille és Le premier grenadier de France c., a franciákat bosszura izgató műveit. Mivel ő és ligája egész leplezetlenül hirdette Elszász és Lotaiának közeli visszafoglalását, beszédjeikkel és a Strassburg-szobor előtt rendezett tüntetéseikkel a hivatalos Franciaországot több izben zavarba hozták. 1885. megindította a Le drapeau c. soviniszta szellemben szerkesztett hirlapot és egyuttal fellépett mint képviselőjelölt, de ez izben kudarcot vallott. Annál nagyobb hévvel és páratlan odaadással szolgálta Boulanger tábornok emelkedő napját, kinek érdekében 1887-től kezdve számtalan cikket irt és számtalan tüntetést rendezett. 1889. végre a kamarába került, ahol az uralkodó köztársasági párt keblében türt visszaéléseket és megvesztegetéseket ostorozta, miáltal sokaknak haragját magára vonta. Egy izben az ülésteremből is eltávolították. 1892 végén megkezdé a Panama-botrány hőseit leleplezni és nem nyugodott, mignem Baihant volt miniszter is a vádlottak padjára került és mig Ribot minisztert meg nem buktatta. Az érekelt felek mindezt kevés örömmel nézték és szinte fellélegzettek, midőn az angoulei mválasztók többsége az 1893 augusztusi választások előestéjén D.-től elfordultak. Ennek neszét vevén, D. feddő levelet intézett választókerületéhez és visszavonta jelöltségét. Az uj képviselőháznak e szerint (egyelőre) nem tagja. Okt. havában lelkes versekben dicsőítette az orosz-francia szövetséget. V. ö. Charé tie, P. D. (Páris 1883).