La- (ejtsd: la dezirád), a Guadeloupei kormányzósághoz tartozó sziget a Kis-Antillákban, az é. sz. 16°20' alatt; hossza 18, szélessége 3-4 km. 1398 lak. A kis sziget csupa hegyekből áll, amelyek egyik oldalon meredeken esnek, a másikon szeliden ereszkednek le a tengerhez és kialudt vulkánok jellegét viselik magukon.
Kikötője nincs; ivóvize nagyon jó, éghajlata egészséges: A kopár és homokos föld csak némely helyen művelhető és igen jó pamutot terem. A lakosok főfoglalkozása a halászat. 7 részt különböztetnek meg rajta; ezek: le Désert, le Galet, la Grand-Anse, le Latanier, la baie Mahaut, La Montagne és le Souffleur. 1493 nov. 3. Kolumbus fedezte föl és Deseada-nak keresztelte. Az első telepesek franciák voltak. 1762. az angolok elfoglalták, de a következő évben ismét visszaadták. 1815 óta véglegesen a franciáké.
1. (ejtsd: Dezsarden Ábel, francia történetiró; szül. Párisban 1814., megh. 1886 jul. 2. Tanár volt Angersben Caenben, Douaiban. Azután nagyobb tanulmányutat tett Olaszországban s több alapos művet irt a tridenti zsinatról. Művei közül nevezetesebbek: Vie de Jeanne D' Arc (Páris 1854. 3. kiad. 1885); Études sur saint Bernard (1849); L'esclavages dans l'antiquite (1857); Charles IX, deux années de regne 1570-72 (1874); Une congrégation générale des cardinaux en 1595 (1875) stb.
2. D. Ernő, az előbbinek öccse, francia régiség és történetbuvár; szül. Noisy sur Oise-ban 1823 szept.30., megh. Párisban 1886 okt. 23. Tanár volt Angers-, Dijon-, Macon- és Alençonban. 1856. a Lycée Napoleon tanára lett Párisban, 1861-től pedig az École normale-ban tanította a földrajzot. A 70 évek elején hazánkban járt és a nemzeti muzeumban őrzött római föliratokat másolta le nagy műve számára (l. alább). Háromszor utazta be Olaszországot tudományos kutatások végett, egyszer pedig Egyiptomot, 1875. a francia akadémia tagjává választotta. Nevezetesebb művei: Voyage d'Horace a Brindes (Páris 1853); Antiquités de Parme (1856); Le Grand Corneille historien (1861); Du patriotisme dans les arts (1862); Aperçu histrorique sur les embouchures du Rhône (1867); Les juifs de Moldavie (1867); La géographie de la Gaule romaine (4 köt.); Acta musei nationalis hungarici (1873); Magyarosította és bővítette dr. Rómer Flóris (Bpest 1873) s ezeken kivül több tudományos folyóiratban igen értékes, önálló cikkeket irt.
3. D. Márton, (tkp.: Bogaeert Martin, van den) németalföldi szobrász, szül. Bredában 1640., megh. 1694. Korán került Párisba, hol 1675. a művészeti akadémia tanára, 1686. pedig rektora lett. Tőle valók voltak azok a XIV. Lajost ábrázoló lovasszobrok, melyek a forradalomban elpusztultak; Mignard és Colbert mellszobrai és számos mű a párisi és versaillesi palotákban és templomokban. D.-nak kifejező, tulzásoktól mentes barokk-stilja volt, amellyel nagy hatást tett a francia képzőművészetre.
az állatok latin neve után Deslongchamps belga természetbuvár nevének rövidítése, aki különösen korallokkal foglalkozott.
(ejtsd: déli) Károly, francia iró, szül. Párisban 1821 márc. 1. Mint szinész kezdte pályáját, az ötvenes évek elején azonban az irodalomnak szentelte magát. Iratai: Les bottes vernies de Cendrillon (novella, 1853); La millionnaire (1852); La derniere grisette (1853); Mlle Bouillahaisse (1853, 3 köt.) Rigobert le rapin (1854, 4 köt.); Un Zouave (5 köt.), amelynek folytatása volt:Pervenche (1856); Les compagnons de minuit (1857, 3 köt.); Le canal Saint-Martin (1862, 7 köt.); Les récits de la greve (az akadémiától pályadijjal koszorúzott munka, 1863, 2 kiad. 1866); Le roi d' Ivetet (1866); Les comperes du roi (1867); La maison du bon Dieu (1875); Le serment de Madeleine (1875); Le pont rouge (melodráma, melyet Barbara-val és Decourcelle-lel együtt irt 1858); Un appartement a louer (1862); Le casseur de pierres (1817), több szindarabot.
az állatok latin neve után, 1. Desmarest A. G. és hasonnevü fia, francia zoologusok, 2. a Desmoulins C. francia anatomus nevének megrövidítése, kik közül a két első madarakkal és héjjasokkal, az utolsó tüskebőrű állatokkal foglalkozott.
(ejtsd: demané) József, belga rézmetsző, szül. Antwerpenben 1826. A brüsszeli akadémián Calamatta tanítványa volt. Legjobb, vonalzómodorban készített metszetei: Keresztény vértanu, Slingeneyer E. után; Rómeo és Julia, Jalabert után; Szerencsés esemény, Navez után, stb.
(ejtsd: Demaré), Anzelm Gaëtan francia geologus és paleontologus. Szül. Párisban 1784 márc. 16., megh. Alfortban 1838 jun. 4. mint az állattan tanára. Főbb művei: Histoire naturelle des oiseaux (Páris 1805); Histoire naturelle des crustacés fossiles (Páris 1815); Mammaliologie (Páris 1820-23. 2 részben).
(ejtsd: - dö szenszorlen) János, francia költő, szül. Párisban 1595., megh. u. o. 1676 okt. 28. Mint Richelieu kegyeltje, egyik legelső tagja, később első titkára lett az akadémiának, noha drámái, minő p. Aspasie (1636), mind rosszak voltak és többnyire a szinpadon sem arattak sikert. Tetszett azonban Les visionnaires c. jellem-vigjátéka (1637), mert egyes kiváló társadalmi állásu egyénekre voltak célzások benne. Clovis (1657) cimü, 26 énekből álló époszát Boileau kigúnyolta. Le triomphe de Louis et de son siecle (1674) c. époszainak is csak irodalomtörténeti értékük van.
(ejtsd: démár) Lajos Ágost, francia szemorvos, szül. Evreuxben 1810 szept.22., megh. 1882 aug. 22. 1839. óta mint szemorvos élt Párisban. Többi közt egy oftálmoszkópot talált fel és számos cikket irt a Gazette des Hôpitaux c. lapba. Műve: Traité théorique ot pratique des maladies des yeux (1847, uj kiad., 3 kötet, 1854-1858).
v. Desmidiumfélék (növ., a. m. szalagmoszatok), a párosodó moszatok rendjének nagyobb családja. Sejtjök beszükülés folytán szimmetriás két félre oszlik, magános marad. v. pedig lánc avagy szalag módjára csatlakozik. A legtöbbnek a sejtfala (mint a kovamoszatoké) két darab s a szélével egymást körülfogja. Némelyiknek a két héja közé még két övpánt illeszkedik, s a sejtfal 4 db. lesz. A D. bőrét finom csatornácskák ágazzák be, s ezek gyenge plazmafonalak segítségével a sejt plazmatartalmához csatlakoznak. Kint minden csatorna nyiláson hasáb- v. süvegalaku nyálkamassza van, mely ugyanannak a fajnak szomszédtestével összeolvad, s a D. összes sejtje fölött összefüggő nyálkaréteg keletkezik. Nevezetes a D. mozgása is. Ehrenberg a kovamoszatokkal együtt az állatok közé sorolta őket. A D. sejtjei osztódásakor is több analogiáját látni a kovamoszatoknak, ami szintén a bensőbb rokonságukat igazolja. Különben apró, csak mikroskopiummal látható, a vizben szabadon uszkáló teremtések, gyakran más moszat közt egyenként élnek, legtöbb a tőzeges vizekben. Mintegy 400 faj ismeretes.