(spany.) a. m. kétségbeesettek, igy nevezik a szélső (radikális) politikai pártnak azon tagjait, kik minden eszközt jónak tartanak céljuk elérésére és ilyformán a fennálló törvényes alapról letérnek.
(lat.) a. m. kétségbeesett; desperáció, kétségbeesés; desperál, kétségbeesik; minden reményről lemond.
(ejtsd: déplasz) Lajos, franc. rézmetsző, szül. Párisban 1682., megh. u. o. 1739.; metszetei közül különösen értékesek: Titus és Vespasianus diadala és A napkeleti bölcsek imádása Giulio Romanótól; A bölcseség és Herakles Palolo Veronésétől; A lábmosás Muzianótól és Krisztus a Golgothán Carraccitól.
(ejtsd: dépoá) Jenő, francia iró, született Párisban 1818 dec. 25., megh. u. o. 1876 szept.23. Bourgesban és Párisban a retorika tanitója volt, az 1851-ki államcsiny után azonban kilépett az állam szolgálatából és tudományos kutatásoknak szentelte magát. 1870 óta a Sorbonne alkönyvtárosa volt. Művei: La révolution D’Angleterre (1861); Les lettres et la liberté (1865); Le vandalisme révolutionnaire (1868). Nevezetesebb irodalmi munkája: Le théatre français sous Louis XIV. (1874. 2 kiad. 1882); becsesek azok a jegyzetei, amelyeket a Collection des grandes écrivains de la France c. gyüjteményben megjelent Moliere-kiadáshoz irt.
(lat.) a. m. jegyes; desponsata, eljegyzett nő; desponsatio. eljegyzés, innen desponsatio B. M. V., Mária eljegyzésének ünnepe.
(ejtsd: déport) 1. Ferenc, francia festő, szül. Champigneulben 1661., meghalt Párisban 1743. Festett képmásokat, csöndéleteket, főleg azonban állat- és vadászképeket. Művei nagyrészt a párisi Louvreban és a stockholmi muzeumban vannak, egy csöndélete a budapesti orsz. képtárban is (699).
2. D. Fülöp, franc. költő, szül. Chartresban 1546., megh. 1606 okt. 5. Ifjan került a nagy világ zajába, Ariosto Orlandojának egy utánzatával kegyeibe jutott IX. Károlynak és anjou hercegnek, ki 1573. magával vitte Lengyelországba, három apátság jövedelmével megajándékozta és kinyomtatta költeményeit. D. a ligához csatlakozott, de nemsokára IV. Henrik pártjára állt és sokban hozzájárult Normandia meghódításához. - Költeményei egyszerüek, mesterkéletlenek a kifejezésben, de mélyebb gondolat, érzés nincs bennök. Sokat utánozta az olasz (Petrarca) költőket. Művei: Poesies (1675, és máskor); Prieres et méditations chrétiennes és zsoltár fordításai (1591 és 1603). Ősszes műveit kiadta Michiels (1858).
(gör. despotés), a bizánci császárságban a császár fiainak, testvéreinek cime; a XIII. sz.-tól a despotatus uralkodója; most azt jelenti: zsarnok. Despotatus, Bizáncban a szekundo-genitura utján előállt, egy despotától kormányzott tartomány. Ilyen D. volt Epirusz, Morea. Despotismus, zsarnokság.
l. Rodope.
l. Boileau-Despréaux.
(ejtsd: depré) Cézár Mansuete, franc. fizikus, szül. Lessinesben, Belgiumban 1792 máj. 10., megh. Párisban 1863 márc. 15. Előbb az École politechnique-en, később a Collage Henri IV.-on, végül pedig a Sorbonne-on a fizika tanára volt. A Boyle-Mariotte-féle a légnemü testekről szóló szabály fölött kisérleteket tett és azt találta, hogy ez a valóságot csak megközelíti. Ezen kisérleteit a Sur la compression des gaz (Ann. chim, phys. XXXIV. 1827.) és Recherches experimentales sur les causes de la chaleur animale (Paris 1824) c. műveiben irta le. Azon kutatásai, melyeket a Sur la chaleur développée par la combustion (Ann. chim. phys. XXXVII. 1828.) cimü munkában irt le az égési melegségre és az állati test melegére vonatkoznak. A sur le maximum de densité de l’eau pure et des dissolutionsaqueuses (Ib. LXX, 1839 et LXXIII. 1840) címü műben a viz kiterjedéséről és sürüségének maximumára vonatkozó kisérleteit irja le. Sur les chaleur latentes de diverses vapeurs (Ib. XXIV, 1823.) cimü értekezésében a gőzöknek kötött melegéről beszél. D. továbbá még a testek elektromos árammal való olvasztására, azoknak hővezetésére és a magas és mély hangok hallhatóságának határaira nézve tett kisérleteket. További művei: Eléments de chim. théorique et pratique (Páris 1828-30, 2 köt.) és Traité élémentaire de physique (Ib. 1836).