nagyközség Torontál vármegye török-kanizsai j.-ban, (1891) 2729 szerb és német lak., vasuti megálló. Egy másik D. a középkorban Aradban feküdt.
fakelme, melynek szélessége nagyobb többszöröse vastagságának. Vastagsága lehet 10-40 mm., 5-5mm. fokozatos növekedéssel. (Régi, de még most is használt szokás szerint 1/4 - 6/4’'.) Szélessége 16-32 cm., sőt még ennél is nagyobb. Hosszusága 3-4,75 m. Legtöbb előfordul 25 mm. vastagságban (változó szélességben és 4,75 m. hosszuságban). Féldeszka vagy keskeny kelme 16 cm. széles, 40 mm. vastag. Fenyőfából és keményfából készül, ez utóbbi főként pallódeszkának. L. még Fürész-áru.
függőleges helyzetben egymás mellé illesztett, rendesen eresztékes (szádalt), gyalult vagy gyalulatlan deszákból áll, melyek a vázat képező hevederekre és ducokra vannak vésve vagy néha csupán csak szegezve (l. ábrát).
[ÁBRA] Deszkaajtó.
Gondosabban készült D.-knál az összeillesztések helyén a deszkák éleit letompíthatjuk, hornyolhatjuk, v. kis, profilozott lécekkel lefödhetjük. A D.-kat erősebbekké lehet tenni azáltal, hogy két ellentétes irányban ferdén álló deszkaréteget szögezünk egymásra. A D.-kat gazdasági épületeken, lakóházakban pedig a pincében és padláson használják.
rendesen valamely faváznak támaszkodó egy- v. kétsoros deszkarétegből álló fal, mely lehet külső v. belső. A külső D.-akat leginkább mint deszkakerítéseket (l. o.) használják; a belső D.-ak két szomszédos helyiség elkülönítésére szolgálnak és kétfélekép készülnek: vagy egy teljes favázat borítunk be mindkét oldalán rézsutosan álló deszkázattal és a faváz közeit kitöltjük (1. ábra), v. pedig csak egy alsó és egy felső léchez támasztva két sor deszkát szögezünk egymásra (2. ábra), ugy hogy az egyik deszkaréteg függélyesen, a másik rézsutosan áll s a hézagok igy egymást födik. A D.-ak azonban igen könnyen hasadoznak és vetemednek s azért csak kivételkép alkalmazzák.
[ÁBRA] 1. ábra.
[ÁBRA] 2. ábra.
rendesen az u. n. «boruló deszkázattal» (l. o.) befödött födél. Csak ideiglenes jellegü építkezéseknél vagy gazdasági épületeknél (mint szinek, pajták stb.) használható, mert az esőviz beszivárog rajta.
l. Fürészmalmok.
a. m. deszkaborítás, melyet p. fagerendás mennyezeteknél alul a gerendákra szögeznek, hogy azután bevázlalják és bevakolhassák, vagy melyet pala- vagy fémfödés alá tesznek stb. A D. rendesen 21/2 cm. vastag gyalulatlan deszkákból készül.
rövid (1,50 m. hosszu) deszka vagy padlódarabokból 2-3-szorosan kötésben egymásra szegezett ívestartó, melyet különösen íves födelek szaruzatául használunk. Föltalálója után (Philibert de l’Orme francia építész a XVI. sz. közepén) de l’Orme-féle ívnek is hivják.
a külső deszkafalak csoportjába tartozik és rendesen teljes favázból áll, melynek külső oldalához vagy egyszerüen csak egy boruló deszkázat van szegezve (1, ábra), vagy pedig a faváz vastagságában a hornyolt oszlopoknak és süvegfáknak támaszkodva van egy egysoros, függélyes vagy vizszintes helyzetben lerakott deszkákból készült deszkafal (2. ábra)
[ÁBRA] l. ábra. Deszkakerítés.
[ÁBRA] 2. ábra. Deszkakerítés..
A kettő közül az utóbbi jobb, mert az esőviz a deszkákon hamarább leszalad. A faváz rendesen keményfából van (akácfa vagy tölgyfa), az egy méter mélységre földbe ásott oszlopok egymástól 2-4 méter távolságra.
(növ.), a hosszant szétfürészelt fában az évgyürük hengereinek hosszu lángnyelvalaku átmetszései. A deszka fürészelése szerint a D. különböző; gyakran együtt több évgyürü elmetszett darabja látható. A D. a deszkának gyakran csinos rajza.