a szarvasmarha nyelvének a sugárgomba által okozott megnagyobbodása és megkeményedése, melynél fogva az állat csak nehezen vagy éppen nem képes takarmányt felvenni és lenyelni. A bántalom kezdetén rendszerint csak a nyelv csucsa tömörült, kisebb göböket tartalmaz és egyenetlen felületén sokszor kifekélyesedett. Idővel az egész nyelv megnagyobbodik és pedig némelykor annyira, hogy a szájban el sem fér, hanem csucsa a szájrészre kiáll. A betegség kezdeti szakaiban a beteg nyelvrész bemetszésével és kikaparásával, némelykor csak jódtinktura beecsetelésével is gyógyítható; sulyosabb esetekben az állat mielőbbi levágatása ajánlatos, még mielőtt az állat a hiányos táplálkozás miatt egészen leromlanék. L. Aktinomikozis.
l. Padkó.
vagy parapettok az ajtótoknak az a neme, melynél a tokot csak egy 8-12 cm. széles és 8 cm. vastag, rendesen puhafa ragasztó képezi. A ragasztó horonnyal van ellátva, melybe az ajtó nyilik..
a. m. deszkából összealkotott tutaj vagy talp. L. Faszállítás.
(ásv.), gyakori s elég nagy mennyiségben is termő zeolit, s pedig mész-zeolit; anyaga viztartalmu mész aluminium-szilikát (CaAl2Si6O16 +6H2O), de mindig van benne egy kevés nátrium s kálium; az albitnak hidrátjául fogható fel, melyben a nátriumnak legnagyobb mennyiségét calcium helyettesíti. Kristályalakjainak habitusa rombos; némelyek ennek is veszik, de legtöbben egyhajlásu rendszerbelinek magyarázzák ugy, hogy az egyes kristályoknak látszók tulajdonképen egyhajlásu ikrek, melyeknek összenövéséből keletkezett a rombos külső. Vannak, kik háromhajlásunak tartják. Egyes kristályok egyáltalában nem ismeretesek, mindig ikrek s pedig leggyakrabban többszörösek; a nagyobb kristályok csupa apró egyénekből nőttek össze, mi mellett gyakori azon eset, hogy az apró egyének végük felé széthajlanak és nyaláb- vagy kéveforma alakot ölt az egész. Ezért adta Breithaupt az ásványnak a D. nevet (deszme gör., nyaláb). Kristályokon kivül gyakori egész és félgömbökben sugarasan rostos belső szerkezettel, főképen mint kőzetrepedések és ürök tölteléke meg bevonata. Igen jól hasad; K. 3,5-4; fjs. 2,1-2,2. Legtöbbször fehér, ritkábban szintelen, szürkés, sárga, barna, v. vereses; többé kevésbé áttetsző. Hazánkban termőhelyei: Selmec, Bogdány, Kis-Sebes, Hercegány (Hunyad vm.). Tekerő, Almás, Rézbánya (vörös), Oravica. Nevezetesebb külföldi termőhelyei: Farröer szigetek, Staffa sziget, Izland (Bernfjord), Norvégia: Arendal s Kongsberg, Harcz: Andreasberg, Szilézia: Strigau, Gräben; Sávjcz: Rienthal, Szt. Gotthárd; Kelet-India: Poonah stb. Tirolban a Seiss-alpon találtat puflerit-nek is nevezik. Régebben a D.-t és a stilbit-et egynek vették és leginkább stilbit néven irták el, de még ma is gyakran veszik össze e két ásványt, különösen a francia és az angol mineralogusok s a desmint a stilbit szinonimjának veszik, a mi persze zavarra ad alkalmat. A két ásvány összetételre nézve igen rokon s némelyek dimorf speciesekként is fogják fel őket.
(gör.), a sebészeti gyógyítástan amaz alkotórésze, amely a sebek bekötése módjaival foglalkozik.
750 km. hosszu baloldali mellékfolyója a Dnyepernek Oroszországban. Szmolenszk kormányzóságban, Jelniától 7 km.-nyire dombokkal környékezett mocsárban ered. Brianszktól kezdve 400 km. hosszuságban hajózható. Jelentékenyebb mellékfolyói: a Vitma, Bolva, a Navlia, Nerussza és Szejm.
(gör.) a. m. urnő, ugyanabból a tőből, melyből a deszpotész, despota (ur) származik; sokkal megtisztelőbb a D. szóval való megszólítás, mint a gunh-vel (asszony) való, s azért több istennőnek s különösen Persephoné-nak (Arkadiában) a mellékneve.
régibb iróinknál a szerb fejedelem neve (a görög despotéa foghagymás mártást.
l. Rodope.