(gör.) a. m. másodlátás.
(gör.) a. m. ismétlés.
Márton, német katolikus filozófus, szül. Langenpreisingban, Bajorhonban, 1815-ben, megh. 1864. Görres, Schelling Baader, befolyása alá került a müncheni egyetemen tanultában, 1837. pap lett, 1846. a filozofia r. k. tanára Münchenben, de Döllingerrel együtt 1847. fölmentetett s Dilingenbe helyeztetett át. Főműve: Grundlinien einer positiven Philosophie (7 köt. Regensburg 1843-49), keresztyén elvekre alapított filozofiai rendszer. Geschichte der griech. Philosophie (Regensburg 1852-53, 2 kötet); Über den gegenwärtigen Zustand der deutschen Philosophie (1866, a hagyatékból kiadva Lorenz Kastnertól). V. ö. Kastner Lorenz: D. Leben und Schriften (1874); Neudecker: Der Philosoph D. und ultramontane Sophistik. Neudecker Dentingertől indul ki a maga filozofiai műveiben
1. Antal, hirlapiró, szül. 1848. okt. 21. Budapesten. Tanulmányait Budapesten kezdte s a külföldön folytatta, hosszabb időt töltvén Párisban. Hazatérve 1870. belépett a Pester Lloyd szerkesztőségébe, melynek közgazdasági rovatában munkálkodott. A magyar közgazdasági élet föllendülésével esik össze az ő tevékenységének javarésze. Rendkivüli avatottsággal és tudással tárgyalta a közgazdaság legfontosabb napi kérdéseit, pénzügyi kérdésekben sokszor irányt adott, évi szemléi, szakkritikai ismertetései, közgazdasági iránycikkei általában feltüntek, ugy hogy e fáradhatatlan munkássága révén a közgazdasági hirlapirodalom terén szaktekintéllyé nőtte ki magát. Maradandóbb becsü művei közül ismeretesek a magyar vásárok története s ujabban: 25 Jahre ung. Volkswirthschaft und Finanzen.
2. D. Bernát (hatvani), nagykereskedő és nagyiparos. Született Aradon 1826 áprril 10., meghalt 1893. október 26. Tanulmányait Aradon végezte. Vezetése alatt a cég, mely 1880-ig főkép termények behozatalával és kivitelével, továbbá gazdasággal foglalkozott, első rangu kereskedői polcra emelkedett. Számos hazai iparvállalat létesítésében vett részt s 1880. az osztrák-magyar bank budapesti főintézetének igazgatósági tagjává választatott. A kereskedelem és ipar terén szerzett érdemei elismeréseül 1879. magyar nemességet kapott.
3. D. Henrik, a magyar zsidó tanügy körül érdemeket szerzett tanító és iró, született Bánban (Trencsén vmegye) 1822., megh. Budapesten 1889. dec. 18. Talmudi- és szaktanulmányai befejezése után 1845-51. a lovasberényi, 1852-58. a kecskeméti zsidó népiskolán működött. 1859. a pesti zsidó hitközség talmud-tóra-intézetének tanítója, 1861-ben a középtanodai ifjuság hittanára, 1868-ban pedig az országos izraelita tanítóképző s a vele kapcsolatos gyakorló iskola igazgatója volt. Egyidejüleg az országos rabbiképző iskolán ennek megnyitása óta az alsó tanfolyamban tanította a szentirást és a talmudot, még pedig az utóbbit is magyarul, mit előtte még senki sem kisérlett meg. Nagyobb munkái: Héber grammatika (1859); Izrael könyörgései (a zsidó imakönyvnek teljes magyar fordítása 1864., mely azóta öt kiadást ért); Beleuchtung d. Dogmentheorie Leop. Löw's (Lipcse 1871, Dávid Nieto Redivivus álnév alatt); Az élet forrása, négy részből álló hittani tanköyv (1878) és Mózes öt könyve, magyar fordítással és magyarázattal (1887-90). Azonkivül közölt több cikket és értekezést a különféle héber, magyar és német zsidó lapokban, szerkesztette a Magy. Izrael. Közlönyt (1869-72) s a magyarosodás és haladás szolgálatában tevékeny részt vett az Izrael. Magy. Egylet és az izrael. egyetemes gyülés (kongresszus) által keltett mozgalmakban.
4. D. Sándor (hatvani), kereskedő, szül. Aradon 1852 nov. 17., tanulmányait Budapesten s Berlinben végezte. A Deutsch Ign. és fia előbb aradi, majd budapesti cég egyik főnöke. Az ő közreműködése mellett a cég, mely 1880-ig főleg terménykereskedéssel s kiterjedt birtokainak, valamint nagyobb mennyiségü bérelt birtokoknak gazdasági kiaknázásával foglalkozott, elsőrangu kereskedelmi cég lett. Sógorával D. Józseffel vállvetve odatörekedtek, hogy a céget a nagyipar terére vigyék át. Igen nagy tevékenységet fejtettek ki a cukoripar terén s ez iparágnak ujabbkori jelentékeny föllendítése körül érdemeket szereztek. Közreműködésükkel létesültek a nagysurányi, hatvani és garamvölgyi cukorgyárak, a losonci és hatvani gőzmalmok, a temesvári serfőző gyártelep stb. D. a pénzügyi téren is elismert szakember, a keresk.- és iparkamara beltagja. Igazgatósági tagja a pesti hazai takarékpénztárnak is.
5. D. Vilmos, zongoraművész és zenetanár, szül. Budapesten 1825., hol iskolai tanulmányait is végezte. Szülői kezdetben a kereskedői pályára szánták, de erős és határozott tehetsége a zenéhez, mely már kora ifjuságában nyilatkozott, későbben egészen a művészi pályára terelte. Budapesten a zongorajátékban Thern Károly és Erkel Ferenc voltak tanárai. 18 éves korában Bécsbe ment, hogy ott az akkori hires zenedei tanár Fischoff J. vezetése alatt teljesen kiművelje magát. A zeneszerzést Bécsben Sechter s későbben Budapesten Volkmann oldala mellett tanulmányozta. Hosszabb utazásokat tett a külföldön, mig végre az 50-es évek elején végleg a magyar fővárosban telepedett le. A fővárosi zeneélet föllendítésében tevékeny része volt, különösen a klasszikus zene meghonosításában. Az ujabb iskola kiválóbb termékeinek ismertetését jórészt neki lehet köszönni, mely téren maradandó érdemeket szerzett. 1892-ben ülte meg félszázados művészi jubileumát.
1. Emanuel Oszkár, német orientalista, született Neiszeben, porosz Sziléziában 1829 október 28., meghalt Alexandriában, hová egészsége helyreállítása végett ment, 1873 máj. 13. Miután bölcsészeti és nyelvészeti tanulmányait a berlini egyetemen befejezte, Londonba ment, hol 1855-ben a Brit-Muzeum könyvtárában nyert alkalmazást. A sémi tanulmányok körébe vágó munkái csakhamar ismertté tették nevét, kivált a Quarterly Review-ben közzétett fényes értekezései a talmudról (Berlinben 1869. megjelent német kiadása hat kiadást ért), valamint az iszlámról (németül u. o. 1874). Kiváló munkatársa volt a Smith-féle bibliai lexikonnak, melynek számára egyebek közt irta a targum-okat (l. o.) és a szamaritánus pentateuchot ismertető alapos cikkeket. Irodalmi hagyatéka életrajzával együtt, The literary remains of the late Emanuel D. cim alatt Londonban 1874. jelent meg.
2. D. Miklós, XVI. századi német költő és festő. L. Manuel Miklós.
3. D. Rudolf, német festő és szobrász, szül. Moszkvában 1835 okt. 27. Tanult Drezdában, Rómában s 1866 óta Berlinben lakik. Festményei nagyobb részt az antik mitologiából valók: Prometheus megláncoltatása; Penelope; Helene megszöktetése. Szép kolorit és tiszta fényhatás gondos rajzzal párosulnak műveiben. Szobrászati főművei: Herakles és Omphale.
l. Német-Ovár.
l. Német-Brod.
N., arcképfestő, magyarországi holicsi születésü, e század elején működött. Életteljes művei közül kiválik gr. Bethlen Gergely kamarás és gubern. tanácsos arcképe 1814-ből.
l. Német-Kralup.
járási székhely Marienwerder porosz kerületben, a Schloss- és Radun-tavak közt. (1890) 6964 lak., vasöntéssel, sörgyártással és fürészmalmokkal. Közelében nagy erdőségekkel.