(lat.) a. m. értékcsökkenés, ill. értékcsökkentés; törvényes fizetési eszközökre szokták alkalmazni s azt jelenti, hogy valamely akár fém-, akár papirpénznek a csereértéke kisebb, mint a névértéke. - A fémpénz D.-ja a középkorban volt nagyon gyakori, amikor ugyanis a kamarai nyereségek (l. o.) s más ehhez hasonló visszaélések és hamisítások folytán az érmek fémtartalma csak ritkán egyezett meg a névértékükkel. A papirpénzek D.-ja csak az utóbbi századokban fordult elő, amikor ugyanis az egyes államok a fedezet nélküli papirpénzt oly nagy mennyiségben bocsátották ki, hogy az állam hitele iránti bizalom sem volt képes azokat névértékükben elfogadtatni. A pénz rosszabbodásával együtt természetesen mindennek ára emelkedett, ami egyes állampolgárokra nézve végzetes következményekkel járt. Az említett esetekben a mindennapi élet jog- és igazságérzete vitte keresztül a D. műveletet, voltak azonban olyan esetek is, amelyekben az államhatalom kénytelen volt az ösztönétől vezetett társad. itéletét törvényerőre emelni, amikor ugyanis részint alkotmányos, részint ezt pótolni akaró államhatósági intézkedések utján nyiltan leszállította a papirpénz névértékét. Jelentékenyebb D.-k voltak a következők: Az Egyesült-Államok szabadságharcában 1776 után kibocsátott körülbelül 1 milliárd frank névértékü papirpénz értéke teljesen 0-ra szállt. A legborzasztóbb katasztrófát azonban Franciaország szolgáltatt e tekintetben a világnak; a forradalom alatt ugyanis lassanként több mint 45 milliárd frank névértékü assignátát (l. e címen) bocsátottak ki, amelyek végre névértékük kétszázötvenedrészére devalválódtak. Ausztriában 1799-1811. több mint egy milliárd frt névértékü bankócédula bocsáttatott ki, amelyeknek névértékét ennek 1/5-ére devalválta az 1811-iki pátens s uj papirpénzzel helyettesítette a régit. Az uj jegyek devalválódása is csakhamar bekövetkezett. A kormány ennek dacára az 1813-iki háboru költségeinek fedezetére uj papirpénzt, u. n. anticipáció-jegyeket, bocsátott ki, amelyek még a békekötés után sem értek többet névértékük 1/3-ánál; 1816-ban aztán következett uj devalváció. Ebbe a finánciális bukásba hazánk is belesodortatott s az ország minden lakosa jelentékeny részét veszté el vagyonának, jóllehet teljesen törvénytelen intézkedéseken alapult az egész devalváció. A D. által természetesen megfelelő mértékben csökken az állam adóssága, csakhogy az ilyen pénzügyi művelet mindig rendkivül nagy veszedelmekkel jár, mert az állam hitelezőinek ilynemü jogtalan megkárosítása jelentékeny politikai-, gazdasági és erkölcsi károkat von maga után s megrendíti az állam fennállásának alapjait.
Igy hivják a közönséges szanszkrit irást. Eredetét homály födi. Weber szerint a sémi irásból származott. Nevének etimologiája sem egészen biztos; legtöbben a szanszkrit-nagara a. m. város szóból magyarázzák, tehát városi irás. A D. abéce 50 betüből áll. Ezek közül 37 mássalhangzó és 13 magánhangzó.
(fr. ejtsd: dövantyer), a női lovaglóruha egy fajtája, mely elől és hátul egyaránt nyitott volt.
indiai város, l. Deoprajag.
(lat.) a. m. elpusztítás.
(angolul Dewas), benszülött fejedelemség Közép-Indiában Holkar és Scindia közt, 6671 km.2 területtel, 138662 lak.; 4 disztriktusra van fölosztva (Devasz, Bagod, Szarangpur és Alot). Az angol fenhatóság alatt két radsa gyakorolja az uralmat, akik közt az egész D. föl van osztva. A közös főváros D., 34 km.-nyire Udseintől. L. Közép-India.
(ejtsd: dö vol), 1. Károly, osztrák ezredes, szül. 1776., megh. 1837., hősies tisztnek bizonyult a francia háborukban és a Wettau falu mellett 1813 okt. 10. tanusított vakmerő fellépésének köszönhette egy osztrák hadtest, hogy Augereantól megmenekült, sőt a már győztes franciákat megverte. Ezért a Mária Terézia rendjelt kapta.
2. D. Thierry, báró, osztrák táborszernagy, hadi építész, szül. 1748., megh. Bécsben 1820 ápr. 4. A bajor örökös háborutól elkezdve részt vett minden háboruban; 1788. Horvátország felől támadta meg a törököt, Dubica elfoglalása az ő érdeme; Belgrád előtt is kitünt. Azután a franciák ellen harcolt, elfoglalta a neuwied-i hidfőt, kidolgozta a mainzi erősített tábor tervét, és Szereday ezredes társaságában megostromolta Kehlt és Hüningent. Ennek elfoglalása után a Mária Terézia rendjellel tüntették ki. A lunevillei béke után a mérnöki kar feje lett és e minőségben számos erődítést épített kül. az olasz határon (Pontebbánál). Károly főherceg parancsára megvizsgálta a hazai erődöket is és Buda, Győr, Eszék, Pétervárad, Bród és Gradiszka felszereléséről, állapotáról emlékiratot dolgozott ki (1805). Egyéb művei között bennünket az a dolgozat érdekel közelebbről, melyben Komárom várának az egész monarkiára szóló fontosságát hangsulyozza és a vár erősbítésére kettős hidfő építését sürgeti. Ezt a tervet azután (1809 óta) Chasteler táborszernagy és Dedovics ezredes csakugyan megvalósították.
(ejtsd: dövó) Pál, belga politikus és iró, szül. Brüggében 1801 ápr. 20., megh. 1880 jan. 30. Tevékeny szerepet játszott Belgium közéletében. Az ellenzéki Politique társszerkesztője volt s erősen küzdött a szabadelvüek és katolikusok egyesülése érdekében; amellett pedig az orániai uralkodóház megbuktatására törekedett. A forradalom alatt (1830) a köztársasági irányt képviselte. A Surlet de Chokier-féle régens miniszteriumban tárcanéküli miniszter volt (1831), ily minőségben küldetett biztosul a londoni tanácskozásokra, ahol Lipót hercegnek a belga trónra való lépését hathatóan előmozdította. A koronázás után kivált a kormány kebléből. 1840. alapította a szabadelvü irány támogatására a Revue nationalet, de midőn az 1863. választás alkalmával kimaradt a képviselőházból, teljesen felhagyott a politikával. 1875. megvakult. Az Akadémiának 1846 óta volt tagja. Études politiques sur l’historie ancienne et moderne et sur l’influence de l’état de guerre et de l’état de paix c. műve 1875. Párisban, Études politiques sur les principaux événementes de l’histoire romaine c. műve pedig 1881. jelent meg Brüsszelben.
nagyközség Jász-Nagykun-Szolnok vmegye tiszai felső j.-ban, (1891) 1832 házzal és 12154 magyar lak., (közte 8357 helvét), kik gabonatermeléssel és állattenyésztéssel foglalkoznak. Van takarékpénztára, ipartestülete, iparos iskolája, gőzmalma, többféle egyesülete, posta- és táviróhivatala, vasuti állomása és postatakarékpénztára. Határa 31177 ha.
dombsor Török-Országban, Erzerumtól K.-re; ismeretes azon vereségről, amelyet 1877 nov. 4. a törökök itt az oroszoktól szenvedtek.