nagyközség Veszprém vmegye devecseri j.-ban, (1891) 4339 magyar lak., a járási szolgabirói hivatal székhelye; van járásbirósága telekkönyvi birói hatáskörrel, takarékpénztára, vasuti állomása, posta- és táviróhivatala, postatakarékpénztára, jelentékeny ipara és kereskedelme. Régi várának csak néhány fala áll fenn, a hajdani palota magtárul szolgál. D. a legrégibb időben Zala-Apátihoz tartozott; 1543. Benedek bakonybéli apát Devecseri Choron Andrásnak és fiának Jánosnak 100 aranyért elzálogosítá Ganna községet; 1648. D. még védhető állapotban volt s őrséggel birt.
[ÁBRA] Devecser vára.
Budával együtt 1045. titkon értesítette Péter királyt, hogy az elégületlen magyar urak Szár László fiait akarják meghíni a trónra, mire Péter több összeesküvőt felakasztatott, másokat pedig megvakíttatott.
Márton, comes, III. andrás idejében alországbiró és a somlyói monostor kegyura volt.
(ind.), l. Bajadér.
a deve szótól származik, mely török szónak a magyar teve is megfelelő mása. A D. eredetileg tevehajcsárt jelentett, de a janicsár ezredeknél e néven neveztek el egyes ezredeket is.
Gyula Pál, franc. államférfiu, szül. Bar le Ducban, 1845 ápr. 12. Jogot végzett és Párisban ügyvéd lett. 1870. résztvett a haza védelmezésében, a békekötés után al-préfet lett, 1876. pedig Aube département-nak préfetje. A Broglie-Fourtou miniszterium őt is letette, de nyomban reá megválasztották Louviersben képviselőnek. A kamarában a köztársasági párt demokrata Unio c. frakciójához csatlakozott, 1881. helyettes államtitkár lett a belügyi miniszteriumban, 1885. földmivelésügyi miniszter, 1886. a képviselőház alelnöke, 1890. pedig Freycinet alatt megint földmívelésügyi miniszter és helyét az 1892 március rekonstruált Freycinet-féle miniszteriumban is megtartotta. 1893 február 27. a Loubet-miniszteriumban külügyminiszter lett és a Dupuy-miniszteriumban is megtartotta ezt az állást. Az egyiptomi miniszterválság idején, 1893 jan. 3. az alkirálynak fogta pártját Anglia ellenében és az 1893 jul. fenyegető sziami konfliktusban erélyes hangon követelt elégtételt, amit meg is kapott. A kamra jul. 18. egyhangulag helyeselte a miniszter válaszát. Az 1893 augusztus 20. képviselőválasztásoknál megtartotta mandátumát. Az orosz tengerészeti tisztek tiszteletére rendezett ünnepélyek folyamában okt. 19. ő is beszédet mondott, okt. 3. pedig aláirta a Sziammal kötött végleges békét. Okt. 26. még Carnot elnököt Toulonba kisérte, az uj hadihajók felavatására. Bátyja, D. Lajos Károly, (szül. Bar le Duc-ban 1831 ápr. 6.) szintén politikus és 1885 óta tagja a szenátusnak.
v. Demter, járási székhely Overissel németalröldi tartományban, 30 km.-nyire Zwolletól, az Yssyell jobb partján, vasut mellett, (1891) 23067 lak., vászon-, szőnyegszövéssel, vasolasztóval és enyvgyártással, élénk marha-, gabona-, vaj-, sajt- gyapjukereskedéssel, továbbá D.-kaláccsal. Kiválóbb épületei: a késő gót stilusban épült Groote Kerk. a reformátusok főegyháza; szép üvegfestményekkel; a Broere kat. templom, 3 nevezetes evangeliummal; a nagy városháza és az igazságügyi palota. Legszebb sétahelye a Worppromenád. D. eredetileg Daventre v. Daventria, a Hohenstaufok idejében Utrecht püspökséghez tartozott; 1528. V. Károly birtokába került. 1591. Orániai Móric a spanyoloktól elfoglalta, 1813-ban az orosz és porosz egyesült hadsereg sikertelenül ostromolta.
(Theben), nagyközség Pozsony vmegye pozsonyi j.-ban, (1891) 1867 német és tót lak. Vidéke sok jeles gyümölcsöt termel; nagy gránit-kőbányája a Pozsony alatti dunaszabályozáshoz szükségelt kőanyagot szolgáltatja. Fazekas ipara, melynek azelőtt élénk kivitele volt Szerbia felé, ujabban csökkent s most csak 3 fazekas szállítja áruit hajókon Szerbiába. D. a Morva folyónak a Dunába való ömlésénél fekszik s igy hajózása is jelentékeny; a Dunagőzhajózási társaságnak itt állomása van. A D. felett emelkedő D.-i tető (514 m.) a Duna jobb partján emelkedő Lajtahegységgel a Porta hungarica név alatt ismeretes szorost alkotja. A Morvának a Dunába való szakadásánál, 212 m. magas meredek sziklacsucson D. várának festői fekvésü romjai vannak. D. várának eredete némelyek szerint a rómaiak koráig vezethető vissza, mások szerint itt egy szláv istennő (Deva, Devojna) temploma állott volna. Sokáig tartotta magát róla a legenda, hogy ez lett volna Dewin, a marahán nagyfejedelmek székhelye; Saffarik azonban kimutatta, hogy Dewin vára nem itt, hanem a morvaországi Wallehrad mellett keresendő. 1234. Babenbergi Frigyes ausztriai herceg rajta ütvén, elfoglalta s feldulta; de csakhamar békét kötvén IV. Bélával, hadait a várból s környékéről kivonta. Majd 1272. Ottokár cseh király vette birtokába. A XV. század közepén ismét idegen kézre, t. i. Fridrikére került, zálogjog cimén. A következő században a dusgazdag Bazini és Szentgyörgyi grófok tulajdona. I. Ferdinand az u. n. «sánta» Báthori István nádornak adományozta, ki itten halt meg 1535-ben. Ettől fogva a Báthoriaké 1609-ig, midőn a Báthoriak ecsedi ága kihalván, II. Mátyás Keglevich Jánosnak adta 40 ezer forint fejében; ez viszont a Palocsaiaknak zálogosította el. 1620. Bethlen Gábor hadainak önként adta meg magát, de már 1621. Buquoy császári vezér visszafoglalta. 1635. Ferdinánd király megengedte, hogy Pálffy nádor a Palocsaiaknak a váron fekvő zálogpénzét kifzesse, s ezzel magához váltsa a várat; azóta a nádor ivadékai, a Pálffy hercegek birják. 1683. a Bécs felé huzódó töröksereg hiába ostromolta. A várat az egész mult századon át meglehetős épségben s igen szép sugárágyukkal fölszerelve tartotta fenn a tulajdonos Pálffy-család. 1809-ben azonban a franciák lőporral vetették föl, s a Dunával összeköttetésben álló kutját is kővel hányták tele. Festői omladékainak még legépebb része egy kis donjon, mely egy magánosan állő kőszirt tetején emelkedik.
kisközség Pozsony vmegye pozsonyi j.-ban, (1891) 2118 horvát, tót és német lak. vasuti állomással, posta- és táviróhivatallal, postatakarékpénztárral. Vidékén kimeríthetetlen s kitünő agyagrétegek vannak, melyeket egy pozsonyi téglaégető cég aknáz ki; jelentékeny kőbányák vannak továbbá az 514 m. magas Dévényi tetőn. Van itt cement és szeszgyár.
minden olyan szó, mely igéből (verbumból) van képezve, tehát az olyan igék, minők: kér-kéreget, csusz-csuszkál, jár-járat és jártat, s az olyan névszók, mint p. kér-kérés, csúz- csőszás, jár-járvány, ing-ingatag stb. V. ö. Szóképzés.