angol család, l. Essex.
1. Akilles, francia festő, szül. Párisban 1800., megh. u. o. 1857 dec. 23. Vallásos képeket festett s mint litografus is működött. Jelentékenyebb nála fitestvére. - 2. D. Jenő, szül. Párisban 1805., megh. u. o. 1868 febr. 5. Girodet tanítványa volt és romantikus irányt követett. Sok történelmi és vallásos tárgyu művet alkotott. művei: IV. Henrik születése (a párisi Louvreban); IV. Henrik szobrának leleplezése Pauban (1846); Seymour Johanna halála (1847); Csata a Marsaille mellett (Versaillesban); Spanyol kereskedők állomása (1859); Columbus visszatérése (1861). Életrajzát megirta Alone (Páris 1887).
(ejtsd: dövesz) Péter Pál, francia politikus, szül. Aurillac-ban (Cantal) 1837 november 3. Jogot végzett, azután ügyvédi irodát nyitott Béziersben, ahol a megyei tanácsba is beválasztották. 1876. fellépett képviselőjelöltnek köztársasági programmal és legyőzte a monarkista versenytársát. 1879. a köztársasági balpárt elnökének választotta, mely állásban a kormány és pártja között közvetítő szerepet játszott. 1881. Gambetta megbízásából a földmívelésügyi miniszteriumi tárcát vette át, melytől azonban 1882 jan. meg kellett válnia. Másodszor Duclerc alatt lett miniszter, 1882 aug.-tól 1883 febr.-ig, mely idő alatt az igazságügyi tárcát kezelte.
(lat.) a. m. a hűbér élvezete.
(állat) L. Lejtőshátuak.
(lat.), a tengerészeti hajózástanban (nautika) az iránytűnek a delejes (magnetikus) iránytól való eltérése a hajótest acél és vas szerkezeténél, valamint oly rakományoknál fogva, melyek az iránytűre hatással vannak. A D. a hajón lokális jellegü, azonban a hajó-hossztengelyének irányváltoztatásával szintén változik s vagy nagyobb vagy kisebb lesz. Hasonló változást szenvedhet ezen elhajlás az egyenlítő közelében vagy a déli és északi szélességek alatt, valamint akkor is, ha a hajó heteken, hónapokon át, egy irányban halad vagy a kikötőben mozdulatlanul fekszik. Minek előtte tehát egy hajó utra kelne és a kikötőt elhagyná, a D.-nak a szélrózsa minden irányban való meghatározása szükséges, melynek ismétlése magas szélességi fokok elérésénél vagy az egyenlítő alatt ujból kivánatos. Egynehány évtized előtt, midőn még csak fahajók léteztek, a D.-nak mint a hajó magnetikus sajátságának számításba vétele kicsinysége folytán csaknem egészen mellőzhető volt, de a vas-, acél- és páncél-hajók építése óta a D. elméletét beható tanulmányok tárgyává kellett tenni, hogy az iránytűnek használhatósága ilyen hajókon is biztosítva legyen. V. ö. Florian Henrik: Theorie und Praxis der Deviation u. Compass-Compensation (Pola, 1886); Evens, The magnetismus of ships ant the deviation of the compass, Washington 1867. Fournier, Deviations des compas, Páris 1873, stb. stb. L. még Eltérés.
D. a tengerjogban az utiránynak a hajóskapitány által önkénytes megváltoztatása. A hajóskapitány a neki előirt utirányt pontosan megtartani köteles, s nem szabad az utirányba fel nem vett kikötőt érintenie, az érintendő kikötők sorrendjét megváltoztatnia, vagy a kijelöltnél más rendeltetési kikötőt választania. (Rendeltetési kikötő az, a hol az odautazás véget ér.) Az utirányra vonatkozó határozott megállapodások hiányában a megfelelő utirányt, vagyis azt, a melyet egy lelkiismeretes hajóskapitány, az évszak, a szelek, az időjárás s egyéb körülménynek tekintetbe vételével választ, kell választania. A kijelölt, vagy a megfelelő utirányt csak szükség esetében s csak ennek határain belül szabad megváltoztatni. Minden D. a hajóskapitányt kártérítésre kötelezi. Ez hazánkban különösen azért fontos, mert a nálunk érvényes jog szerint az utiránynak megváltoztatása után a biztosító a bekövetkezett kárért nem felelős. (cod. de comm. 381. §.).
1. János Akhilles, francia tudós, szül. Párisban 1789., megh. u. o. 1875 jan. 10. Előbb adóhivatalnok volt Rouenban, majd muzeumigazgató u. o. Megirta a bochervillei sanit-georges-i apátság történetét (Rouen 1827); a Chateau Gaillard történetét (u. o. 1829); a roueni monostor kriptáinak történetét (u. o. 1833); további munkái: Chants bucoliques (1856); Essai sur l’exil d’Ovide (1859); Histoire de l’art de la verrerie dans l’antiquité (1847, 113 ábrával).
2. D. Károly, l. Sainte-Claire Deville.
(ejtsd: devill le ruan), város Seine-Inférieure francia départementban, a Cailly mellett, (1891) 5245 lak., vasolvasztókkal, gépgyártással, pamutfonókkal, szövőkkel és kifejlődött kémiai iparral.
(ejtsd: dövijji), Teodor Lajos, franc. festő, szül. Metzben 1818 okt. 28., meghalt Nancyban 1886. dec. 26. 1871. Nancyban telepedett le s az ottani muzeum felügyelője lett, 1882. pedig az École des beaux-arts igazgatója. Csataképei közül felemlítendők: A ras-satahi csata Algériában 1846. (1852); Bivak 1812. (1857); Sidi Brahim marabutja (1859); A szoferinoi csata vége (1861); Mazeppa (1870); Katonák bucsuja tisztjeiktől, Metzben 1870 okt. 29. (1874). Festett mitologiai képeket is: Amphitrité; A bakchansnő; Bakchus diadala (1878).
(ejtsd: devilsz géjt) a. m. ördög kapuja, 12-32 m. széles, 230 m. hosszu és 100-120 m. magas, falaktól szegélyezett hegyszoros Wyioming É.-amerikai államban, az É. sz. 42° 26' alatt. Falai csaknem függélyesek, a Rocky Mauntains aljához vezet.