Diacanthium

Boiss (növ.), l. Ebtejfák.

Diaceturia

l. Acetonvérüség.

Diachenium

v. diachaena (növ.) a. m. ikergyümölcsszem, főleg az ernyősöket, ragadványféléket meg a juhart jellemző gyümölcsfajta, mely éréskor hosszában két külön, egy-egy magvu, zárt részre hasad. Régen csenk-nek (cremocarpium) nevezték, l. Ernyősek.

[ÁBRA] Diachenium.

Diachylon flastrum

l. Diákflastrom.

Diaconicum

(gör.-lat.), az ó-keresztény bazilika egyik, a főbejárattól jobbra eső mellékhajójának apsisa és a szentélynek az a része, mely ama mellékhajójának megfelelt. A szentély e részében ültek a diakonusok, az apsisban pedig a templom kincsei voltak elhelyezve, azért secretariumnak, kincstárnak is hivták.

Diaconovics

Kornél, román iró és politikus, szül. Német-Bogsánban 1859. Egy ideig mint ügyéd működött, azután elvállalta a: Romänische Revue szerkesztését, mely a magyarországi román szellemi és politikai mozgalomnak egyik főorganuma lett; jelenleg a lapnak cime: Romänische Jahrbücher s Nagyszebenben jelenik meg másnak szerkesztése alatt. D. Nagyszebenben az «Albina» nevü pénzintézet hivatalnoka. Az 1894. év elején Temesvárott meginduló «Dreptatea» c. lapnak szerkesztőjéül D. van kiszemelve. A lap a nagyszebeni programm alapján áll, de a Mocsónyi-féle békéltető iránynak hive.

Diadal

hajdanában győzelmi áldomás; később a. m. győzelem.

Diadaliv

(Acus v. Fornix triumphalis), szabadon álló, kapu-alaku épület, melyet eleinte Rómában a diadalmas császárok és hadvezérek tiszteletére állítottak s amelyeknek vagy csak egy átjárójuk volt, vagy egy fő- és két mellékjárójuk és félköralakban végződtek. Még most is meglevő D.-ek Rómában - a Drusus-féle romjain kivül - a Titusé, Septimius Severusé s Constantinusé.

[ÁBRA] Diadaliv.

Más, hasonló célu épületek a Gallienus tiszteletive, v. a Janus és a Dolabella átmenő ivei. Rómán kivül fennállnak még: az Augustus D.-e Riminiben, Susaban, Aostában és Fanoban; a Trajané Anconában és Beneventben; a Hadriáné Athénben s a Mariusé Orangeban (Franciaországban). Ezenkivül vannak még D.-ek Pólában, Veronában, St. Remyben és a spanyol Caparaban. Ujabbkori D.-ek vannak: Párisban (Arc de triomphe de l'Étoile és du Carrussel), Milánóban (Arcodella Pace), Innsbruckban, Münchenben, Szt.-Pétervárott, Moszkvában stb. - D. a keresztény építészetben az a nagy félkörives, gyakran oszlopokon nyugvó ivezet, mely az ó-keresztény bazilikában és a román építészet templomaiban a szentélyt a templom hajójától elválasztotta. Nevét onnan kapta, mert a D.-et rendesen a diadalmaskodó Megváltó alakja ékesítette. Az ivzáró pontokból sokszor egy nagy fa- vagy vaskereszt - a diadalkereszt - csüngött alá.

Diadalkereszt

az a nagy fa- vagy vaskereszt, mely a román építészet templomaiban a diadalivről (l. o.) csüngött alá.

Diadalkocsi

A római hadi kitüntetések sorában az a négy fehér lótól huzott aranyozott kocsi, melyen a győzelmes hadvezér Rómába bevonult.


Kezdőlap

˙