Diagors

görög lirikus költő, ki körülbelül Kr. e. 470. élte virágját. A éloszi Télekleidés fia volt s állítólag Démokritos filozofus tanítványa. Mivel Athénben a misztériumok fölött gunyolódott, halálra itélték, de ő megszökött. Korintusban halt meg. Voltak paián-, dics- és győzelmi énekei. Ránk költeményeinek csak két töredéke jutott (Bergk-nél Poetae Lyrici Graeci-je III. kötetében, Lipcse 1882).

2. D. egyike a legnagyobb görög atlétáknak, Rodoszból, Pindár kortársa, aki neki 7. olimpiai ódáját szentelte. Mind a négy fajta nemzeti játékban győzött s példájával fiait és unokáit hasonlóra lelkesítette. Mikor két fia Olimpiában győzött, ezek koszoruikat atyjuk fejére tevék s a nép ujjongása és szerencse-kivánatai közt hordták őt körül.

Diagráf

(gör.), tulajdonképen a rajzoló. Igy neveztetik a Gavardtól 1816. a távlati projekció rajzolására szolgáló szerszám.

Diagramma

(gör.). Grafikai ábrázolás, mely valamely két összefüggő mennyiségnek együttes és egymással összefüggő változásának könnyen áttekinthető feltüntetésére szolgál.

[ÁBRA] Diagramma.

Igy a mellékelt ábra valamely helynek megfelelő földhőmérsékletének változásait egy év leforgása alatt és pedig összehasonlítás kedveért háromféle különböző mélységben (4', 12' és 20') tüntetné föl. Vizszintes irányban a görbék haladása az idővel arányos, jelen esetben egy-egy köz egy hónapot jelent; függélyes magasságuk pedig azon hőmérsékletet jelenti, melyet a megfelelő időben a különböző mélységekben figyeltek meg.

A vasutak technikája is gyakran megköveteli a D.-ok szerkesztését. Nevezetesen használják a menetrendek szerkesztésekor, hidterhelési próbákkor, a gépészetben, hol sebességmérések alkalmából, de különösen a lokomotivok munkabirásának megitélésére szerkesztik. Ez utóbbi D.-ot, indikátorok segélyével szerkesztvén, indikátor D.-nak nevezik, s vele, többek között a lokomotiv tolókája és dugattyuja által megtett utak viszonyát, vagy a lokomotiv mozgása közben a gőznek a dugattyura gyakorolt nyomását határozzák meg.

A régi görögök 15 hangból álló skálájukat is D.-nek nevezték; az illető Tetrakordok (l. o.) beosztásával, elnevezésével s a D. zöngéivel. Későbben a keresztény középkor zenei nomenklaturájában a vonalrendszer s a skálák előjegyzéseire vonatkoztatták; még későbben pedig, mikor a harmóniai többszólamuság alkalmazásba jött, e kifejezés a vezérkönyvek vagy az azokból kiirt részletek elnevezésére használtatott.

Diahot

(ejtsd: diaó, a. m. nagy folyó), Uj-Kaledonia legnagyobb folyóvize; a Tao hegységben, Hiengen-hegy oldalán ered és a sziget E.-i végében, a Harcourt-öbölbe torkollik; torkolatától 40 km.-nyire hajózható. Alsó folyása mentén aranyat és nagy mennyiségü rezet bányásznak. V. ö. Dauzat: Une excursion dans la vallée du D. Revue mar. et col. 1873, 1876 és 1877.

Diairézis

l. Dierézis.

Diák

l. Deák.

Diaka

a Niger egyik ága, l. Debo.

Diakausztika

l. Gyujtóvonal.

Diákflastrom

(Emplastrum diachylon, ólmos flastrom). Az egyszerü ólmos flastrom (Empl. diach. simplex), a magyar gyógyszerkönyv szerint ugy készül, hogy 100 s. r. disznózsirt, 50 s. r. ólomoxid finom porával és kevés vizzel addig főznek, mig a flastrom képződése bevégződött. Az egyszerü ólmos D.-flastrom szürkés fehér, kissé törékeny, kevéssé ragadó tömeg, mely megmelegítve könnyen megolvad; lényegében zsirsavas ólomból áll. A disznózsir ugyanis főképen stearinsavas, palmitinsavas és olajsavas glicerilből áll. Az ólomoxid és a viz a főzéskor a zsirt elszappanosítják, stearinsavas, palmitinsavas és olajsavas ólom (flastrom), meg glicerilhidroxid (glicerin) képződnek. A közéletben oly gyakran használt D. nem ez, hanem az összetett ólmos flastrom (Empl. diach. compositum), mely a magy. gyógyszerkönyv szerint egyszerü ólmos flastrom, ammoniagyanta, közönséges terpentin, sárga viasz és fenyügyanta összeolvasztása utján készül. A flastromot a gyógyzsertárakban a kihülés után meggyurják és kis rudakká formálják (malaxálják). Sárgás szinü, kissé aromás szagu flastrom; jóval lágyabb az egyszerü flastromnál és eléggé ragadós. Házi gyógyszerül használatos, kelésekre és tályogok felnyitására. A felkent flastrom ugyanis a bőrre izgatólag és puhítólag hat, ugyhogy a bőrt áttörve a kelést megnyitja. Az ólmos flastromot már az ókorban is készítették, de mivel a flastromképződés lényegét nem ismerték, sok olyan műveleteket végeztek, amelyek utóbb feleslegesnek bizonyultak. A gyógyító hatást ugy vélték fokozni, hogy a flastrom közé különféle növények nedvét keverték. Ebből származott a készítmény neve is: «diaculvn» görögül azt jelenti, hogy nedvekből (készült). A görög elnevezés eltorzítása révén keletkezett a magy ar, általánosan használatos diákflastrom-elnevezés. A flastrom-képződés mivoltát Chevreul vizsgálatai alapján ismerjük. Érdekes, hogy Scheele svéd gyógyszerész és kémikus a glicerint a diák-flastrom készítése közben fedezte fel.

Diakisz-dodekaéder

24 trapéz-lap bezárta kristályalak, a szabályos rendszerbeli hexakisz-oktaédernek, vagyis negyvennyolcasnak egyik feles alakja. Jele:

[ÁBRA]

Egyéb néven: trapézikozitetraéder (trapezoid 24-es), diploéder, diplopiritoéder, diplopiritoid és diploid. L. Kristályok.


Kezdőlap

˙