Sándor, botanikus, l. Mágócsy-Dietz.
Feodor, német történelmi festő, szül. Neunstettenben 1813 máj. 29., megh. Grayben (Franciaország) 1870 dec. 18. Művei: Piccolomini Miksa halála (1835); Gusztáv Adolf halála Lützen mellett; Lajos badeni fejedelem győzelme a törökök felett (1837). Ezután két évet Párisban töltött s 1839. mint badeni udvari festő tért vissza Karlsruhéba és a következő műveket festette: Badeni huszárok a Berezinánál 1812 nov. 28.; 400 pforzheimi a wimpfeni ütközetben 1622 május 6.; Lipcse kapuinál (1846); részt vett 1848-ban a schleswigi hadjáratban, azután festette Az Eckernförde melletti csata c. képét. Nagy feltünést keltett 1853. befejezett festménye: Éjjeli csapatszemle (melyet III. Napoleon vett meg); további művei még: Heidelberg feldulása Mélac tábornok által (1856); Eleonora a Gusztáv Adolf koporsójánál (1857); Belgrád bevétele Miksa Emmánuel által; Blücher átkelése a Rajnán Caub mellett; Blücher menete Páris felé a La Rothiere melletti csata után (1868); Csata Rossbach mellett. Mint a karlsruhei segélyegylet kiküldöttje, részt vett az 1870-iki porosz-francia hadjáratban s e közben halt is meg.
1. Henrik, német nemzetgazdasági iró, szül. Lipcsében 1857 jan. 19. Eleintén a naumburgi törvényszéknél működött, 1880 óta teljesen az államtudományokra adta magát s agrárpolitikai kutatások céljából beutazta Olaszországot. 1885. a dorpati egyetemre tanárrá nevezték ki, amely állását 1890. a bonni egyetem államtudományi tanszékével cserélte föl. Ueber das Verhältniss der Volkswirtschaftslehre zur Socialwirtschaftslehre (1882) c. könyvén kivül a Zeitschrift f. Staatswiss. és a Jahrbuch für Nationalökonomie etc. c. folyóiratokban jelent meg több tanulmánya, amelyek által a Schmoller és Menger közt folytatott metodologiai harcban foglal állást. Rodbertusról is irt néhány értekezést.
2. D. Károly Ágost, német nemzetgazdasági iró, szül. Hanauban 1829 jan. 7., megh. Marburgban 1884 szept. 3., amelynek egyetemén 1867 óta mint rendes tanár működött. Előbb kereskedő volt s 1850-től szentelte magát az államtudományoknak, amelyeknek, mielőtt a marburgi tanszéket elfoglalta, Heidelbergában és Bonnban volt magántanára. Képviselő is volt, s mint politikus a nemzeti szabadelvüek pártjához tartozott. Művei: Das System der Staatsanleihen (1855); Die Besteuerung der Aktiengesellschaften (1859); Die Volkswirtschft und ihr Verhältniss zur Gesellschaft und Staat (1864) stb. Az államadósságokról fölállított nézeteit ma is igen méltányolják a pénzügyi irók.
v. Ile d'Yeu, sziget, l. Yeu.
(fr., ejtsd: győ é mon droá) a. m. isten és jogom; az angol korona jelszava.
(franc., ejtsd: győ é szon akt) a. m. Isten és az ő műve, az angol törvényekben gyakran előforduló kifejezés az elkerülhetetlen véletlennek megjelölésére; erre vonatkozik a jogi példabeszéd: actus Dei nemini facit injuriam, az Isten műve senkin sem tesz igazságtalanságot.
(ejtsd: győlafoá), 1. Ágost Marcel, francia archeologus és utazó, szül. Toulouseban 1844 aug. 3. 1881. kiküldték Persiába s ezt az utját L'art antique de la Perse (Páris 1884-89) c. munkájában irta le. 1885. Susaba utazott s ott I. Darius és II. Artaxerxes palotáit kutatta át, honnan igen érdekes basreliefeket hozott haza, melyeket a Louvre gyüjteményében helyeztek el. Munkája még: L'Acropole de Suse (1890-91). Felesége, D. Rachel, szül. Mayre Janka Paula, szül. Toulouseban 1851 jun. 29., elkisérte férjét Persiába s erről a La tour du Monde folyóiratban irt cikkeket (1883), majd a La Perse, la Chaldée et la Susiane c. diszmunkában (1886). Regényeket is irt: Parysatis (1890), melyet akadémiai dijjal tüntettek ki; a Temps tárcájában 1891.: Rose d'Hatra.
2. D. György, francia orvos, szül. Toulouseban 1840. 1886. a kórtan tanárává nevezték ki a párisi egyetemre, egy nevéről elnevezett aspirátort konstruált, melynek segélyével a mell- és hasürben összegyült folyadék eltávolítható. A készülék eszméje állítólag nem az övé, amennyiben előtte 13 évvel Van der Corput hasonló eljárást irt le. Munkái: Du diagnostic et du traitement des kystes hyadatiques et des absces du foie par aspiration (1872); Du diagn. et du traitm. des épanchements aigus et chroniques de la pleure par aspiration (1872); Traité de l'aspiration des liquides morbides (1873); De la thoracocentese par aspir. dans la pleureusie aigue (1878); Manuel de la pathol. interne (1880-83, 2 köt.).
(ejtsd: -löfi), iparos város Drô me francia départementban, a kopár Dieu-Grace lábánál, a Jabron mellett, (1891) 3546 lak., két vastartalmu ásványvizforrással, jelentékeny selyemfonókkal, cserépedény-, sárgabőrkészítéssel és szarvasgombatermeléssel.
(ejtsd: djöz), város Lothaia német birodalmi kerületben, 20 km.-nyire Chateau-Salinstől, a Seille és vasut mellett, (1890) 5786 lak., sóbányával, amelyet már a XI. században ismertek (évi termelés: 25000 t.), kémiai iparral. About Edmont születéshelye.
1. az Odera-torkolat legkeletibb, 35 km. hosszu, elhomokosodott ága. - 2. 3 halászfalu Stettin porosz kerületben, amelyek közül különösen Ost-D.-nak látogatott tengeri fürdője van (1892. 2034 fürdővendég).