l. Csigasor.
Hőmérsékletek különbségének meghatározására szolgáló eszköz. A Rumford eszméje alapján úgynevezett Leslie-féle D. áll egy U alakra hajtott és két egyforma nagyságu gömbben végződő üvegcsőből. A gömbökben levegő tartalmaztatik, a csőben festett folyadék-kénsav van; a gömbök egyike pedig be van kormozva. Ha a két gömb különböző hőmérsékletnek tétetik ki, p. a kormozott gömbre hősugarak esnek, akkor a gömbökben levő levegő különbözőképpen kiterjed és a folyadékot az egyik csőben leszorítja. A cső mellé alkalmazott fokozaton a hőmérsékek differenciája leolvasható.
l. Ivfénylámpa.
különösen az asztronomiában kis bolygó, üstökösök helymeghatározásában vagy csillaghalmazok s hasonló objektumok kimérésében sürün használt megfigyelési módszer, mely abban áll, hogy nagy és magában véve pontos helymeghatározásra nem alkalmas távcsövet mikrométerrel kötvén össze, a meghatározandó objektumot, helyzetét illetőleg, egy közelében álló csillaghoz viszonyítjuk (relativ helymeghatározás). Az abszolut helymeghatározás a meridiánkörrel történik, de ezen műszerrel való bánás egyes megfigyelések kedveért egyrészt nagyon fáradságos s a legtöbb esetben, ha ugyanis igen fénytelen objektumokról van szó, nem is lehetséges. Ezért meghatározzuk hatalmas távcső és mikrométer segélyével a kérdéses égitest rectascensió- és deklinációkülönbségét egy a csillagkatalogusokban előforduló és meridiánkörrel már előzőleg meghatározott csillaghoz képest, amiből könnyen érthetőleg az uj objektum helyzete is kiszámítható. Ebből érthető, hogy D.-re a csillagászati fotográfia, a spektrumanalízisben a Fraunhofer-féle vonalok kimérése, valamint a fizika némely észlelete is ad alkalmat.
Carret és Marshalltól eredő szerkezet, melynek egyszerüen szivó és kettősen nyomó hatása van. Ennek hengerében egy hosszabb tömör dugattyu jár föl és le, mely azonban nem érintkezik a henger falaival, hanem közt hagy, melyben viz van. A tömör hengerrel szilárd összeköttetésben, annak mintegy alsó végét képezvén, van egy szelepes dugattyu s ennek keresztmetszete kétszer akkora, mint a tömör dugattyué. Ezen szelepes dugattyu már szorosan jár a hengerben. Ennek alján szintén van egy fölfelé nyiló szelep, melyen át a viz a viztartóból vagy medencéből a hengerbe jut. A henger felső végén szükebb s oly nyilásban végződik, melyen a tömör dugattyu szorosan, vizhatlanul átmegy. Közel a henger felső végéhez, oldalt egy fölfelé görbülő cső van, melyet nyomószelep zár el a hengertől. A szivattyu működése a következő: Midőn a dugattyu fölfelé megy, a keresztmetszetek különbsége miatt a viz a gyürüs térből részben az oldalcsőbe kénytelen nyomulni, miközben a legalsó szelepen át kétszer annyi viz szivódik föl a hengerbe, a szélesebb dugattyu alá. Ha a dugattyu lefelé megy, a szelepes dugattyu alatti viz fele a henger gyürüs terébe, fele a felső oldalcsőbe nyomul. Ebbe tehát a viz a nyomás által behatol, akár lefelé, akár fölfelé jár a dugattyu, mig a viztartóból való fölszivás csak a dugattyunak fölfelé való járásánál eszközöltetik.
A verseny érdekében vagy bizonyos szálítmányok megszerezhetése végett, végre arra a célra, hogy bizonyos árucikknek egy gócpontba, p. Budapestre való összpontosítását el lehessen érni: a vasutak a «dijszabás» cim alatt tárgyalt ama elvből, hogy a távolság növekedésével nagyobbodik a fuvardij, eltérőleg állítanak föl dijtételeket. Ezek szerint: ugyanannak az árunak azonos mennyisége, egyenlő távolságokra különböző szállítódijat fizet; p. az első 100 kméterre 1 tonna 10 krért szállíttatik, a második 100 kilométerre már csak 8 krért stb. A fuvardij most már v. akként számíttatik, hogy: 100 x 10 kr. + 1 x 8 kr. vagy 101 x 8 kr. Minthogy azonban az utóbbi esetben 101 kilométerre (8 frt 08 kr.) kevesebbe kerülne a szállítás mint 98 kilométerre (98 x 10 = 9 frt 80 kr.), a dijszabások felállításakor kiegyenlítő számítások tétetnek, hogy a rövidebb utat átfutó áru szállítása nem kerüljön többe mint a hosszabb vonalon futó áru szállítása. Ilyen ugrásszerü dijtétel-képzés a zónadijszabás is, továbbá nagyobbrészt ilyen modorban készülnek a kivételes, valamint kedvezményes dijtételek is. - D. l. ég Dijszabás.
l. Infinitézimál számítás.
(lat.) a. m. különböző; differentizmus, l. Determinizmus.
(lat.), a. m. nehéz szatirát nem irni (a sok ferdeség és balgaság láttára), Juvenális I. szatirájából.
(lat.) a. m. nehéz (megtenni).