1. 225 km. hosszu mellékfolyója az Ardsisnek Romániában; az Erdélyi havasokban a 2407 m. magas Geserán ered; mint tiszta vizü patak folyik a hegyek közt, de leérvén a sikságra piszkos, sárga folyóvá lesz; elfolyik Bukarest mellett és az Ardsisba szakad 30 km.-nyire ennek trokolatától. - 2. az ugyanily nevü folyóról elnevezett kerület Romániában, 4510 km2 területtel, (1885) 164610 lak., Targovistea székhellyel.
(ejtsd: dájm), ezüstpénz az É.-amerikai Egyesült-Államokban = 1/10 dollár =10 cent = körülbelül 48 fillér.
(lat.) a. m. kiterjedés, méret (l. o.).
Pál (kolozsvári) orvos, szül. 1660 körül, megh. 1720 jan. 4. A tordai, kolozsvári gimnáziumokban tanult. 1682. egyházi közköltségen külföldre ment tanulni. 1690. lett a kolozsvári főiskola igazgatója s miután a kolozsvári templom leégett, Belgiumba és Hollandiába ment kéregetni s gyüjtött mintegy 17000 forintot. Igen jeles volt mint orvos. Több munkát irt. Kiadatott: Disputatio Medica inauguralis. 1689. Leiden. Teologiai művei kiadatlanok. Egyik életrajzirója: Nagy Gamálielnek nevezi.
gabonamérték Romániában = 85139 lit., az ország különböző helyein azonban különböző; igy Brajlában 34063 lit., Moldvában 21755 liter.
(gör.), a metrikában két metrumból, (p. két jambuspárból vagy két daktilusból) álló ritmusi rend. L. Metrum.
az anilin származéka. Az anilinben az amidogyök hidrogénjeit, metil (CH3) gyökkel helyettesítve, D. keletkezik.
C6H5.NH2 C6H5.N(CH3)2.
anilin dimetilanilin
A D. olajszerü folyadék, amely a lehütéskor kristályosan megmered; f. p. 192° C. Különféle szép szinü kátrányfesték (metilérc-kék, malachitzöld, dimetilorange) előállításához használják.
(Demecana), város Arkadia görög tartományban, Morea félszigeten, 28 km.-nyire Tripolicától, a Gortiniosz v. Duzosz mellett, (1889) 5517 lak., 964. alapított kolostorral; a frank uralom korából való erőddel és egy poligonális fal romjaival. Leake és Rangabé szerint Teuthisz nevü Homéros korabeli város helyén áll. A szelid lejtőjü terraszokon épült kis város fekvése festői. 1764 óta hires és látogatott iskolának volt székhelye.
(lat.) a. m. küzdelem.
(papillai) Pál báró, vezérőrnagy, szül. Aradon 1722., megh. Temesvárott, 1802 aug. 28. 1749. a szlavón határőrök közé lépett, részt vett az osztrák örökösödési háboruban, amelynek folyamán kapitány s a katonai határőrvidék ujjászervezése alkalmával szerzett érdemeiért pedig még a hétéves háboru kezdődése előtt őrnagy lett. 1757 elején az Apragin herceg alatt állott orosz hadsereghez küldetett, hogy annak operációiban részt vegyen. A Gross-Jägerndorf melletti csatában (1757 aug. 30.) D. különösen kitüntette magát. 1758. alezredessé léptették elő s Gottesgabnál ismét kitüntette magát. A Landshut melletti csatában (1760 jun. 23.) a passzendorfi s reichshennersdorfi magaslatokat támadta meg, elüzte az ellenséget, elfogta a parancsnokot, Le Noble ezredest s elvette az ellenség ágyuit. E vitéz tettei jutalmazásául 1762 ápr. 30. a Mária Terézia-rend lovagkeresztjét nyerte s báróságra emeltetett. 1768. a bródi ezredhez került, 1773. ezredes s parancsnok, 1783. vezérőrnagy lett. Minthogy ő is oláh volt, József császár őt bizta meg a katonai rendszabályok végrehajtásával az oláh rablók ellen, kiknek garázdálkodása 1784 őszén mintegy bevezetéseül szolgált a Hóra-lázadásnak. - A török háboru folyamán a temesi bánságban működött. 1788 nyarán ő volt megbizva a határ őrizetével Supanek és Orsova felé. A császár egyenes parancsa ellenére aug. 7. csatába bocsátkozott s teljes vereséget szenvedett. A felelősség a bánsági megyék elpusztításaért és a hadjárat szerencsétlen kimeneteleért leginkább őt terheli.