(lat.) a. m. felezés, dimidium, fél.
(lat.) a. m. aki hozzáfogott a dologhoz, már félig el is végezte.
(ol.), zeneelőadási műszó (röv. dim.) a. m. decrescendo vagyis fokozatosan csökkentve, t. i. a hangok erejét, l. Decrescendo.
(lat.), l. Kicsinyítő szók.
(lat.) a. m. elbocsátás, eltávozás, lemondás (p. hivavalnoké).
litterae dimissoriales (lat.), az egyházjogban a. m. elbocsátó levél, vagyis oly levél, irat, mellyel valamely egyházi funktió teljesítésére illetékes pap a funkció teljesítésének jogosultságát más papra átruházza. Leginkább esketéseknél, papszentelésnél fordul elő és midőn a házasulandók óhajához képest az esketésnek más, mint a felek lakhelye szerint illetékes lelkész előtt kell történnie.
1. Milos, országgyülési képviselő, szül. Ó-Kanizsán 1824. Jogi tanulmányai befejeztével 1846. ügyvéd lett. 1849-65. Bácsmegye szolgabirája volt, 1865. a kulpini kerület képviselőjévé választották; 1869. Ujvidék városa választotta főbirájává, de ugyanannak az évnek végén Bácsmegye kir. tanfelügyelőjének nevezték ki. 1878 óta folytonosan tagja a háznak, amelyben a szabadelvü párt hive. Azonkivül számos más intézet és egyesület tagja. Tanügyi érdemei elismeréseül a kir. tanácsosi cimet nyerte.
2. D. Nektár, verseci gör.-keleti püspök, szül. Nagy-Becskereken 1840. Középiskoláit szülővárosában és Bécsben végezte. Utóbbi helyen jogot is hallgatott és letette az államvizsgát; 1876-ban a feloszlott verseci teologiai főiskola hallgatója lett. 1864 prodiakonussá avatták fel. Állandóan Kengyelác püspök oldalán működött, aki őt 1872. massici archimandritává nevezte ki. A püspök halála után püspöki helynök lett s alkalma volt megismerkednie egyházmegyéje ügyeivel. 1883. püspökké nevezték ki.
Igy nevezték a IV. sz.-ban keletkezett azon felekezet tagjait, mely az ifjabb Apollinaris laodiceai püspök vezetése mellett azt tanította, hogy Krisztusban nem volt meg a teljes emberi természet, hanem ennek csak két része (dis moira ) t. i. a test és az állati lélek, az értelmet vagy a szellemet pedig pótolta nála a Lógosz, vagyis az isten fia. Nevezték ezek egy részét szünusiástáknak v. összeelegyítőknek is, minthogy azt tanították, hogy Krisztus teste természeténél fogva égi és örök és ez a benne volt istenséggel egy lényeget - substantiát - képezett.
l. Auripigment.
v. kétálakuság az állatoknál általában akkor van, ha a himek és nőstények nemcsak az ivarszervek tekintetéből, hanem külsőlog is, testformában, nagyságban, szinben stb. különböznek egymástól s e tekintetben a különböző állatfajoknál igen sokféle eltérést találunk. A szarvasoknál például a nőstényeknek agancsaik nincsenek. A madarak himei rendesen élénkebb, rikítóbb szinüek, szépen énekelnek, mig a tojók egyszerübb szinüek és nem énekelnek. A pókok és számos alsóbbrendü élősködő ráknak, valamint sok féregnek himjei általában annyira különböznek a nőstényektől, hogy alig tarthatók együvétartozóknak, különösen feltünően kisebbek a nőstényeknél. Általában jellemző a himekre az, hogy védekezésre, támadásra, harcra, a nöstény megölelésére, elbájolására szolgáló különböző szerveik vannak. Legváltozatosabb kétalakuságot különben a rovarokon észlelhetünk, amelyeknél a következő kétalakuságot különböztethetjük meg: 1. lvari D., mikor a himek és nőstények jóformán bizonyos külső szerveikben különböznek egymástól, mint p. a himeknél előforduló ölelő szervekben stb.; 2. Osztó D., mikor vagy a himek, vagy a nőstények kétfélék, s ha a himek kétfélék, akkor andro D.- nak, ha pedig a nőstények kétfélék, akkor gynaekodimorphismusnak nevezik. 3. Tápszerbeli D., előfordulhat ugy a himeknél, valamint a nőstényeknél, amikor a különböző táplálék élvezése következtében ezek eltérő szinezetet nyernek. 4. Évszaki D., mikor a himek és nőstények az év különböző szakaiban egymástól elütő szinüek és szervezetüek. 5. Társadalmi D., a társaséletü rovaroknál fordul elő s lényege abban áll, hogy a társaság különböző ivaru egyénei valamennyien eltérő szervezetüek, mint p. a méheknél a királyné, a herék és dolgozók. Részletesebben v. ö. Horváth G., A rovarok dimorphismusáról. M. tud. Akad. Értekezések, term. tud. XIII. köt. 4. sz. I. tábla.
D. a botanikában. A dimorf növénynek kétféle individuuma, illetőleg virága van. Az egyik individuumnak csupa olyan virága van, amelyben a bibeszál hosszu s a himgömbök lentebb vannak, a másikon meg csak olyan virágok vannak, melyeknek kurta a bibeszála, a himje pedig oly magasban van, mint a bibe, de természetesen más virágban. A bogár a bibe beporzását mindenkor annak a más virágnak himporával végzi, amelyben már előbb bujkált s a melynek himgömbje a másik virág bibéjével egymagasságu, vagyis két virágnak egymagasságbeli ivarszervei hatnak egymásra. Darwin kisérleteiből tudjuk, hogy a magbőség akkor lesz a legnagyobb, ha a keresztező termékenyítést a bogarak, szellő stb. segítik elő. Noha bizonyos, hogy egy virág himpora ugyanannak a virágnak petéjét termékenyítvén, vagyis az önöntermékenyítésből is lesz csirázó mag, sót a kleistogam virágok csakis az önön termékenyítésbél magvaznak, de az is bizonyos, hogy gyakran akkor van a legtöbb és legjobb csirázó mag, s hogy akkor az uj növény egész erőteljes és ellenálló, ha a termékenyülés ngyanazon faj más-más individuumainak virágai kereszteződésével esik meg, amit a D. is nagyon előmozdít. A dimorf virágok közt, ha történetesen eltérő termékenyítés lett volna, a mag kevés, az utód satnyább v. basztard jellemü.
D. ásványtani szempontból némely anyagnak azon tulajdonsága, hogy egyazon összetétel mellett kétféle szimmetriáju, v. más-más kristályrendszerbeli alakokban kristályosodik. Egyazon anyagnak, bizonyos kémiai összetételnek, meghatározott szimmetriáju alak felel meg, azaz kristályai egyazon kristályrendszerek alakjai. A D. kivétel ezen törvény alól, mert egy és ugyanazon összetételü anyag kétféle kristályrendszerben kristályosodik. A vasszulfid (Fe S2) pl. szabályos s rombos rendszerben kristályosodik; első esetben ásványtani neve pirit, a második esetben markazit. A szénsavas mész (Ca CO3) mint mészpát (calcit) a hatszöges kristályrendszerben, mint aragonit a rombos rendszerben kristályosodik. A szén, mint gyémánt szabályos, mint grafit hatszöges rendszerbeli; a kénnek rombos s egyhajlásu rendszerbeli kristályai ismeretesek.