(l. a mellékelt képet, melyen 5-22. ábrák láthatók). A kisérleti tapasztalás arra tanít, hogy vezetőkörökben, p. drótkörökben vagy drótnégyszögekben, elektromos áramok keletkeznek, ha a rajtuk áthaladó indukcióvonalak száma változik (l. elektromágneses indukció, erővonal, indukció vonal). Az említett vezetőkörökön áthaladó indukcióvonalak számának változása a vezetőkörök és az indukcióvonalakat létesítő mágnesek és áramkörök relativ helyzetének változásából, vagy az utóbb említett mágnesek és áramok erősségének változásából eredhet. Az előzőleg általános alakban közölt indukciótünemény az 1. és 2. ábrán vázolt elrendezésben kényelmesen követhető.
[ÁBRA] 1. ábra
Az első ábrán d d valamely t t tengelyre erősített, s evvel forgó nyilt drótnégyszögnek sematikus rajzát adja. A nyilt drótnégyszögnek két vége a g g egymástól és a tengelytől elszigetelt, a tengellyel forgó fémgyürühöz van erősítve. A g g gyürükön csuszó (az ábrán elhagyott) fémkefék s az ezekhez kötött külső vezetők a drótnégyszöget zárt áramkörré egészítik ki. Ha a drótnégyszög az ábrán előtüntetett helyzetben van, akkor az N S mágnes-sarkok között levő mágnesmező indukcióvonalai párhuzamosak a drótnégyszög sikjával; a drótnégyszögön áthaladó indukcióvonalak száma ekkor gyakorlatilag véve zérus. A drótnégyszögön áthaladó indukcióvonalak száma maximum lesz ha a drótnégyszög az indukcióvonalakra merőleges helyzetbe jut. A drótnégyszög egy teljes fordulata alkalmával az áthaladó indukcióvonalak száma kétszer zérus lesz, egyszer pozitiv, majd negativ maximumot ér el. A drótnégyszögben indukált elelktromótoros erőnek s áramnak erőssége forgatás esetén periodikusan változik s minden teljes körfordulat alatt kétszer változtatja irányát. Az egyenletes sebességgel forgó drótnégyszögben indukált váltakozó irányu áramok a gyürükhöz kapcsolt külső vezetőkben s a drótnégyszögben munkát végeznek, hőhatásokat eredményeznek stb. E munka egyenértékét képezi ama munkának, melyet a négyszög forgatása alkalmával indukált áramok s a mágneses mező kölcsönhatásából származó erők legyőzésére a négyszöget forgató gépnek vagy embernek végeznie kell. Könnyen belátható, hogy az indukció folyamat lényegén nem változtat, ha a drótnégyszöget szilárd helyzetben tartjuk s a mágnesmezőt létesítő mágneseket forgatjuk valamely t t tengely körül.
Az imént vázolt gépezet mint váltakozó irányu áramokat szolgáltató áramforrás szerepelhet. A drótnégyszögben indukált elektromotoros erő maximumértéke a fordulati sebességből s az áthaladó indukcióvonalak maximumából képezett szorzattal arányos. A mágneses mezőt előidéző áramok vagy mágnesekből létesített indukcióvonalak számának lehető emelésére (l. mágneses ellenállás) a t t1 tengelyre (1. ábra) szerelt vashenger szolgál, a szigetelt drótnégyszög vagy tekercs e felületén, vagy a henger megfelelő barázdájában van elhelyezve.
[ÁBRA] 2. ábra, 3.ábra.
A 2. ábra ily fajta V vasmagnak a T tekercsnek, valamint a mágnessarkaknak a forgástengelyre merőleges metszetét mutatja. Az itt előtüntetett elrendezést először Siemens Werner használta elektromos áramok létesítésére; a kettős T alaku, a T T tekerccsel ellátott vashenger a T-induktor vagy T-fegyverzet név alatt szerepel az elektroteknikában.
A 3. ábrán elektromos áramok létesítésére szolgáló másfajta elrendezés sémája látható. Az N S mágnessarkak között levő mágneses mezőben a G vasszalagból vagy vasdrótból alakított hengeres avagy négyszöges keresztmetszetü gyürü forog az ábra sikjára merőleges tengely körül. A gyürüre szerelt, szigetelt drótból készült tekercs két vége a tengelyre szerelt, egymástól s a tengelytől elszigetelt fémgyürühöz van kötve. A gyürünek, illetőleg tekercsnek teljes fordulata alatt a tekercsen áthaladó indukcióvonalak száma kétszer megy a zérusértéken keresztül, egyszer pozitiv s egyszer negativ maximum értéket ér el. A tekercsben, s a gyürükön csuszó kefékhez kapcsolt külső vezetékben tehát a gyürü forgatása alkalmával váltakozó irányu elektromos áramok keletkeznek.
Az 1-3. ábrákon előtüntetett forgó vezetőkörökben, tekercsekben indukált váltakozó irányu áramokat a tengelyre szerelt alkalmas szerkezet segítségével ugy lehet a külső vezetőkbe juttatni, hogy ezekben egy irányban haladjanak. Az e célra szolgáló áramirányváltoztatónak (kommutator) működése a 4. ábrán előtüntetett vázlatból megérthető.
[ÁBRA] 4. ábra
A d d drótnégyszög két vége két egymástól s a tengelytől elszigetelt hh félhengerhez van kötve. A külső vezetőkhöz szolgáló k k diametralis helyzetü fémkefék váltakozva majd az egyik, majd a másik félhengeren csusznak. Ha a keféket ugy állítjuk, hogy éppen azon mozzanatban csusszanak át egyik fél hengerről a másikra, midőn a drótnégyszögben az áram iránya változik, akkor az r külső vezetőkbe állandó irányu, habár váltakozó erösségü áram halad egy teljes körforgás tartama alatt. Hasonló kommutator szerkezetet alkalmazhatunk a 3. ábrán előtüntetett elrendezésben. A 2. ábrán előtüntetett vashengert éppen ugy a 3. ábrán előtüntetett gyürüt egész felületén tekercseléssel lehet ellátni, e tekercselés alosztályai, v. megfelelően kapcsolt csoportozatai a tengelyre szerelt szigetelt gyürükhöz, vagy egymástó1 s a tengelytől elszigetelt fémszektorokhoz köthetők. Az első esetben a (gyürükön csuszó) kefékhez kapcsolt külső vezetőkben váltakozó irányu elektromos áramok, a második esetben a (kommutátoron csuszó) kefékhez kapcsolt külső vezetőkben egyirányu áramok létesülnek. A 2. ábrán előtüntetett elrendezést először Siemens Werner alkalmazta elektromos áramok létesítésére. A 3. ábrán bemutatott gyürüs szerkezetet először Pacinotti s későbben (ugylátszik Pacinotti nyomán) Gramme alkalmazta.
Az előzőleg tárgyalt elrendezések a jelenleg a gyakorlatban lévő elektromos áramok létesítésére használt dinamoelektromos és magnetoelektromos gépek alapelveit foglalják magukban, s ezeknek kezdetleges alakjait képezik. E gépek mozgó tekercseiben indukált áramok munkát végeznek, miből az következik, hogy a tekercseknek, ill. a velük mekanikai összefüggésben lévő gépalkatrészeknek a mágneses mezőben való forgatására szükséges munka nagyobb annál a munkánál, melyet a forgató gépnek ugyan e szerkezetnek a mágneses mezőn kivül való forgatására kellene kifejtenie. A forgó tekercsekben indukált áramok s a mágneses mező kölcsönhatásából származó erők a forgást fékezni törekednek (L. Lenz-féle törvény). A fent tárgyalt elrendezésekkel tehát mekanikai munka árán lehet elektromos energiát létesíteni.
Az elektromos energiának ily módon való létesítése sokkal gazdaságosabb amaz eljárásoknál, melyek az elektromos energia létesítésére közvetetlenül kémiai vagy hőfolyamatokból indulnak ki (elektromos elemek, termoelektromos elemek). A gyakorlat szükségléteinek nyomása alatt tett beható tanulmanyok, az utolsó 20 év alatt gyüjtött kisérleti adatok halmaza lehetővé tette e gépek nagymérvü tökéletesítését, az e gépektől gazdaságos módon létesített elektromos áramok vegybontó, valamint hő és mekanikai hatásainak gyakorlati célokra való előnyös alkalmazását. Az előzőleg mondottakból folyik, hogy a magneto- és dinamoelektromos gépek lényeges alkatrészeit a mágneses mezőt létesítő mágnesrendszer s a mágneses mezőben forgó, megfelelő vastestre szerelt tekercselés képezi; az utóbbiban indukált elektromos áramok kommutatoron vagy fémgyürükön csuszó fémkefék közvetítésével jutnak a külső vezetőkbe. A mágneses mezőben forgó, tekercseléssel ellátott egész szerkezetet fegyverzetnek (armatur, a németek az Anker szót is használják) nevezik. Megjegyzendő, hogy az indukciófolyamat a fegyverzet és mágneses mező relativ helyzetének periodikus változásától függ s ezért ugyancsak indukált áramok létesülnek a fegyverzetben, ha ez szilárdan áll és a mágnesmező, ill. a mágnesmezőt létesítő mágnesek forognak. Ez utóbbi elrendezést váltakozó irányu áramok előállítására rendelt gépekben szokás alkalmazni (l. váltakozó irányu gépek).
A mágnesmező létesítésére megfelelő alaku acélmágnesek, u. n. permanens mágnesek szolgálhatnak; az ilyen mágnesekkel felszerelt gépeket magneto elektromos gépeknek nevezik. Ily gépnek sémája az 5. ábrán látható.
[ÁBRA] 5. ábra. Magnetoelektromos gép.
Az acélmágnesek mágnesezése a fegyverzetben indukált áramok behatása következtében gyöngül; ugyancsak hasonló változást eredményeznek a gépüzemmel együttjáró rázkódtatások. Az acélmágnesek mágnesezésének tartóssága az acélkeménységi fokával növekszik, ezért üvegkeménységü acélmágnesek alkalmazása kivánatos. A kellő keménységre a megmunkált acélt hevítés s ezután való gyors hűtéssel lehet hozni, ez eljárás azonban csak kisebb terjedelmü acéldaraboknál vezet célhoz, nagyobb darabok belsejében a külső hűtés okozta hőfok-változások lassuak, s ezért a belső részek aránylag lágyak maradnak. Mindez okoknál fogva magnetoelektromos gépek nagyobb mintái nem váltak be a gyakorlatban; jelenleg csak laboratoriumi célokra, gyönge áramok előállítására szolgáló kisebb minták vannak alkalmazásban.
A gyakorlatban jelenleg használatos elektromos gépek mágneses mezejének létesítésére elektromágnesek szolgálnak; az elektromágnesek tekercseiben haladó, mágnesező áram létesítésére tetszésszerinti áramforrás szolgálhat. Ily gépnek sémáját a 6. ábra mutatja.
[ÁBRA] 6. ábra. Dinamoelektromos gép.
Az elektromágnesek mágnesezésére áramforrás gyanánt az illető gépnek fegyverzete is szolgálhat. Az elektromágnesek vasmagjainak igen gyönge, esetleg előzetes mágnesezésből eredő visszamaradó mágnesezés gyönge mezőt létesít. Az e mezőben forgó fegyverzetben indukált csekély elektromotoros erőt létesít, s az ettől a mágnestekercsekben létesített áram növeli a mágnesezés erősségét. Ily módon bizonyos, a gép méreteiből a mágnestekercsek és külső vezetők ellenállásától, a fordulatszámtól meghatározott értékig növekszik a fegyverzetben indukált elektromotoros erő s a mágnesmező erőssége. A megfelelően méretezett mágnestekercsek a fegyverzettel és a külső vezetőkkel sorosan (Series-gép) vagy a fegyverzettel és külső vezetőkkel právonalosan (párvonalos kapcsolásu gép, shunt-gép) kapcsolhatók l. a 7. és 8. ábrát. Az imént említett elrendezés eszméjét az u. n. dinamo-elvet először Jedlik Ányos ismerte fel, 1850., sokkal későbben, tőle s egymástól függetlenül Wheatstone, Sir A. Varley s Siemens Werner jutottak ez elvre. Az előzőleg tárgyalt elv alapján szerkesztett gépek a D. név alatt szerepelnek. A fegyverzetében indukált elektromotoros erő különben állandó viszonyok mellett a fegyverzetben haladó áramok erősségétől változik. A fegyverzetben indukált áramok gyöngítik az indukáló mágneses mezőt, ezért növekvő áramerősséggel növelnünk kell a mágnesmező áram erősségét is.
[ÁBRA] 7. ábra. Soros kapcsolású gép.
A 7. ábrán előtüntetett kapcsolási mód mellett a fegyverzetben indukált elektromotoros erő a fegyverzeten s mágneseken áthaladó áram erősségével bizonyos, a gép méreteiből megszabott határig növekszik. A 8. ábrán előtüntetett esetben a mágnes-tekercsekkel sorosan kapcsolt változtatható ellenállás szolgálhat a fegyverzetben indukált elektromotoros erő szabályozására.
[ÁBRA] 8. ábra. Párhuzamos kapcsolású gép.
Megfelelő összetett (compound) tekercselés alkalmazásával bizonyos határokig függetleníteni lehet a fegyverzet elektromotoros erejét az áthaladó áram erősségétől.
A 9. és 10. ábrán kétféle ilyen összetett tekercselésü (compound) gép kapcsolási sémája látható.
[ÁBRA] 9. ábra. Összetett (compund) kapcsolású gép.
A gépet a fegyverzettel sorosan kapcsolt tekercsekben s a fegyverzettel vagy a külső veretekkel párhuzamosan kapcsolt tekercsekben haladó áramok mágnesezik. Az e gépekre vonatkozó óriási irodalom jelenségeinek méltatása, elméletüknek, sajátságaiknak tárgyalása tulvinné e cikket s megszabott határon. Következőben néhány történelmi szempontból vagy elterjedtségénél fogva fontos gépminta bemutatására kell szorítkoznunk. A 11. ábra a Gramme-féle gyürüsfegyverzetü gépnek 1880-ból eredő F jelzésü mintáját.
[ÁBRA] 11. ábra. Gramme-gép.
A 12. ábrán a Siemens és Halske cégtől készített Hefner-Alteneck-féle dob-fegyverzetü gépnek 1877-ből eredő D jelzésü mintája látható. A 13. ábrán a Siemens és Halske-féle dob fegyverzetü H jelzésü gép, a 14. ábrán a Schukert-féle gyürüs fegyverzetü «JL» jelzésü gép látható; ez utóbbi gép fegyverzetét a 15. ábra tünteti elő.
[ÁBRA] 12. ábra. Ganz és Társa gépe.
[ÁBRA] 13. ábra. Siemens-féle gép.
[ÁBRA] 14. ábra. Schuckert-féle gép.
[ÁBRA] 15. ábra. A Schuckert-féle gép fegyverzete.
A 16. ábra a Ganz és Társa cég 
jelzésü gépét, a 17. ábrán az ily fajta, gőzgéppel közvetlenül kapcsolt 30 lőerejü gépet mutatja;
a 18. ábrán e gép dobfegyverzeteinek vasváza, 19. ábrán a teljesen felszerelt dob látható.
[ÁBRA] 16. ábra. Ganz és Társa gépe.
[ÁBRA] 17. ábra. Ganz és Társa gőzgéppel kapcsolt gépe.
[ÁBRA] 18. ábra. A Ganz és Társa-féle gép fegyverzetének vasváza.
[ÁBRA] 19. ábra. A Ganz és Társa-féle gép fegyverzete.
A 20. ábra a Brusch-féle gépet, a 21. ábra az Oerlikon gépgyár négy mágnes sarku gyürüsfegyverzetü gépét, a 22. ábra a Ganz és Társa cégtől készített négy mágnessarku gyürüsfegyverzetü «C12» jelzésü gépet mutatja.
[ÁBRA] 20. ábra. Brusch-féle gép.
[ÁBRA] 21. ábra. Az Oerlikon gépgyár négysarkú gépe.
[ÁBRA] 22. ábra. A Ganz és Társa cég négysarkú "C" gépe.
Az ily gépek gyártásával foglalkozó gyárak készítményei többé-kevésbbé lényeges szerkezeti részletekben térnek el egymástól; az előzőleg bemutatott minták csekély töredékét képezik ama hosszu mintasorozatoknak, melyek szakmunkákban, kiállítások jegyzékeiben láthatók. Az itt mondottakat Hopkinson János s Kapp Gisbert neveinek fölemlítésével kell befejeznünk; a dinamogépek okszerü méretezésének, ismeretének igazi alapját e két férfiu vetette meg.
l. Dinamoelektromos gépek.
oly erőmérő (dinamométer), mely valamely huzó erőt v. esetleg ezen erő munkáját méri s egyuttal önműködőleg feljegyzi, l. Erőmérő.
l. Erőmérő.
(ejtsd: dinan), járási székhely Côtes-du-Nord francia départementban, 60 km-nyire Saint-Brienetól, a Rance partján vasut mellett, (1891) 10444 lak. akik gazdasági gépgyártással és agyagiparral foglalkoznak, gabonával, vajjal, kitünő almaborral, mézzel, keresett viaszkkal, kenderrel stb. üznek kereskedést, amit kereskedelmi kikötője is előmozdít. A 73 m. magas dombon épült város fekvése festői; régi falai és két szép kapuja (a XIV. és XV. szd.-ból) máig is fennállanak, ugyszintén régi erődje is. A város belseje egyes részeiben egészen középkori jellegü. Saint-Malo és Saint-Sauveur nevü templomai nagyobb részökben a XV. szd.-ból valók; az utóbbiban őrzik Du Guesclin connetable szivének hamvait. A város egy kis muzeumot és egy kis nyilvános könyvtárt tartalmaz. A Du Guesclin-téren a hősnek szobra áll. Környéke pompás. A Rance völgyén 40 m. magas és 250 m. hosszu viadukt vezet át. A várostól É-ra van a Counnais nevü kastély, amelynél fürdőül használt ásványviz forrás fakad. A IX. század végén alapított várost 1065. Hódító Vilmos Harald Conan bretagnei hercegtől elfoglalta. A XII. és XIII. szd.-ban vicomté volt; 1265. ujra a bretagnei hercegek birtokába került. 1344. az angolok fölégették. V. ö. Bazouge: Guide du voyageur dans la ville D. 1875.
(ejtsd: dinán), járási székhely Namur belga tartományban a Meuse (Maas) jobb partján vasut mellett, (1890) 7245 lak., üveg- papirgyártással, bőrcserzéssel, vas és réztárgyak készítésével. A gyönyörü környékü város tulajdonképen egy meglehetősen kanyargós utcából áll. A Meuse fölötti dombon álló citadelláját 1530. Marcqu-i Erard liegei püspök építtette 1530. A franciák 1690. lerombolták, de 1818. a németalföldi kormány ujra fölépítette. 408 lépeső vezet hozzá. D. Deonantum néven már a VI. szd.-ban fennállott. 1466. Bátor Károly a XI. Lajos elleni háboruban, 1554. pedig Nevers hercege az V. Károly elleni háboruban feldulta.
város Bengáliában, l. Danapur.
régebben arab pénznem, a bizanci denár mintájára, 685. Abdalmalek s később India is verette. Jelenleg Perzsiában is pénznem. Szerbiában a jelenlegi pénzegység, vagyis a frank neve. L. Dénár.
2273 (Kiepert szerint 1813) m. magas hegycsucs Dalmáciában, a boszniai határ közelében, 12 km-nyire Knintől; a Kerka ered rajta. Ez a legmagasabb csucsa a Dinari-Alpoknak, amelyek széles fensikjaikkal, hegyszakadékaikkal az Una, Narenta és az Adriai-tenger közt terülnek el és kopár, meredek lejtők alakjában ereszkednek le az utóbbihoz. Dinari alpoknak v. Dinarai hegyrendszernek nevezik az Adriai-tenger partjával egyközüen huzódó azon hegyláncok összeségét is, amelyek a Balkán-félsziget északnyugati részét foglalják el.
l. Deinarchos.
