l. Chartularium.
(gör.) a. m. oklevéltan. Célja a régi oklevelek, jelesül államokiratok valódiságának s tartalmának megállapítása. Segédeszköze a paleografia, mely az elmult századok gyakorlatból kijött irásjegyeinek megfejtésével foglalkozik. A D. kiváló segédtudománya a történelemnek. Az államilag fontos okiratoknak megőrzésére korunkban az államlevéltárak szolgálnak.
(gör.) a. m. kettős látás, oka többnyire valamelyik szemmozgató izom bénulása; ugyanis a két szemmel csak akkor látjuk egyszeresen a tárgyakat, ha a két szem izmai kellően működnek, mindig kellően ráirányozzák az egyes tárgyakra mindegyik szemet; mihelyt valamelyik szemizom tökéletlenül működik, már akkor bizonyos irányban nézve külön-külön, tehát kettősen látja a két szem a tárgyat. A kettős látás nagyon zavaró a járásban, dolgozásban, de addig is, mig meggyógyítható, az egyik szem befogásával lehet tőle menekülni. Oka v. külső p. meghülés vagy az agyvelőben rejlik (szifilis, tabesz). Orvoslására meleg gőzölést, villámozást, hasábos szemüveget rendelnek, belső orvosságuk jódkálit. Lehet kettős látás izombénulás nélkül is, de akkor egy szemmel is kettősen lát az ember p. ha a szem lencséje helyéből elmozdult; némelykor hályog-fejlődés kezdetén kettőződök a látás; agyvelőbeli bajok is okozhatnak egy szemen való kettős, sőt többszörös látást.
(állat) l. Százlábuak.
Löw. (állat), a Gubacslegyek családjának egyik neme, melynél a him csápizeinek száma mindig kétannyi, mint a nőstényé. Európában mintegy 100 faja ismeretes, amelyek közül hazánkban is több tenyészik. Legközönségesebb faja a buzaszipoly (D. triciti Kisley), melynek teste halvány citromsárga; szárnyerei közül a 3. villás; hossza 1,5-1,6 mm. Lárvája fiatal korában üvegszerüen átlátszó, később szalma- majd élénksárga szinü lesz, hossza 3 mm. A lárva növekedése három hetet vesz igénybe, az álbáb 2,5-12 cm. mélységben tölti a telet a földben s csak május elején lesz valódi bábbá. A legyek május végén és juniusban jelennek meg oly földeken, amelyekben az előző évben rozsot avagy buzát vetettek. A nőstény petéit a buza pólyáinak átszurása után a kalászra rakja, még pedig 10-15-öt. A lárvák 8-10 nap mulva buvnak ki s kezdetben virágporral, majd a szemek tejnedvével táplálkoznak, minek következtében a kalászon fekete foltok mutatkoznak s a kalász v. egészen üres marad v. pedig szemei elcsenevésznek. A lárvák teljes kifejlődésére 8 hét szükséges. Tulságos nagy károkat nem tesz s legfeljebb 10 %-ra lehet becsülni az itt-ott okozott károkat. Ennek társaságában fordul elő néha a D. aurantiaca Wagn., mely 1,8-1,9 mm. és narancssárga szinü. A borsószipoly (D. pisi Win) 1,75 mm. hosszu, lárvája 2 mm. s néha százával található a borsó hüvelyében, de nagy károkat ennek dacára sem okoz.
(állat), a Szivóférgek, (Tremotoda) rendjébe tartozó Laposféreg, mely a halak és főleg a pontyfélék kopoltyuin élősködik. Teste lapos, szalagforma. Kifejlett állapotban két egyén teljesen összenő egymással s ilyenkor x forma állatot mutatnak. Amig szabadon egyenként élnek, szemfoltjuk és hasuk közepén szivókorongjuk van s ezen fejlődési állapotukban korábban Diporpa néven önálló állatfajnak tartották. Azok az egyének, amelyeknek nincs módjukban az összenövés, utódok nélkül pusztulnak el. Egyetlen faja a D. paradoxum Nordm. petéit a vizbe rakja s ezekből csillangós szabadon uszó lárva fejlődik ki, amely a megtapadás idején a meztelen Diporpává változik át.
(állat), l. Tüdőhalak.
hosszmérték Németalföld (Holland) gyarmatain = 2 heloh = 4 covid = 1,842 m.
általában a kétlábu állatok, Aristoteles szerint pedig a madarak.
(görög) a. m. kettős láb, két egyszerü versláb összekapcsolása egy verstaggá (kólon metron). Igy van jambusi D. [ÁBRA] trochaeusi D.[ÁBRA] anapesztusi D. [ÁBRA]
E három sorfajt a dipodiák száma szerint mérték és nevezték a régiek dimeternek, trimeternek stb., dipodikus mérés. A magyar nemzeti versidom legnagyobbrészt dipodikus; legtöbb sora két ütemü (dipodia), vagy négy ütemü, ami ismét két dipodia összetétele (p. az alexandrin).