az a lövés, melyet a lövész a látott, tehát a közben levő tárgy által el nem takart célra intéz, mig az indirekt lövés alkalmával a lövés ugy intézendő, hogy a parabola alaku lövedék pálya a célt eltakaró tárgy fölött elvonulva irányuljon a célra.
a matematikában oly művelet, melynek eredménye mindig a tárgyaknak ugyanahhoz a köréhez tartozik, mint maguk az illető műveletnek alávetett tárgyak. A műveletek ugyanis oly eljárások, melyek segítségével adott ugyanis oly eljárások, melyek segítségével adott tárgyakból bizonyos törvények szerint uj tárgyakat állítunk elő. Ebből világos, hogy a vizsgálatok kiinduló pontját képező első műveletek csak is azok lesznek, melyek az eredetileg rendelkezésére álló tárgyak körén nem vezetnek tul; ezért e műveleteket D.-eknek nevezik. Az aritmetikában, hol a műveleteknek első sorban alávetendő tárgyak a számlálásból eredő közönséges egész számok. D.-ek az összeadás, a szorzás és a hatványozás, az analizisben pedig a differenciálás tartozik a D.-ekhez.
(lat.), igazgató, vmely intézet vagy hivatal vezetője; direktoratus, egy ilyennek hivatala vagy hivatali helyisége.
l. Kúpszeletek.
(lat.) am .m elválasztás, elkülönítés.
(lat.) a. m. pusztítás, rablás.
(derime, drahem, dramm), arany-, ezüst, drágakő- és gyógyszermérték többhelyen, Törökországban 1 g. ezelőtt 1/400 oka = 3,283 g., mint éremsuly 3,207 g., Egyiptomban 3,088, Abissziniában 2,592, Tripoliszban 3,052 g., Persiában 3,06 g. D. volt a neve egy kis marokkói ezüstéremnek is.
(lat.) a. m. rendező, kiosztó; a rómaiaknál oly egyének, kiknek asztal fölött az ételeket fölvagdalnia vagy a katonáknak a zsoldot, a szegényeknek az ajándékokat kiosztania kellett; a római választó comitiáknál az, ki a szavazótáblákat az urnából kivette s a szavazatok számát a jelöltek nevei alá rakott pontokkal jelezte, mi a császárok korában egy külön épületben történt.
Péter Gusztáv Lejeune, német matematikus, szül. Dürenben 1805 febr. 13-án, megh. Göttingában 1859 máj. 5. 1812 óta Párisban tanult, ahol Foy tábornok házában az akkori leghiresebb matematikusokkal érintkezett; feltünést keltett: Sur l’ impossibilité de quelques équations indéterminées du cinquieme degré (Crelle J. III. kötet) cimü dolgozatával. 1831 óta a berlini egyetem tanára, 1855. pedig Gauss utóda lett Göttingában. D. főleg számelmélettel, differenciál-egyenletekkel, periodikus sorokkal és határozott integrálokkal foglalkozott. Azáltal, hogy a periodikus sorokat a számelméletre alkalmazta, a metematikának két eddig egészen különálló ágát kapcsolta össze és ezáltal egy uj tudományágat létesített. Műveit a berlini tud. akadémia adja ki.
(lat.) a. m. vezet, kormányoz, vigyáz valamire; zenében kart, előadást vezényel.