Ditrahál

(lat.), széthuz, figyelmet elvon, szórakoztat. - Distrakció. szétvonás, szórakozás; kinyujtás vagy kihuzás, sebészeti műtétel, amellyel törött és kificamodott tagokat helyökre visszaállítani igyekeznek.

Distributio

(lat.) a. m. szétosztás. osztás. - Distributiv, osztó, fölosztó. D. fogalmak az olyanok, melyek csak egyes dolgokra vonatkoznak, szemben a kollektiv (gyüjtő) fogalmakkal; D. kötőszók p. majd-majd, részint-részint. D. elv a szorzás amaz alaptörvénye, mely szerint az összeg ugy szorozható meg egy számmal, hogy tagjait a számmal megszorozzuk és az igy nyert szorzatokat összeadjuk. A D.-et az (a + b) c = ac + bc egyenlőség fejezi ki.

Districtus

l. Kerület.

Distrito federal

1200 km.2 területü szövetségi kerület Mexikóban a főváros körül (1890) 475737 lak. A fővároson kivül 4 járást foglal magában.

Disturbatio

(lat.) a. m. szétzavarás, nyugtalanítás.

Disz...

görög előrag, megfelel a magyar rossznak, a rosszat, bajost, alkalmatlant jelöli.

Dísz

díszes (eszt.), a szépnek az a megjelenése, amikor a természetesen, vagy egyszerüen szép még valami hozzáillő mezben, ruhában, foglalatban, az érzékekre kellemesen ható külsőben mutatkozik. Greguss Ágost a fenséges-hez sorolja a díszest, amennyiben a dísz a nagyság és hatalom külső kifejezését képezi. De épugy lehet a díszest a kellemes-hez is sorolni, mert a női dísz, a ruhák, drágakövek, a szinpad-diszletek, iparművek díszes kiállítása a fenségest nem érintik, hanem inkább a kellemesnek egy árnyalatát, annak gyengébb visszhangját, vagy kiemelő, erősítő mellékhangját képezik. Átvitt értelemben a stilust is díszesnek mondja, ellentétben az egyszerüvel; a stilus díszét képezik a szóvirágok, képletek, hasonlatok stb. Ebben az értelemben a díszes valami tulhajtása az ékes stilusnak, mely az arany középuton jár, az egyszerüt a méltóságossal és hatásossal köti össze.

Díszbetü

l. Betünemek.

Díszbogarak

(Buprestidae Leach.) a fedelesszárnyuak rendjének, az ötizüek (Pentamera) csoportjába tartozó bogárcsalád, melyek fémfényük és díszes mezük által tünnek ki. Testök hosszukás ékalaku és többnyire lapított. Kicsiny fejük a nagy előtor által majdnem takart. Rövid csápjaik fürészesek és 10 izüek. Összetett szemeik aránylag igen nagyok. A tor két első gyürüje összeolvadt és az előtor melletti részén egy tüske található. Virágokon, bokrokon, de leginkább levágott fatörzsökön és ölfákon találhatók. Veszélyt sejtve sohasem futnak el, hanem igen gyorsan elröpülnek. Lábatlan álcáik hosszukásak, lapítottak és fatörzsökben élve többnyire kártékonyak. Körülbelül 1200 faja ismeretes, melyek leginkább tropikus vidékeken élnek; ezek sokkal élénkebb szinüek is, mint a hazaiak. Magyarországból mintegy 120 faj ismeretes, melyek közül a nagyobbakat némely helyen tökfilkóknak is hivják. Egyike a legnagyobbaknak és a legközönségesebbeknek a barna D. (Chalcophora marina L.), mely 3 centiméter hosszu, bronzbarna szinü fehér hamvval, a zöld D. (Agrilus viridis L.) 4-7 mm. hosszu, szép rézzöld szinü. Petéit junius hóban a bükk, tölgy stb. fára rakja és a kikelő álcák azokban tesznek kárt. - Agrilus pannonicus Piller 1-11/2 cm. hosszu, érczöld szinü, a potroh hasi oldalán fehér pettyekkel. - A Chrysobothris affinis Fabr., melynek barna fémfényü szárnyfedőin 3-3 aranyszinü pontszerü bemélyedés van. 1 cm. hosszu. - Braziliában él az Euctroma gigantea L., mely faj 6 cm. nagy és arról nevezetes, hogy rézvörös szinü, zöldszegélyü fedőszárnyait a benszülöttek nyakékül használják.

Díszcserjék

és díszfák azon cserjék és fák, melyek növésük és alakjuk, törzsük, levélzetük, virágjuk szépsége s utóbbiak illata vagy szinezete és gazdagsága által feltünők. A díszcserjék és díszfák nem hasznuk, hanem szépségük miatt ültettettvén és ápoltatván, azokat közönségesen házak, nevezetesen nyári lakok környékén, kertek e célra szánt részében, nyilvános kertekben vagy parkokban, utak mellett stb. egyenkint sorban, vagy többé-kevésbé terjedelmes csoportokban helyezik el oly módon, hogy a fák árnyékot adjanak, a bokrok pedig kellemes látványt nyujtsanak. A D.-k ismerete, helyes kiválasztása, alkalmazása, szaporítása, nevelése, stb. a kertészet különös ága, melyet dísz- vagy tájkertészetnek nevezünk. Bár már a régi rómaiak előszeretettel viseltettek iránta, mégis csak ujabban, mióta kivált nagy városokban a közkertek ugy egészség, valamint kellemesség tekintetében nagyobb figyelemben részesülnek, kezd nagyobb jelentőségre vergődni. Azelőtt a D.-k kereslete csekély lévén, ilyenek tenyésztésével és elárusításával nálunk nem igen foglalkoztak s ennélfogva e szükségletet külföldi kertészetekből fedezték, mely cimen évenkint nem csekély összeg vándorolt ki a külföldre. Ujabban azonban hazánkban is vannak már telepek, melyeken diszcserjék és diszfák megfelelő minőségben és választékban kaphatók, és várható, hogy a kertészet ezen ága, mely mindenütt a kultura, az izlés és a vagyonosodás terjedésével tart lépést, a kereslet arányában mind nagyobb figyelemben fog részesülni.


Kezdőlap

˙