(Dithioncyansav), H2C2N2S2. Szénvegyület, melyet Fleischer Antal néhai kolozsvári egyet. tanár állított elő. Perszulfociánsavból (H2C2N2S3) készül, amelyet igen tömény káliumhidroxid oldattal elegyítenek. A leszürt folyadékot abszolut alkohollal keverik, amidőn a D.-askálium igen tömény oldata leválik; ez oldatból maga a só levegő-üres térben kikristályosodik. E só oldatát kénsavval megsavanyítva, a D. válik ki, mint sárga ragacsos tömeg, mely később megszilárdul. A megszárított és szétdörzsölt sav sötétsárga, könnyü por, mely hideg vizben alig, forró vizben inkább oldódik. Hidegen készült vizes oldata nem adja vaskloriddal a rodánsavat (l. Ciansavak) jellemző vérpiros szineződést, de már néhány percnyi forralás után az említett reakció előáll, jeléül annak, hogy rodánsav képződött. Fleischer e sav bárium-, ezüst-, kálium-, ólom- és rézsóját előállította és közelebbről megvizsgálta. A D.-as etilétert szinte előállította; vörösbarna szinü folyadék ez, amely a forraláskor elbomlik. V. ö. Fleischer Antal, A dithiociánsavról. Akadémiai értekezések a természettudományok köréből 1875.
v. ditakéreg (növ.), l. Alstonia.
(gör.) a. m. két istenben való hit; diteista az, aki két istenber hisz.
Ferenc Vilmos báró, német iró, szül. Dankersee birtokon 1801 okt. 7., megh. Nürnbergben 1880 máj. 25. Nagy érdeme, hogy a német történeti népdalokat ernyedetlen szorgalommal gyüjtötte és tizenöt önálló kötetben igen jól (a zenére való tekintetből is) kiadta. Saját eredeti művei: Ein Pilgerstrauss (1870) és Keruz und Schwert, Zeitklänge (1871) nem jelentékenyek.
(növ.), p. antherae dithecicae a. m. kétgerezdü himgömb, vagyis az antherae biloculares, amidőn a himgömbnek kétgerezdes fele és 4 rekesze van. Ellenkezője a monothecicus, l. o.
l. Diszulfociansav.
Justus Kristóf, német történetiró és kameralista, szül. Rothenburgban 1677 márc. 13., megh. 1737., mint a kamarai tudományok legelső tanára O/m Frankfurt egyetemén. Több történeti művei közül Einleitung in di oeconomische Policey- und Cameral-Wissenschaften (1731) cimü műve érdemel említést, mely több kiadást érve, a XVIII. század végéig fentartotta magát. Ő alapította az első német nemzetgazdasági folyóiratot is 1729. Oeconomische Fama etc. cimmel.
Schleswig-Holstein porosz kerületnek az alsó Elbe és alsó Eider közt fekvő része az Északi-tenger partján. Lakóinak nagyobb része friz származásu; 804. N. Károly őket meghódította és a keresztény vallás fölvételére kényszerítette. 936 óta Stade grófjainak, 1062 óta a brémai érseknek fenhatósága alatt állottak, de külön paraszt köztársaságot alkottak. Eredetileg az összes szabad parasztokból állott az országgyülésük; a XIV. század óta azonban bizonyos képviseleti rendszer fejlődött ki köztük. Az «ország teljhatalma»-t a negyvennyolcasok (akiknek kezébe a legfőbb biráskodás hatalma volt letéve), 50 «Schliesser» (akik egyes kisebb kerületekben gyakoroltak birói hatalmat) és az egyes falvakból kiküldött 300 esküdt gyakorolta. Ezek gyüléseiket a későbbi időkben Heddében tartották. Holstein hercegei rég időktől fogva azon voltak, hogy D. lakóit hatalmuk alá vessék. 1322., későbben 1404. fegyveres erővel igyekeztek ebbeli szándékukat megvalósítani; mindkét izben azonban erős vereséget szenvedtek. I. Keresztély Dánia királya és Schleswig-Holstein hercege 1474. III. Frigyes császártól ki is eszközölte, hogy D. jogilag Holstein hercegségbe kebeleztessék. A császári rendeletnek érvényt szerzendők Keresztély fiai és utódai: János dán király és I. Frigyes gottorpi herceg szövetkeztek és egyesült erővel támadták meg a paraszt köztársaságot, 1500 febr. 17-én azonban Hemmingstedt falutól D.-re, a Dusend-Düwels-Warfnál sulyos vereséget szenvedtek. E fényes győzelem hosszabb időre békét biztosított a parasztoknak. Csakis midőn a reformáció terjedése következtében pártokra szakadtak, egyesültek ismét szomszédjaik II. Frigyes dán király, János és Adolf hercegek, a függetlenségök megsemmisítésére. Ekkor célt is értek. Hosszabb küzdelmek után 1559 junius havában D. lakói meghódoltak. A győzők a köztársaságot maguk közt fölosztották. 1581. János herceg halála után ujabb fölosztás történt, D. két részre osztatott fel: Süderdithmarschenre Meldorf főhellyel és Norderdithmarschenre Heide főhellyel: amaz a dán királynak, emez a gottorpi hercegnek jutott. 1773. a gottorpi herceg osztályrésze is Dániához, az 1864-66-iki események következtében pedig az egész a porosz királysághoz került. Most két járásra van fölosztva; ezek Norderditmarschen (602 km2 ter. és 36217 lak.) és Süderdithmarschen (746 km2 43611 lak.). V. ö. Nitzsch, Das alte D. 1862; Chalybaeus, Gesch. D.'s bis zur Eroberung des Landes im J. 1559. 1888.
v. dicio (lat.) a. m. hatalom, fensőbbség, uraság.
(dithionsav, alkénsav). E savat Gay Lussac és Welter fedezték fel 1819. előállítható ugy, hogy manganhiperoxid finom porát vizzel megkeverik és e zavaros folyadékba kéndioxid gázt vezetnek. Ilyenkor D.-as mangan képződik. Az oldathoz azután bariumhidroxidot elegyítenek, a midőn vizben oldható D.-as barium és oldhatatlan manganhidroxid keletkezik. A lefiltrált oldatból a D.-as bariumot szép kristályokban kaphatjuk meg, a melyek két molekula kristályvizet tartalmaznak. E sót azután vizbe oldva és a bariummal ekvivalens kénsavat elegyítve az oldathoz, bariumszulfát mint csapadék leválik. A lefiltrált folyadék a D. hig vizes oldata. Ez oldat levegő üres térben közönséges hőmérséken annyira besüríthető, hogy f. s. 1,347. Az igy kapott D. még nem vizmentes, de jobban besüríteni nem sikerül, mert kéndioxid fejlődése közben kénsavvá alakul. A sav vizes oldata meglelehtősen bomlékony; könnyen oxidálódik és kénsavvá lesz; a fejlődő hidrogén kénessavvá redukálja. Sói, a D.-sók v. Ditionátok könnyen előállíthatók a bariumsóból ugy, hogy annak oldatát más fémszulfátokkal hozzuk össze. Ilyenkor cserebomlás utján bariumszulfát képződik, mely csapadék alakjában leválik, mig az illető ditionát oldatban marad és az oldatból kikristályosítható. A D. valamennyi sója vizben oldható. E sókra nézve jellemző, hogy az izzás hőmérsékéig felhevítve, kéndioxid gáz fejlődik és szabályos szulfát marad vissza.