kisközség Nógrád vmegye gácsi j.-ban, (1891) 1094 tót lak., postahiv. és postatakarékpénztárral. - D. vára romjaiban hever. Mátyás király koráig a Losonci családé volt e vár; a Losonciak hűtlenségbe esvén, D. 1473. a nádasdi Ongorok kezébe, ezekről a XVI. sz. elején a gyarmati Balassa nemzetség birtokába került. Országos jelentőségüvé vált a vár 1554 óta, amikor is a török elfoglalván Fülek várát, D. végvárrá lett, mely a kriváni hágó bejárata előtt kulcsa volt egész Zólyommegyének. 1559-től fogva már Nógrád vármegye gondoskodik a Balassák e vára megerősítéséről és kijavításáról. 16 év mulva a budai basa, Kékkő megvétele után, ostrom alá fogta; őrsége vitézül védte ugyan magát, de a rommá lőtt fészekben még sem tarthatta magát huzamosabban, s végre is kirohanásban kellett keresnie a menekvést vagy halált. Osztályrészökül az utóbbi jutott; elestek az összes magyar csapatvezérek, t. i. Sárossy Miklós, Buday András, Ebeczky János és Galsay Ferenc, s a török fogságot csak egyetlenegy, szerb származásu alvezér kerülte el. 1593 nov. 26. Pálffy és Teuffenbach, Füleket és a környékbeli várakat gyorsan egymásután elfoglalván, az itteni török helyőrség kiszökött az elhanyagolt állapotban levő várból, átengedvén nem nagy nyereségül a keresztényeknek. Az 1602-ki országgyülés elrendelte, hogy D. vára kijavíttassék és e terhet Turóc vármegyére rótta. 1605. Bocskay hadai foglalják el, de már a következő évben német hadak szállják meg, melyek még 1608. is itt tanyáznak, mert az ez évben tartott országgyülés intézkedett arról, hogy a külföldi őrség vezettessék ki D. várából. Ettől fogva félszázadig semmi szerepet nem visz; akkor azonban mind sürübben emlegetik, mint fészkét a garázda, erőszakos, részeges és szenvedélyes gróf Balassa Imrének. Jogsértései miatt két izben idézték Balassát Bécsbe, s midőn másod-izben ment volna oda, I. Lipót elfogatta, s addig nem engedte szabadon, mig reverzálist nem iratott alá, s egyszersmind le nem mondatta D. vára birtokáról. Balassa ekkép elveszíté várát, I. Lipót engedélyével a vár északi oldalán egy kastélyt építtetett, melyben állandó lett a tivornya. A gróf föltette magában, hogy bármi áron visszaszerzi ősi várát, s hogy célját elérje, cselhez folyamodott. A vár német parancsnokával kibékült, sőt meghivta asztalához: ez néhányadmagával megjelenvén, lerészegíttetett, s társaival együtt Balassa embereitől megöletett. Balassáék aztán felöltötték a megöltek ruháit, s a gyanutlan kapuőrtől bebocsáttatván a várba, ott az őrséget lefegyverezték, a várat pedig hatalmukba ejtették. I. Lipót erre Wesselényi nádorra bizta Balassa megfenyítését. A nádor a garázda főur ellen Sándor Gáspárt küldte ki; ez azonban nem boldogulhatott a várral, elvonult D. alól, még pedig megsebesülten és nagy veszteséggel, amint a Thaly Kálmán által kiadott egykoru históriás ének (Cantio nova in expugnacionem Divín) mondja:
Nem törheti Sándor Gáspár Divin várát
Ellőtte Balassi egyik lába szárát,...
A plundrás német is viszi bombordáját
De soknak elvágta Lachesis kordáját.
Balassa ezután háborítlanul folytathatta rablásait egész 1679-ig, amikor is Lipót, neszét vevén, hogy Balassa a várat török oltalom alá akarja helyezni, Strassoldo és Leslie tábornokokra bizta a vár ostrom alá vételét. Balassa sokáig védte ugyan fészkét, de végre is feladni kényszerült, s vasra veretve börtönbe került, honnét csak nagy nehezen szabadulhatott ki. D. várát azonban felsőbb parancsra, hogy a lázongóknak többé menedékül ne szolgáljon, minden palotáival együtt felgyujtották, bástyáit levegőbe röpítették. Azóta csak düledékei állanak fenn, melyekből kivehető, hogy két udvara és egy fellegvára volt.
Mehmed, török hitre tért magyar, kinek életéből jóformán semmi sem ismeretes. Nevét megörökíti egy «Madsar türki» c. török formában és török betükkel irt magyar szerelmi dal, melyet Gévay Antal fedezett fel a bécsi udvari könyvtárnak az 1588-89. évekből való egyik török kodexében.
(Trhanova), kisközség Nógrád vmegyének gácsi j.-ban, (1891) 1194 tót lak.
(lat.) a. m. más véleményen van, eltér, divergens, széttartó.
(lat.) a. m. különfélék, p. áruk, hitelezők, számlák stb., kereskedésben, különösen könyvvezetésben gyakorta előforduló jelzés; diversus, ellenkező, változékony, különböző.
(lat.) a. m. elterelés; a katonaságnál az ellenség figyelmét reánk nézve fontos ponttól, más, reánk nézve nem fontos pontra elterelő hadműködés.
(lat.) a. m. különbözés.
(lat.) a. m. mellékut, kitérés; az orvostanban kiöblösödés, mely főleg a bélhuzamban fordul néha elő. Ilyenkor a bélnek változó nagyságu, keztyüujj alaku öblei vannak, melyek a bélbennék tovajutását megakadályozhatják és sebészeti beavatkozást tehetnek szükségessé. Meckel-féle D. rendellenes visszamaradása az ébrény köldök-bélvezetékének, mely többnyire a vékonybél alsó végén, 1/2-1 m.-re található a vastagbélbe való beszájadzástól s rendesen keztyüujj alaku tasakat képez. A Vater-féle D. kis, sekély árok, mely a duodenumban az epevezeték beszájadzása előtt fekszik. A Nuck-féle D. rendellenes megmaradása egy ébrényi hashártya-ráncnak, melyben a petefészek feküdt; s mely megmaradva sérvekre hajlamosíthat.
(ol., fr. Divertissement) a. m. mulatság, szórakozás, régente a dalművekbe felvett balletrészlet; azután bizonyos potpourri-szerüleg egybefüzött tételekből álló hangszeres zeneszerzemény. Értékes példája a D.-knak: Schubert Ferenc: D. hongrois c. 4 kézre irt zongoradarabja.
(ejtsd: div), 1. kis parti folyó Franciaország Ény-i részében: Orne départementban, Exmes és Gacé közt ered; Trun elhagyása után Calvados départementba lép át és a Beuzeval nevü partvidéken a La Mancheba torkol. Mellékvizei: az Ante, Oudon, Laison, Divette és a legnagyobb a Víe. Hossza 100 km., amelyből 28 hajózható. - 2. falu Calvados francia départementban, a Dives jobb partján, annak torkolatánál, vasut mellett, (1891) 1441 lak., tengeri fürdővel, parti hajózással. 1066. Vilmos herceg Anglia meghódítására innen indult ki, de Saint-Valery kikötőjében kellett menedéket keresnie. Ezen esemény emlékét egy monumentális oszlop hirdeti; a falu templomában pedig márványtáblákon olvashatók a Vilmos legkiválóbb követőinek nevei.