(ejtsd: ics) Matija, horvát iró, született Jelasciban 1589; megh. 1616. Boszniai ferencrendi áldozár, egyideig Szarajevóban mint káplán, későbben Kresevóban és Olovóban élt. Több vallásos munkát irt, melyek Velencében jelentek meg, a horvát ősnyomtatványok közé tartoznak és ma már igen ritkák. Ilyenek: Beside Divkovića svarhu evangjelia (Divković szónoklatai az evangéliumokról. Velence 1616); Nauk karstianski (Keresztény tanok, Velence 1611).
(ejtsd: divonn), község Ain francia départementban, a Mussy-hegy (668 m.) lábánál, 8 km.-nyire Gextől, a Genfi-tóba szakadó Versoix forrásánál, (1891) 1560 lak. Vizgyógyintézete, amelyet Vidart alapított, egyike Európa legkiválóbb és leglátogatottabb ilynemü intézeteinek.
(lat.) a. m. elválás, a házastársaknak ágy- és asztaltóli elkülönítése (separatio a thoro et mensa).
község Horvát-Szlavonországban, Szerém vmegye mitrovicai j.-ban, (1891) 1504 horvát-szerb lak. Mint politikai községnek 2126 lakosa van (közte 46 magyar).
község Horvát- Szlavonországban, Lika-Krbava vmegye gospici j.-ban, (1891) 2658 horvát-szerb lakossal.
v. divotamente (ol.) a. m. ájtatosan, alázatosan; zeneelőadási műszó, korálszerü, ünnepélyes, méltóságteljes ájtatos előadási módot kiván.
török város, l. Dibra.
(lat.) a. m. elhiresztel.
(lat.) a. m. szétszaggatás.
(lat.) a. m. isteni, istenített emberek, különösen elhalt római császárok jelzője.