Dizful

persa város, l. Diszful.

Dizier

Saint-, francia város, l. Saint-Dizier.

D. J.

id. Szinnyei József irói álneve.

Djakova

(Djakovo, Djakovica), város Felső-Albániában, Koszovo török vilajetben, 33 km.-nyire Prizrendtől, a Fehér-Drin mellékvizének, a Rjekának partján, 25000 lak., akik közt mintegy 2500 ker. A környékén elterülő sikságon kat. miridítákat telepítettek meg.

Djakovo

község, l. Diakovár.

Djangeh

afrikai néger törzs, l. Dinka.

Djausz

az ind hitregetanban az ég istene a legrégibb istenségek egyike az árjáknál. Neve annyit tesz szánszkritul, hogy világító, megvilágító; eredetileg csak az égboltot jelentette, idők folytán azonban személyesítették. Nőül véve a Földet, Prithivi minden létezőnek, az isteneknek, embereknek és a dolgoknak ősszülője lett. D. megfelel a görög Zeüsz (Diosz) és a latin Diespiternek.

Djebel

l. Dsebel.

Djed

(horvát) a. m. nagyatya. 1. A horvát nemzeti dinasztia korában a X. és XI. sz.-ban egy magas udvari méltóság cime (Chroatorum ded v. dad). A djed a horvát királyok családi vagyonának kezelője és a királyi gyermekek nevelője volt. Névszerint az oklevelekből a következőket ismerjük: Volessa (1062-ben); Johannes (1070); Druznik (1072) és Stojana (1073). - 2. Boszniában a XIII.és XIV. sz.-ban a bogomil vagy pataren egyház fejének cime. L. Bogomilok.

Djeduska

l. Domovoj.


Kezdőlap

˙