Angliában rövidítése a doctor medicinaenek.
(orosz) a. m. Demeter.
(Dmitroszvapszk, Dmitroszlavl) járási székhely Kurszk orosz kormányzóságban, 108 km.-nyire Kurszktól, a Szvapa partján, (1889) 4662 lak. faggyukészítéssel, gabona-, faggyu- és kenderkereskedéssel.
Ivanovics Iván, orosz igazságügyminiszter és költő, szül. Szimbirszk kormánykerületben 1760 szept. 21. megh. Moszkvában 1837 okt. 15. Pétervárott a szemenovi testőrezred iskolájában tanult. Kevéssel azután tényleges szolgálatba lépett, de Pál császár trónraléptekor ezredesi ranggal elhagyta a szolgálatot. Utóbb mint a szenátus főprokurátora működött, de ezen hivatalából is csakhamar elbocsáttatta magát, mely alkalommal titkos tanácsosi cimet kapott. 1810. Sándor cár által igazságügyminiszterré neveztetett ki, és négy évi működés után a magánéletbe vonult vissza. Az irodalomban D. Karamzinnal (l. o.) együtt az ó-szláv nyelv hivei ellen küzdött és igy barátjával együtt egy uj, szabadabb korszaknak volt megalapítója nyelvben és irodalomban. Számos dallamos dala a nép ajkán él, különösen sikerült költeménye: Jermak, Szibéria meghódítója. Irt meséket Lafontaine modorában és szatirákat. Összes művei 1795 óta 5 kiadást értek. Meséinek uj kiadása megjelent Moszkvában 1838.
járási székhely Moszkva orosz kormányzóságban, a Jakroma mellett, 68 km.-nyire Moszkvától, (1889) 9298 lak. gyapju- és gyapotszövéssel, 8 templommal, amelyek közt a plébániatemplom régi voltánál fogva érdekes.
járási székhely Orel orosz kormányzóságban, 92 km.-nyire Oreltől az Obscseric és Nerussza összefolyásánál, (1889) 6878 lak., akik szappanfőzéssel és főképen földműveléssel foglalkoznak.
1. Ferenc Xaver, lengyel iró, szül. Podlachia tartományban 1762. megh. Varsóban 1808 jun. 20. Varsóban mint piarista tanár a költészettant és retorikát adta elő. 1792. Prozor herceggel Drezdába ment, hogy Kosciuszkot haza hivja. Mint a nemzeti tanács jegyzője nagy befolyásra tett szert. Kosciuszkó és Lengyelország bukása után Velencébe, innen Párisba menekült s ott Lengyelország ujra alakítására szervezett bizottság tagja volt. 1800. visszakerült hazájába. Kiemceviccel «A tudományok barátjainak köré»-t alapította Varsóban, mely 1831-ig jelentékeny szerepet játszott. Művei az: Ilias, továbbá Virgil fordítása, egy történeti irata az 1791 május 3-iki lengyel alkotmányról (Varsó 1793); szerkesztette a Pamietnik Warszawski havi folyóiratot s irt egy lengyel költészettant (1788), Pisma rozmaite (Vegyes iratok) cimü gyüjteménye Varsóban jelent meg 1826.
2. D. Ferenc Szaleziusz, az előbbeni fia, szül. Varsóban 1801. megh. u. o. 1871. Több időszaki iratot szerkesztett, volt könyvkereskedő és mezőgazda. Kiadott körülbelül 300 kötet szépirodalmi és humorisztikus tartalmu könyvet s a 20-as években mint a romanticizmus ellensége keltett figyelmet. Művei közül felemlítendő: Wospomnienia od r. 1806-30 (Visszaemlékezések, Varsó 1858).
(ol. Re minore, fr. Ré mineur, ang. D. minor), az A moll alaphangnem mintája szerint a D alaphangra alkotott lágy (moll) hangnem; hanglépcsője a következő: D, E, F, G, A, B, Cis, D. Előjegyzésre egy b. Rendkivül gyakrnm fordul elő; a klasszikus mesterművek egész sorozata van ezen hangnemben irva, p. Beethoven 9. szimfoniájának 1. és 2. tétele; Mozart Don Juanjának nyitánya stb.
l. D.
v. Dsne. botanikai neveknél Decaisne J. nevének a rövidítése.