(Doarium, Dotalium, Doalicium, lat.) a. m. eltartás, özvegyi tartáspénz.
igen érdekes, kanyargós völgy Arábiában, Felső-Hadramautban, Jementől K-re. Egész hossza körülbelül 21/2 napi járás. Egyes részeiben különböző neveket visel. Felső részében, Ribattól Szeifig, tehát 8 óra járásnyi hosszuságban Wrede szerint, 14 város és 10. falu van, amelyeknek némelyikében 10000 ember is lakik. Kabr-Hud mellett kénes gőzök szállanak ki a földből. Az arabok hite szerint itt szállanak le az elkárhozottak lelkei a pokolba.
1. Szamos-D., kisközség Szatmár vmegye csengeri j.-ban, (1891) 1205 oláh és magyar lak. 2. Tisza-D., nagyközség Szabolcs vmegye dadai alsó j.-ban, (1891) 3160 magyar lak. posta- és táviróhivatallal, postatakarékpénztárral.
(ol. Tamburo, Cassa; fr. Tambour, Caisse; ang. Drum), ismert verőhangszer, melynek főalkotó része fadongákból v. rézből alkotott henger, melynek mindkét nyilt vége borjubőrrel van bevonva, s faabroncsokkal megerősítve: a faabroncsokat keresztbe feszített zsineg köti egymással össze, s ezek megfeszítésével a dob hangja élesebbre változtatható. A dob egyik bőrét verőkkel ütik, a másik fölé bélhur van erősen kifeszítve. Ha már most az egyik bőrt a verőkkel rezgésbe hozzák, akkor a másik bőr szintén hangzik és pedig a rajta levő bélhurral együtt, minden következtében erős recsegés támad; ezen recsegés szükséges, mivel e nélkül a hang rövid és tompa lenne. A dob nincs egy bizonyos hangra hangolva, igy tehát, ugy mint a többi verőhangszereknél (az üst kivételével), csak a ritmust és a hang erejét irják elő a játszó számára. A dob pergetését ugy jegyezik fel, mint az üstnél a trillat v. tremolot, t. i.
A dob különböző nemei: 1. a nagy dob (Gran tamburo; Grosse-caisse; Bass-drum); ezt rendesen a réztányorokkal együtt használják; 2. az u. n. Caisse roulante, mely kisebb mint az előbbi, de nagyobb mint a: 3. Katona-dob, melynek hangja tiszta és átható; jelenleg a katona-dobok hengerei sokkal rövidebbek mint az ezelőtt - különösen a katonaságnál - használt doboknál.
D. a gépészetben üres forgóhenger vagy hasáb, mely többféle gépnek képezi alkotórészét. Az emelőgépeken a kötél vagy lánc csavarodik rá. A papiros-gyártáshoz használt hollandi gépeken az anyag foszlatására való kések vannak a kerületére erősítve, ugyanitt sürü rostaszövettel bevonva a mosóviz leszürésére szolgál. A cséplőgépeken a gabona kivevésére való léceket vagy fogakat tartja. Az emelőgépekhez való D.-k leirása megvan Ernst: Hebezeuge, a papirgyártáshoz való pedig Hoffmann: Die Papirfabrikation cimü munkájában.
D. az építészetben a magasan kiemelkedő kupolák alzata, mely az alatta levő 4 vagy több hevederiven nyugszik és tartja a szoros értelemben vett kupola-boltozatot. A D. lehet sokszögü vagy legtöbbször kerek; ablakokkal van áttörve és oszlopokkal, pilaszterekkel, fülkékkel stb. diszítve.
orvosi szempontból, l. Bubo.
kisközség Veszprém vmegye devecseri j.-ban, (1891) 1193 magyar lak.
nemzetsége (1272-1312. közt Hont vmegyében virágzott, hol Drégely is az övé volt.
politikai község Horvát-Szlavonországban, Szerém vmegye zimonyi j.-ban, (1891) 2639 horvát-szerb, német és tót lak.
(torna). A D.-nál vagy vasgolyót, vagy gömbölyüre megmunkált, esetleg, hogy a dobás nehezebbé tétessék, szegletesre faragott követ v. korongot (a régi diszkoszt) használnak. Az eldobandó golyó v. kő sulya a tornászok korához és erejéhez képest különböző és 4 kg.-tól 14-15 kg.-ig terjedhet. A dobási gyakorlatnál a kiindulási állás a rendes vivóállás, az eldobandó tárgy a jobb v. balkézben van. A suly eldobása ugy történik, hogy a kissé hátrahajtott felső test a dobás pillanatában rohamállásba előre jut, ugy azonban, hogy a lábak helyükből el ne mozduljanak. A D. v. csak magasba, távolba, v. kombinálva magasba és távolba történhetik. A korong (diszkosz) dobásnál a kiállás és a dobás némileg eltér a golyó és kődobástól.
l. Ághegyháló.