Ignác, kiváló magyar éremtudós, szül. 1813., megh. Hevesen 1892 ápr. 5-én. Volt vmegyei főjegyző és táblabiró, majd országgyülési képviselő. Leginkább délszláv és oláh érmeket gyüjtött; páratlan gazdagságu gyüjteménye a m. n. muzeum birtokába került. A hazai numizmatikának is egyik legavatottabb mívelője volt. A m. t. akadémia 1858. választotta az archeologiai bizottság tagjává. Irodalmi munkái megjelentek: Orvosok és természet tud. munkálatai XIII. 1869., Archeologiai Értesítő 1870-72., Századok 1875.
Zala vmegyében, Keszthelytől Ny-ra emelkedő domb, melyben nagy mennyiségü sirt ástak fel. 1879 óta Lipp Vilmos keszthelyi premontr. gimn. igazg. rendszeres ásatásokat rendezett itt s 1882-ig 2034 sirt bontott fel s 4000-nél több ezüst-, bronz-, vas-, csont- és agyagtárgyat, valamint tömérdek sok üveg-, agyagkő- és borostyánkő-gyöngyöt gyüjtött. A nagy temető korát a IV. sz. végére v. az V. elejére teszik s avar eredetünek tartják. V. ö. Lipp V.: A keszthelyi Dobogói sirmező (Akad. értekezés, Budapest 1884).
deszkákból készült, alul üres, lépcsőzetes, alacsony emelvény, melyet különösen tantermekben a tanári szék alá és a falitábla elé helyeznek. D. a hidnak könnyebb padozata. - D. mint tánc, l. Magyar táncok. D. a tornászatban a magas és távolugrásnál.
a Pilis-hegységben, Pest és Esztergom vmegyék határán, Pilis-Szt-Kereszt és Dömös községek határában emelkedő 700 m. magas hegy, mely északfelé meredek sziklafalakkal (u. n. Szerkövek) ereszkedik a dömösi Malomvölgy felé. E sziklafalakról egyike a legszebb kilátásoknak kinálkozik, amely a nyitrai Zobortól és a selmeci Szittnyától a Mátráig és a Bükk-hegységig terjed ki. A Magyar Turista-Egyesület megalakulása óta a D.-t nagyszámmal keresik fel turisták; legkönnyebben Pilis-Szt. Kereszt (1 1/2 óra) és Dömös felől 2 1/2 óra) mászható meg. V. ö. Thirring Gusztáv: A Pilis és a D. (Turisták Lapja, 1889. I. 83-89); Burány János: Esztergomból a D.-re (u. o. I. 200-204.), Koch Antal: A Dunai trachitcsoport jobbparti részének földtani leirása. Budapest 1877.
(bány.) az, mely, ha kalapáccsal megkopogtatják, ugy hangzik, mintha üreg volna alatta. Ez a hang valójában annak jele, hogy a kődarab el van válva a sziklától, és óvatosságra inti a bányászokat, hogy a kő leomlása ellen védekezzenek.
város Boszniában, a Spreca és Boszna összefolyásánál, a Krnin-Planina végső kiágazásainál, vasut mellett, kertek és berkek közt, (1886) 1750 nagyobbára török lak., három jelentéktelen mecsettel. A város közepén, egy magányos dombon állanak D. várának hatalmas romjai. Mint fontos sztratégiai hely már régen védelméül szolgált Tesanynak, Uzora bánság fővárosának. 1697. Szavojai Jenő herceg, 1717. pedig Petras tábornok foglalta el. 1878. a Sokcevic sziklától Trbuk vasuti állomásig huzódó magaslatokon heves küzdelmek folytak. Mehemed effendi, Plevlje muftija, aug. 16., 19., 23., 26., 30-án és szept. 4. és 14-én eredménytelen támadásokat intézett az osztrák-magyar csapatok ellen.
(Debuka), kisközség Szolnok-Doboka vármegye szamosujvári j.-ban, (1891) 1054 oláh lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. D. vára s várispánsága már 1219. említtetik. IV. László 1279. Mikud bánt megerősítette D. vár és Doboka - Várfalva község birtokában, melyeket Mikud V. Istvántól nyert volt. Izabella királyné idejében D. vár és város volt. A várnak ma csak romjai láthatók. D-tól vette nevét a hasonnevü vármegye melyet az 1876. évi XXXIII. t.-c. Belső-Szolnok vármegye és Kővár vidék egyes részeinek egyesítése által Szolnok-D. vármegyévé alakított át. A régi D. vármegye területe 2497,50 km2, lakóinak száma (1870) 106430 volt. V. ö. Hodor Károly: D. vármegye természeti és polgári esmértetése. Kolozsvár 1837.
Cuczor Gergely irói álneve.
Ányos Pál irói álneve.
kisközség Háromszék vármegye sepsi j.-ban. (1891) 1259 oláh lak.