l. Varsa.
1. Antal (felföldi), kir. sótárnok Bártfán, szül. Vitkán (Szatmár vm.) 1826 okt. 8. A szabadságharcban mint őrnagy vett részt. Később Tisza-Ujlakon (Ugocsa vm.) saját költségén könyvtárt alapított, melyet Ugocsa-, Szatmár- és Bereg vármegye néptanítói 14 éven át dijtalanul használtak. 1869. a Tisza kiáradása ezt a 2600 kötetből álló könyvtárt D. minden vagyonával együtt elseperte. D. az irodalomban a genealogia és heraldika terén munkálkodik és a Századokban, Tört. Tárban, Tört. Lapokban s egyéb közlönyökben számos cikket irt a magyar főrangu s nemesi családok történetéről s cimereikről. Önálló műve: Podmanini és aszódi báró Podmaniczky-család (Budapest 1892), amely különben a szerzőnek egyik nagyobb, kéziratban levő munkájából való. Irt azonkivül egy monografiát az ugocsamegyei családok történetéről is.
2. D. Jenő, rézmetsző és festő, szül. Kassán 1834 szept. 4. Pesten járta az elemi iskolát és gimnáziumot, a rajzból pedig Henszlmann Imre nagybátyjától nyert oktatást. A rézkarcolást és metszést Fuchsthaler Alajos pesti metszőnél kezdte gyakorolni. 1852. Böhm Farkas bécsi festőhöz került, kivel nemsokára Rómába ment s ott a képtárakban a régi mestereket másolta. Másfélévi Olaszországban tartózkodás után hazajött és arcképfestéssel foglalkozott. 1855. Párisban járt a világkiállítás tanulmányozására, megfordult aztán Rheimsban, majd meg visszakerült Párisba Gleyre műtermébe; később ugyanitt Soudain rézmetszőnél dolgozott. Hazatértekor a magyar archeologiai bizottságtól és a bécsi Central-Commission zur Erhaltung der Baudenkmal-tól kapott megbizásokat. 1868. a főkamarási hivataltól öt évre szubvenciót kapott, hogy a budai kir. várban levő Zentai csata c. képet rézbe messe. E célból Bécsbe ment s 1869. Jawby tanárhoz állt be növendéknek. Dolgozott a bécsi sokszorosító egyesület és a magyar orsz. képtár számára is. 1873. elkészült a Zentai csata metszésével s ekkor a főkamarási hivataltól ujabb s a magyar kormánytól is megbizásokat kapott egyes képek rézbe metszésére. Ilyenek: Tegetthoff tengernagy arcképe Than Mór Tündér Ilonája, a király arcképe stb. 1884. Trefort miniszter D.-t a m. kir. iparművészeti iskola szaktanárának nevezte ki. Az említetteken kivül számos kisebb metszetet készített, ugy, mint Pulszky Ferenc, Henszlmann Imre, Trefort Ágost, Andrássy Gyula gr. és még mások arcképeinek metszetét.
v. tobzódás a. m. eszem-iszom, kéjelgés. «A tobzódás semmi nem egyéb, hanem amaz szüntelen való nyalás-falás» (Magyar nyelvtört. szótár I. 514.) - Dobzódó, boriszák, vendégeskedő.
(cseh dobre) a. m. jó, jól van. II. Ulászló királyt, ki 1490-1516. uralkodott, gunyolták D. Lászlónak, mert mindenre állandó szavajárása volt: dobzse. Már a csehek nevezték el igy, mielőtt még magyar király lett.
város Olaszországban Firenze mellett, 1735 óta virágzó majolikagyárral, mely legelőször gyártott valódi és fritta porcellánt. Ujabb időben hiresek majolika termékei.
(Rio-, ejtsd: dosze), folyó Braziliában, Minas-Geraes és Espirito- Santo államokban: Xipoto néven Barbacenától 28 km.-nyire, egy hegycsomóból ered; kanyargós, ÉÉK-i irányu folyása közben a Serra do Espinhaço felől fölveszi a rio Pirangat, Carmat, Cascat, Correntest, azután DK-nek fordul, fölveszi a Cuyatét és Manu-assut, K.-felé fordul, átlép Espirito-Santo területére és a d. sz. 19°35' alatt torkollik. Összes hosszát 750 km.-re, vizterületét 100000 km.2-re becsülik. A folyómederben sok a sellő; ezért, meg a torkolatában levő zátony miatt hajók nem járnak rajta.
Bernát József, német germánista, szül. Osnabrückben 1782 okt. l., megh. 1828 nov. 21. Göttingában és Jenában filologiát tanult, 1804 óta a müncheni államkönyvtárnál kapott alkalmazást, 1811.könyvtár-őr lett. Főérdeme abban van, hogy a bajor kolostorok szekulárizációja következtében Münchenben összegyülemlett ó-német irodalmi kincseket filologiailag értékesíteni kezdte; ő fedezte fel a többi közt a Muspilli-t és Wolfram Titurel-jét, melyről azt hitte, hogy nem a Wolfram műve, ő volt az, ki először fegyelmeztetett arra, hogy minő becsük van az ó-német glosszáknak és prózai töredék-műveknek a német nyelvtörténetre nézve. Műve: Miscellancen zur Geschichte der deutschen Litteratur (2 köt., München 1809); Von der Hagen-nel és Büsching-gel együtt adta ki a: Museum für altdeutsche Litteratur u. Kunst c. folyóiratot (Berlin, 1809-11).
(lat.) a. m. tanítással tanulunk.
l. Egyetemi magántanár.
(ejtsd: dokkert), 21 km. hosszu folyó Perth skót grófságban; a Ben Luin ered és a Loch Taybe torkollik.