(a. m. hét tó, a khinaiak Lamamiao-ja), város DK-i Mongolországban, 250 km.-nyire Pekingtől, az Urtingoltól öntözött homokos fensikon, 20-30000 lak. D. Mongolország fontos kereskedő városa, a hol a khinaiak mezőgazdaságuk és iparuk termékeit a mongolok állataival cserélik be. Azonkivül lakosai számos bronzharangot és bálványt öntenek, melyek az egész khinai birodalomban nagy keresletnek örvendenek. A khinai városoktól csak annyiban különbözik, hogy nincs falakkal körülvéve, hanem földhányásokkal. 40 km.-nyire tőle vannak Sangtunak, a Juen nevü mongol dinasztia székhelyének romjai.
az ókorban illir hegyi nép északi Görögországban, mely a déli Pindus nyugati részén, s a Tymphréstostól északra a középső Achelóvsig, aztán keletre Tesszália felé egész az Othriszig terjedő vidéken lakott. A D. különben Skyros szigetén telepedtek le, hol kalózkodással foglalkoztak.
(lat., többese dolores) a. m. fájdalom.
1. város, Buenos-Ayres braziliai államban, 30 km.-nyire a San-Boromboni öböltől vasut mellett 5000 lak., az állam D-i részének fő kereskedő helye. - 2. D.-Hidalgo, város Guanajuato mexikói államban, 28 km.-nyire San Miguel de Allendetól, (1889) 7000 lak. 1810 itt tört ki Hidalgo nevü papnak ösztönzésére a spanyol uralom megdöntésére irányuló forradalom.
l. Mater dolorosa és Pieta.
vagy con dolore (ol.), zeneelőadási műszó, a. m. fájdalmasan. A D. által célba vett előadási modornak elérése végett, különösen az átnyujtásokat (l. o.) és széthangzó hangusolyozott ütemrészeket kell erősebben hangoztatni s, azokat tovább kitartani.
(lat.) a. m. csalfa, készakarattal ártó, csalni akaró. l. Dolus.
nagyközség Torontál vmegye pancsovai j.-ban, (1891) 1270 házzal és 6434 szerb és oláh lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral. Határa 11639 ha.
(lat.), tudatos jogellenes cselekvés. A magán-, ugy mint a büntető jogban ellentéte a Culpá-nak, gondatlanságnak. A magánjogban a dolose cselekvő, az ez által okozott kárért mindig felelős (dolus semper praestatur). A magánjogban továbbá D. alatt a közönséges értelemben vett csalást, másnak széndékos jogellenes megtévesztését értjük. Szerződési viszonyban a D. miatt a megtévesztő csak akkor felelős, ha a megtévesztett ez által tényleg kárt szenvedett. Valamely áru tulságos kidicsérése, v. hiányainak elhallgatása önmagában nem csalás. Megkülönböztetendő a D. Causam dans és a D. incidens, aszerint, amint a szerződő felet épen a megtévesztés (csalás) birta a szerződés megkötésére, vagy pedig a megtévesztés a szerződésnek csak valamelyik mellékhatározmányára vonatkozik. Az első esetben a szerződés kereset (actio doli) vagy kifogás utján felbontható, a másik esetben csak kártérítési igénynek van helye. Kölcsönös csalás esetében mindegyik szerződő fél a másik ellen a csalás kifogásával védekezhetik, s kártérítést egyik fél sem követelhet. Ha a csalást az egyik szerződő fél érdekében egy harmadik személy követte el, a megcsalt fél a szerződést csak akkor támadhatja meg, ha a másik szerződő fél a csalásról tudomással birt vagy birnia kellett. Végrendeleti intézkedések, melyekre a végrendelkező csalás folytán biratott reá, megtámadhatók akkor is, ha a csalás csak a végrendelkező elhatározási indokaira vonatkozik, s bizonyítható, hogy a viszonyok helyes ismerete mellett a végrendelkező másként intézkedett volna. Büntetőjogi D., l. Szándék.
község Horvát-Szlavonországban, Modrus-Fiume vmegye susaki j.-ban, (1891) 1015 horvát lak.