(Domosinec), kisközség Zala vmegye perlaki j.-ban, (1891) 1704 horvát lak.
község Horvát-Szlavonországban, Zágráb vmegye samobori j.-ban, (1891) 1439 horvát lakossal.
kisközség Krassó-Szörény vmegye teregovai j.-ban, (1891) 2043 oláh lak. 1695. Tököly emberei felégették a községet, 1717. ujból leégett, 1773., midőn az oláh zászlóalj szerveztetett, D. is katonai kormányzás alá került.
(ujlat., növ., házikó) olyan növényképződmény, mely más teremtésnek: gombáknak, aprócska állatkáknak puszta tartózkodó helyül szolgál, de különben nem patologikus természetü, hanem rendes növényrész. A bennök meghuzódó lények szerint zoodomatiumot és phytodomatiumot ismerünk.
l. Hegy.
(ejtsd: donbál) Mátyás de, francia gazda, született Nancyban 1777 febr. 26., meghalt u. o. 1843 dec. 27. Bertier de Roville-lal szövetkezve Nancy környékén mintagazdaságot alapított, melyben az akkoriban felmerült mindennemü ujítást kiváló sikerrel meghonosított. Kiválóan a gabonaváltó gazdaság terjesztése mellett buzgólkodott, a miért «francia Thaer»-nek nevezték el, továbbá sok uj gépet alkalmazott s a merinó-juh tenyésztésének apostola volt. Mint gazd. szakiró D. igen termékeny volt; nagyszámu művei közül megemlíttetik itt: Annales agricoles de Roville (Roville 1824-32, uj kiadás 1861. 9 köt.) Calendrier du bon cultivateur. (Páris 1821, 10. kiad. 1861.) Traité d’agriculture (Páris, 1861-64, 4. köt.) stb. Életrajzát közölte: Bécus M. de D. sa vie et ses oeuvres (Nancy 1874); Calandrier du bon cultivateur cimü munkáját Török János, Klein Gusztáv Okszerü gazdák naplója Pest, 1846 cim alatt magyarra fordították.
Ferenc, orientálista, szül. Bécsben 1758 aug. 10., megh. u. o. 1810 dec. 21. A bécsi cs. kir. keleti akadémiában tanult s 1773. a II. Józseftől Marokkóba küldött követség tagja volt. Különösen kedvvel tanulta az arab nyelvet, majd a madridi követségnél lévén alkalmazva, megismerkedett a spanyol irodalommal. Innen Zágrábba került tolmácsnak; 1802. a bécsi udvari és állami kancelláriának lett tolmácsa, 1809. cs. kir. tanácsossá nevezték ki. Nevezetesebb művei: Geschichte der mauritanischen Könige, stb. (2 rész Zágráb 1794-97); Popular-Philosophie der Araber, Perser u. Türken ... (u. o. 1795); Grammatica linguae Mauro-Arabicae (Bécs 1800); Geschichte der Sherifen oder der könige des jetztregierenden Hauses zu Marokko (Zágráb 1801) Grammatica linguae Persicae etc. (Bécs 1804), stb.
Marcibányi-D. (Lévés-D.), kisközség Csanád vmegye battonyai j.-ban, (1891) 3225 magyar lak., gőzmalommal, posta- és táviróhivatal. postatakarékpénztár. A nép azt hiszi, hogy Attila király D. vidékén van eltemetve.
(ejtsd: domb), K-i Franciaország vidéke Ain départementban, amelynek Trévoux arrondissementjával esik csaknem össze. Az egykori Dombensis pagus, amelynek fővárosa Trévoux volt, s amely a X. és XI. században a hatalmas Bagé családnak birtoka volt, a XII. században Beaujeu-báróság részét alkotta és 1527. Franciaországhoz került. Még e században mocsároktól takart, egészségtelen föld volt; 1853 óta azonban több mint 400 km. hosszu gazdasági utakat és vasutat építettek rajta, mocsarai vizének nagy részét pedig a Chronne utján levezették és igy földjét termékennyé, éghajlatát pedig sokkal egészségesebbé tették.
Cav. (növ.), a sterculia-félék alcsaládjának (Dombeyeae génusza, 30 fajjal Afrikában. A D. umbellata Cav. nevü cserje háncsából Bourbon szigetén használható kötelet csinálnak.