l. Hutchinson.
állatnevek után a rövidítése Donovan Ede, angol zoologus és festő nevének, ki a XVIII. sz. vége felé élt s több állattani diszművet adott ki, igy p.: Natural history of British Quadrupeds etc. (3 köt., 72 szines táblával, London 1810-20); Natural history of British Birds (11 köt., 244 táblával, u. o. 1794-1818); The natural hist. of british Fishes (5 köt., 126 tábl., u. o. 1802-8); The natural history of british Shells (5 köt., 180 táblával, u. o. 1803-4); The natural history of british Insects (16 k., 576 tábl., u. o. 1792-1813); Epitome of the natural history of the Insects of China (ujonnan kiadta Westwood. 50 táblával, u. o. 1842) stb. Összes vagyonát ezekre költötte s mint koldus halt meg. Ő alapította a London Museum and Institute of Natural History-t.
Bartók Lajos irói álneve.
de la Mancha (spanyol, ejtsd: kihóte de la máncsa), Cervantes ily c. hires szatirikus regényének főhőse, a lovagregények olvasásától elromlott, agyrémeket látó kóbor lovagok mintaképe, karrikaturája, kit ábrándjai, kalandhajhászata, számtalan nevetséges tett elkövetésére vitt. A D. nevet többnyire franciásan (kizsott) ejtik ki s irják is le, igy: Don Quichotte. Ebből származik a Donquichotterie, Donquichottiade név a kaland, csiny, kalandos elbeszélés kifejezésére.
rövidítése az angol do not a. m. ne tedd kifejezésnek, illemtani könyv cime.
(franc. ejstd: don), tőzsdei kifejezés. Értik alatta a premium-üzletek egy neménél szokásos dijat, mely abban jut kifejezésre, hogy valaki egy értékpapirt a napi árnál magasabban vásárol azért, hogy joga legyen azt bizonyos időn belül az ereleti napi áron ismét visszaadni. A két árfolyam közötti különbözet a D.
Jakab, osztrák hegedüművész, szül. Bécsben 1815 márc. 2., megh. u. o. 1888 nov. 17. Első mestere atyja, D. József Bálint gordonkaművész volt, azután 1825-31. Böhm József zenekarának, 1834 óta az udv. zenekar tagja, hires hangversenyhegedüs lett, még hiresebb tanár; mint ilyen 1852. alapított zeneakadémián, ennek megszüntével a sanctaunai pedagogiumon, végre 1873 óta a bécsi konzervatóriumon működött. Nagyszámu zeneszerzeményei közt legérdemesebbek a Gradus ad Parnassum c. a. egybegyüjtött világhirü gyakorlatai.
Közönségesen igy magyarázzák az Anonymus által említett Dentumoger elnevezést (cap. 3), ámbár a Don vagy Thanais folyót krónikáink magyarul Etilnek nevezik s a tő szó is az ómagyar nyelvben tüve volt, vagyis Anonymus ortografiája szerint tuue, amiből kitetszik, hogy a Dentu azaz a hetu, hét szóhoz hasonlóan mai kiejtéssel Dent nem lehet a. m. Don-tő. Más kérdés aztán, hogy ez a Dent nem felelhet-e meg mégis a Donnak? Közepkori olasz geografusok ugyanis az Alsó-Don melléki vidéket, mely - mint megjegyzik - egykor a hunok földje volt, Thanatiának nevezik; ebből kitetszik, hogy a Don folyam különböző elnevezései közt csakugyan volt olyan, a Thanat, mely összeköttetésbe hozható a magyar hagyományok Dent (Dentumoger, Dentia) nevével. Hunfalvy Pál (Vogul föld és nép. 345. l., Magyarorsz. Ethnogr. 286. l.) a Dentet az Irtis folyam ősrégi magyar nevének tartja, mely megfelel a vogul és osztyák Taut, Tajt, Faunt, Tangat névnek s igy Dentumoger szerinte annyi volna, mint irtisi magyar. A magyar hangtörvények szerint azonban ezen alakok nem tartoznak össze, különben is a szorosan egyező formát krónikáinkban megtaláljuk, ez pedig nem Dentu, hanem Togota volt. Edelspacher A. (Dentek és magyarok) krónikáink azon helyéből, mely szerint a scithiai ország egy területet képez, de uralkodás szerint három országra oszlott, u. m. Baskardiára vagy Barsaciára (l. o.), Dentiára és Mogoriára, a denteket egy külön magyar törzsnek veszi föl olyanformán, hogy a baskardokkal együtt az ősmagyarság eredetileg esak 3 törzsből állt s ennek az emléke maradt fenn a hármas fejedelemségben. Állítása azzal a módosítással nagyon valószinü, hogy a dentumoger elnevezés nem a nemzetségi vagy törzsszervezettel függ össze, hanem pusztán a területre vonatkozó elnevezés, mely alatt a honfoglalás előtti magyarságnak honmelléki nemzetségeit foglalták össze. Ez volt az egyik csapat, a másik Baskiriában tanyázott, a harmadik a Kaspi-tenger környékén, a Kumamenti Madsar város táján.
l. Dontői magyarok.
(lat. több. dona) a. m. ajándék, ajándékozás tárgya, adomány; D. continentiae, tartózkodás, szüziesség adománya; D. docendi, tanítási adomány (képesség), D. ratuitum, kegyadomány, a rendek önkénytes adománya stb. a fejedelem részére rendkivüli alkalommal.