(ásv.), elváltozott chabazit.
l. Dora.
Kolozs, francia költő, szül. Párisban 1734 dec. 31., megh. u. o. 1780 ápr. 29. Irt szomorujátékokat, de a melyek nem igen sikerültek; inkább tetszettek elbeszélései, dalai és költői levelei. Egy tankölteményben megirta a szinészet teoriáját; La déclamation théatrale (1771). Vigjátékai közt leginkább tetszettek: La feinte par amour (1733), és Le célibataire (1776). Sok ideig szerkesztette a Journal des Dames c. lapot. Összes munkái 20 kötetben jelentek meg Párisban 1764-80; Oeuvres choisies 3 kötetben, u. o. 1768. V. ö. Desnoiresterres: Le chevalier Cl. D. et les poetes légers ou XVIII siecle (Páris 1887.).
természettudományi neveknél Dessalines d'Orbigny paleontologus nevének rövidítése. L. Dessalines.
(ejtsd: dorcsesztr), 1. county Maryland É.-amerikai államban, 1650 km2 területtel, 23110 lak., Cambridge székhellyel. - 2. Dorset angol grófság székhelye a Frome és vasut mellett, (1891) 7946 lak., posztószövéssel, Barnes W. költő emlékszobrával. D., a kelták korában Durnovaria, a rómaiak idejében is megerősített hely volt. Későbben Villa regalis-nak nevezték. A rómaiak korából még számos emlék látható, ilyen különösen a maumbury-i amfitéátrum, mészkőbe vágott lépcsőkkel, amelyeken 12000 néző férhetett el. A brit és dán régiségek közül a legjelentékenyebb a Maiden Castle, amely hármas sánccal kerített tábor volt. A Rufus és Wolveton House kastélyok romjai középkori emlékek. - 3. 1869-ig önálló város Massachusetts É.-amerikai államban, most Bostonba van bekebelezve; számos pompás szálló és nyaraló van benne.
Sándor, olasz iró és osztrák politikus, szül. Borgo-ban (Déli-Tirol) 1813., megh. u. o. 1892 okt. 16. Miután Padovában jogot végzett, Trientben telepedett le mint ügyvéd. Rövid idő alatt elnöke lett az ügyvédi kamarának és vezére a politikai életnek. Olasz hivei vagy 30 évig mind a birodalmi, mind a tiroli tartományi gyülésbe megválasztották, csakhogy ő a mandátumról mint a trentinói irredentista párt hive mindannyiszor leköszönt. Mint a déli olasz nemzeti politikusok nesztora, nagy tiszteletben részesült.
l. Görög nyelv.
(ejtsd: dordony), 1. a Garonne 500 km. hosszu mellékfolyója Franciaország DNy-i részében, Dore néven Puy-de-Dôme départementban a Puy de Sancyn (1885 m.) ered; eleinte a Vienne felé folyik, a Chavanon fölvétele után D.-nek fordul. Borton alul 150-250 m. magas hegyszakadékokban folytatja utját és átlép Correze départementba. A Maronne fölvétele után völgye kiszélesedik, azután átfolyik Lotba, fölveszi a Ceret; Meyronnenál kis hajók, Argentatnál pedig már nagyobbak is járhatnak rajta. D. départementban Ny-nak folyik, fólveszi a Céout, a szép Vézeret, azután a Couzet és a Caudant; ezen utjában erős sellőket alkot. A Lidoire fölvétele után átlép Girondeba, Libournenál bele torkollik a fő mellékvize, az Isle; idáig már mély járatu hajók is feljöhetnek rajta. Bourg alatt torkollik. Vizkörnyéke 2340000 ha. - 2. département Franciaország DNy-i részében, Haute-Vienne, Correze, Lot, Lot-et-Garonne, Gironde, Cbarente-Inférieure és Charente közt, 9183 km2 területtel (1891) 478471 lak. É-i részében, Haute-Vienne felől a Limousin ágai nyulnak be - földje itt a legmagasabb (legemelkedettebb pontja 454 m.), leghüvösebb, legnedvesebb és legkevésbbé termékeny. Ettől a gránitból palás kőzetekból álló résztől D.-re a talaj kréta- és mészképződményekből áll, meglehetősen száraz, különösen alkalmas a szőllőművelésre, völgyei azonban éppen ugy, mint a département többi része, kivéve a Ny-i felében levő 48000 ha.-nyi területü Double-erdőt, igen termékenyek. Főfolyója a D., amely itt veszi föl a Céont, Vézeret, a Couzet, Connet és Lidoiret; - azonkivül az Isle, amelynek mellékvizei: az Auvezere és D.-on kivül a Dronne; É.-on a Bandiat és a Tardoire, D-en pedig a Dropt. A Lalindei csatorna segítségével a hajók megkerülik a D. sellőit. Ásványországi termékei közül a legfontosabb a vas, azonkivül vannak kitünő malom- (Montagnacnál) és litografiai kövei, reze, ólma, szene és tőzege. A gabonafélék (1890. 2,2 millió hl. buza és 240000 hl. rozs) termése nem elégséges a lakosság élelmezésére, a gesztenyére és burgonyára is rászorul. Leghiresebb terméke a szarvasgomba: Périgord környékén, különösen Saint Martial-de-Mabirat (9 km.-nyire Dommetól) mellett, amelyet földünkön a legjobbnak tartanak. Gyümölcsfák (különösen a dió) és zöldség jól diszlenek; dohánnyal és szőllővel nagy területek vannak beültetve; legjobb fehér borai Monbazillac, Saint-Nexans, Ginestet mellett teremnek. A házi állatok (1887. 498700 juh, 198000 sertés, 145000 szarvasmarha, 21000 szamár, 17100 ló) középszerüek, kivéve a sertéseket, amelyek nagyságukkal tünnek ki. Az ipar nem jelentékeny; legfontosabb a vasöntés, papirgyártás, agyag- és faience-edénykészítés és litografiai kőfürészelés. A vasuti vonalak hossza: 463 km. A fő kiviteli cikkek: bor, dióolaj, szarvasgomba, és gesztenye. D. az egykoru Guyenne kormányzóság Périgord nevü részéből (786000 ha.), Agenais-ből (100000 ha.), Angoumoisból (30000 ha.) és Limousinból (26000 ha.) alakíttatott. Jelenleg 5 járásra (arrondissement) van fölosztva, ezek: Périgueux, Bergerac, Nontron, Bibérac és Sarlat. Székhelye: Périgord. V. ö. Joanne: Géogr. du dép. de la D. 1889. Bulletin de la Société hist. et archéologique du D. 1874-től.
v. Dortrecht, v. Dordt. 1. város D. Hollandia németalföldi tartományban, 19 km.-nyire Rotterdamtól, az alsó Maas egyik ágán, a Mervede és vasut mellett, (1891) 32934 lak., olaj-, sör- hajó-, likőrgyártással és fafürészmalmokkal; élénk kereskedéssel, amit különösen nagy és biztos kikötöje mozdít elő, amelybe a nagy tengeri hajók is beevezhetnek. A csatornák által átszelt és nagyobbára csucsos fedelü házakból álló város legjelentékenyebb épülete a XIV. századból való, 97 m. hosszu és 40 m. széles nagy templom (Groote Kerk) és a városház. Jótékonysági, tudományos és művészeti társulatai aránylag számosak. D. 994. alapíttatott, Hollandia egyik legrégibb városának tartják. 1421 nov. 19. rettenetes árviz pusztította el; ekkor alakult a Biesbosch (l. o.) és lett szigetté azon hely, ahol a város áll. A középkorban a hanza egyik legtekintélyesebb tagja volt. 1572. itt tartották Hollandia független államai első gyülésöket és szabták meg a szabad Németalföldek első alkotmányát. 1618. és 1619. a protestáns teologusok nagy szinodust tartottak a gomaristák és arminiánusok közti viszály elintézése végett, amelyen az előbbiek győztek. 1794. a franciák foglalták el. D. szülővárosa Merula vagyis Merle történetirónak és geografusnak, a két Witt testvérnek, Cuyp festőnek, Schalkennek és Ary Scheffernek, amely utóbbinak 1862. emlékszobrot is állítottak. - 2. D. Wodehouse grófság székhelye, a Fok-gyarmaton a Port-Elizabethtől az Orangehoz vezető uton, 800 lak.
l. Arminianizmus.