(ejtsd: dú), 1. folyó Franciaország K.-i részében; a róla elnevezett départementben, az 1299 m. magas Noirmont lábánál, Mouthetól 1 1/2 km.-nyire ered; átfolyik a szép Saint-Point, alább a Chaillexoni hosszukás tavon, amelyből kilépvén a 27 m. magas vizesést a Saut du Doubs-t alkotja. Mély (200-300 m.) völgye elválasztja Franciaországot Svájctól. Sainte-Ursanne-nál hirtelen elhagyja eddigi irányát, befolyik Fanciaországba, Saint-Hippolytenál fölveszi a Dessoubre patakot. Vougeaucourtnál pedig az Allainet; innen kezdve hajózható és Dôleig a Rhône-Rajna csatornát alkotja. Baume-les-Damesnál fölveszi Cuisancint; elhaladván Osselle mellett, átfolyik a Jura départementba és itt belészakad a legnagyobb mellékvize a Lisonnal gyarapult Loue. Verdunnél végre beleszakad a Saônebe. A D. tulajdonképen két részből áll, amelyek egymással ellenkező iránybsn folynak; ezért is hossza 430 km., holott forrása a torkolatától egyenes vonalban legfölebb 95 km.-nyire van. - 2. D. département Franciaország K-i részében Belfort-territorium, Haute-Saô, Jura départementok, Waadt, Neuchatel és Bern svájci kantonok közt, 5227 km.2 területtel, (1891) 303081 lakóval. D. hegyes vidék, amelyen 4 hegylánc vonul végig, ezek a Jura láncai; a svájci határral egyközüen huzódnak el; A legmagasabb a K.-i, amelyben a Mont d'Or (1463 m.), a Gros-Cret (1423 m.), a Risoux (1384 m.), a Noirmont (1299 m.) a legmagasabb csucsok. A D. folyó jobb partjánál elvonuló hegylánc 2-300 m.-rel alacsonyabb amannál; legkimagaslóbb pontjai a Saint-Sorlin (1240 m.), a Mathiez-Sarrazin (1278 m.), a Tantillon (1165 m.) stb. A Dessoubre mentét követő hegylánc még alacsonyabb; közepes magassága: 800-1000 m. A negyedik a lomonti, 500-800 m. átlagos magasságu. Az egész département 3 zónára osztható:a legalacsonyabb, a Plaine, a Doubs és Ognon alsó völgyeit foglalja magában a Loueig; ez a különben aránylag is hideg départementnak a legalacsonyabb (legmagasabb pontja: az Islesurle D. 510 m.) és legmelegebb része; itt gazdag a gabonatermés, (127000 hectar), sok a gyümölcsfa és szőllő (8200 ha). A második zóna, a Moyenne-Montagne, már szőllőtermelésre nem alkalmas; különösen szépek a legelői. A Haute-Montagne igen hideg, erdőkkel s legelőkkel borított hegyes vidék. Mindkettőben 135000 há.-t az erdők és 80000 há.-t a legelők takarnak. A D. folyón kivül, amelyről a département nevét kapta, a földet itt öntözik a Taverne, Dessoubre, Barbeche, a Savoureuse-zel bővült Allaine, azután az Ognon és a Lison által erősbülő Loue, amelyek mind a D.-be folynak. Az állattenyésztés jelentékeny; az állatállomány (1887) 19897 ló, 138319 szarvasmarha, 48102 sertés, azonkivül juhok, kecskék stb. A bányászat márványt, épületkövet, vasércet, agyagot és sót szolgáltat. A jelentékenyebb iparágak: harangöntés, szegkovácsolás, gép-, szesz-, papir- és bőrgyártás, sajtkészítés, fonás és szövés és mindenek fölött az órakészítés (közel 500000 egyedül Bésançonban). A kivitel cikkei: a vas- és vaseszközök, órák a Gencuille-ben és Deluzben készített papiros, fa, gyümölcs, sajt, szarvasmarha, ló stb.; a bevitelé; szén, bor, olaj, gyarmat, divatáruk és butorok. A vasuti vonalak hossza: 377 km. D. 4 arrondissementra van fölosztva; ezek: Bésançon, Baume-les-Dames, Montbéliard éa Pontarlier. A székhely: Bésançon. A mai département Franche-Comté egy részéből (Besançon, Baume-les-Dames, Ornans, Pontarlier és Quingey járásokból) és Montbéliard hercegségből alakíttatott. V. ö. Mémoires de la Société d'émulation du D. 1840 óta és Joanne: Geogr. du D.1889.
(ejtsd: duszé) Károly Kamill, francia drámairó, szül. Párisban 1812 máj. 16. Eleinte ügyvédséggel foglalkozott, később azután szinműirásra adta magát, s költő és kritikus lett. 1853. a miniszterium szinházfelügyelő osztályának főnöke volt, 1863. a királyi ház miniszteriumában a szinházak igazgatójává nevezték ki. 1865. beválasztották az akadémiába is, melynek 1876. örökös titkára lett. Több jó vigjátékot irt, ilyenek: Un jeune homme (1841); L'avocat de sa cause (1842); La chasse aux fripons (1846); Le fruit défendu (1854), melyek 1858. Comédies en vers cimen összegyüjtve jelentek meg. Van egy szinműve is: La considération (1860). Oeuvres completes-jei 1875. jelentek meg (2 köt.).
(franc., ejtsd: duszőr) a. m. édesség, szelidség, jutalomdij, borravaló.
Vizkúra.
(franc., ejtsd: duszen), egyik változata a bokros vadalmának (Pirus pumila Mill., Malus praecox Borkh.), mely, ha a kertészek törpe almafát akarnak nevelni, alanyul szokott szolgálni; rendesen bujtás által szaporítják.
(ejtsd: dué la fontén), város Maine-et-Loire francia départementban, 17 km.-nyire Saumurtől a Doué-patak és vasut mellett, (1891) 3271 lak., szénbányával, a XIII. századból való templom szép romjaival.
(ejtsd: dáugerti), county Georgia É.-amerikai államban 12622 lak., Albany székhellyel.
(ejtsd: dauti) Károly Montagu, ango filologus, szül. Theberton-Hallban 1843 aug. 26. Lalehamban és Harrowban tanult, 1859. beutazta Kanadát és az Egyesült-Államokat, 1864. Norvégiát, ahol a Jöstadel-glecsereket vizsgálta, 1865. Cambridben Bachelor of Arts lett, foglalkozott földtannal, természettudományokkal stb. később azonban kizárólag az angol filologiára adta magát. 1874. beutazta Palesztinát, 1875. Medain-Salihban arámi és el Olában himjári feliratokra bukkant. Főművei: Documents épigraphiques recueillies dans le nord de l'Arabie (Páris 1884) és Travels in Arabia Deserta (Cambridge 1887, 2 kötet).
növénynevek mellett D. Douglas Dávid nevének rövidítése. Szül. Scone-ban Perth mellett Skótországban 1799., megh. Hawaiin 1834 jul.12. 1823-24. Amerika flóráját tanulmányozta s ott sok ujságot talált, de később mások irták le.
(ejtsd: dögglesz), 1. több county az Egyesült-Államokban; és pedig Coloradoban (2486 lak.), Illinoisban (970 km.2 ter., 15853 lak., Tuscola székhellyel), Kansasban (1440 km.2 ter., 21700 lak., Lawrence székh.), Minnesotaban (1860 km.2 ter., 9130 lak., Alexandria székh.), Misszuriban (2100 km.2 ter., 7753 lak., Vera Cruz székh.). Nebraskában (1008 km2 ter., 37645 lak., Omaha City székh.), Nevadaban (1600 km.2 ter., 1581 lak., Genova székh.), Oregonban (15000 km.2 ter., 9596 lak., Roseburg székh.) és Wisconsinban (3200 km2 ter., 655 lak.). - 2. Látogatott tengeri fürdő és fővárosa Man angol szigetnek, annak keleti partján, 130 km.-nyire Liverpooltól, (1891) 19515 lak., halászattal; villák, kertek és ültetvények környékezik a hatalmas hullámtörővel körülzárt kikötőt. Közelében van Kirk-Braddan temető, amelyben a XII. századból való run irással ellátott érdekes sirkövet találtak. - 3. Falu Lanark skót grófságban, a Clyde mellékvizének, a 26 km. hosszu D.-nak partján 1262 lak., szén- és kőbányával, egy régi kastély romjaival, amelyet Walter Scott irt le a «Castle Dangerous»-ban.