(dunum) török térmérték. Az 1274. évi Ramazán hó 7-től (1858 máj. 3. Kr. u.) kelt török főldbirtoktőrvény 131 §-a szerint egy D. föld hosszában 40 középszerü lépés s szélességében is ugyanannyi, vagyis 1600 négyszög arsin (l. o.).
József, báró, a közös hadsereg tábornoka, szül. Veronában 1825 jun. 16., megh. 1891 nov. 23. A bécsujhelyi katonai akadémiából 1843 mint hadnagy került ki. 1848-ban főhadnagy lett. Részt vett az 1848/49. olasz és magyarországi hadjáratokban, 1849. századossá léptették elő. Az 1859-iki olasz hadjáratban Magenta mellett szerzett érdemeket, amidőn alezredessé nevezték ki. 1860. katonai attaché lett a szent-pétervári követségnél, s ugyanakkor bárói rangra is emelték. 1864. ezredes s a 64. gyalogezred parancsnoka lett. Az 1866-ki porosz háboru alkalmával táborkari főnök volt a Thun gróf hadtesténél. 1888. pedig mint táborkari főnök a lembergi főparancsnoksághoz került. 1875. táborszernaggyá, 1878. a 11-dik hadosztály parancsnokává nevezték ki. 1882. a bécsi katonai főtörvényszék elnöke, 1890 márc. havában pedig a legfelsőbb katonai törvényszék elnökévé lett. 1882. valós. belső titkos tanácsossá, 1883. a 23-dik gyalogezred tulajdonosává nevezték ki.
Károly Emil, német festő, szül. Varsóban 1824., művészeti tanulmányait Drezdában és Münchenben végezte, egy ideig Észak-Amerikában mint illusztrátor működött, majd visszatért Münchenbe, Piloty tanítványa, 1860. az udvari szinház jelmezrajzolója és a művészeti iskola tanára lett, 1870. Berlinbe költözött át, ott dekorativ és genre-képeket festett, 1876. pedig a baireuthi Wagner-féle Nibelung-díszelőadásokhoz szükséges jelmezeket tervezte.
a kalmukok egy törzse.
György Sámuel, német természettudós, szül. Plauenben 1643 okt. 11., megh. Weidaban 1688 aug. 6. Előbb diakonus volt Plauenben, később szuperintendens Weidában. Legfontosabb műve a következő cimü: Astronomische Beobachtung des grossen Kometen, welcher im ansgehenden 1680. und angehenden 1681. Jahr höchst verwunderlich und entsetzlich erschienen ist; dessen zu Plauen angestellte Observationes, nebst etlichen sonderbaren Fragen und neuen Denkwürdigkeiten, sonderlich von Verbesserung der Hevelischen Theoriae Cometarum (Plauen 1681). E munkájában kimutatja, hogy ezen üstökös pályája parabola, melynek egyik gyujtópontjában a Nap van. D. Hevel tanítványa volt.
az a szinpadi készülék, melyet égiháboru vagy földalatti moraj jelzésére használnak. Legtöbbnyire ércből készített hordó ez az eszköz, melyben nagy faragatlan köveket hengergetnek.
1. Henrik, ném. iró, szül. Danzigban 1789 máj. 8., megh. Jenában, 1862 dec. 14., hol kizárólag az irodalomnak élt. Számos német irónak irta meg életét: Schiller (1822), Herder (1823), Klopstock (1825), Bürger (1826), Jean Paul (1830), Kotzebue (1830). Matthisson (1832), Wieland (1853) stb., de művei megbizhatatlanok s ma teljesen elavultak. Egyéb történeti s költői művei csekély értéküek; sikerültebbek számos forditásai francia és anol költőkből.
2. D. (tkp. Hőring) Tivadar, német szinész, szül. Varsóban 1803., megh. 1878. 1823. lépett először szinpadra s kudarcot vallott. Azonban sem e kudarc, sem a nyomor nem riasztotta el, s nemsokára elsőrangu szerepekhez jutott. Művészi pályája java részét a hamburgi és stuttgarti szinházaknál tőltötte el. 1878. ünnepelte ötven éves szinészi jubileumát.
nagyközség Tolna vmegye völgységi j.-ban (1891) 1049 magyar és német lak.
Vilmos Gáspár Ferdinand, báró, szül. Hausenben, Hersfeld mellett, 1768 ápr. 14., megh. Münsterben 1850 márc. 19. 1796 porosz szolgálatba lépett és 1806. francia fogságba került, de azután mint ezredes a vesztfáliai királyság szolgálatába lépett. Kezdettől fogva összeesküvést tervezett királya, Jérôme ellen, a fölkelés azonban, mely 1809 ápr. 22. kitört, csufos véget ért. Pórhadát a franciák ugyanis Kassel mellett megverték. Ő maga Csehországba menekült s a braunschweigi herceg által toborzott önkéntes csapatba lépett. 1812. Wittgenstein alatt szolgált az orosz hadseregben, megverte 1813. a Morand-féle hadosztályt Lüneburg mellett s 1814. részt vett Thionville ostromában. 1815. hannoverai tábornok lett s mint ilyen harcolt Quatrebras és a Waterloo mellett. 1842. pétervári követté nevezték ki.
kisközség Somogy vmegye igali j.-ban, (1891) német lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.